"Történelmileg rossz emlékei vannak annak, amikor a titkosszolgálatok hatósági jogkörökkel rendelkeztek és letartóztathattak embereket"
11/08/2025 18:28
| Szerző: Kllubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Egyfajta fenyegető légkör teremtése lehet a célja a titkosszolgálatok új jogköreinek – véli Telkes András nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint ebben tükröződik, hogy a Fidesz attól tart, elveszítheti a választásokat.
A rendőrség helyett a Magyar Honvédség és titkosszolgálatok védhetik a legfontosabb állami és kormányzati vezetőket – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb, csütörtökön megjelent számából.
„Ez a jogszabálymódosítás, vagy ez a kormányrendelet példátlan, mert egyszerre egy kormányrendeletre fölülírtak három sarkalatos törvényt, a honvédelmi törvényt, a rendőrségi törvényt és a nemzetbiztonsági törvényt, azzal, hogy a kiemelt személyek védelmét, közéjük tartozik például a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter, az intézmények között pedig majdnem hogy az összes minisztérium… Szóval eddig ezeknek a védelmét a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárító Központ látta el, és ez a rendelet most azt mondja ki, hogy a rendőrség helyett ezt a feladatot elláthatják a titkosszolgálatok és a honvédség is” – mondta a Megbeszéljük hétfői adásában Telkes András nemzetbiztonsági szakértő.
A szakértő szerint ez Nyugat-Európában példa nélküli a második világháború óta, mivel a titkosszolgálatok eddig nem rendelkeztek hatósági jogosítványokkal. Az új szabályozás értelmében mostantól igazoltathatnak, előállíthatnak, letartóztathatnak, magánlakásba léphetnek, motozhatnak, elkobozhatnak és technikai megfigyelést végezhetnek. Telkes szerint erre nincs szakmai indok. „Nem értem, hogy miért kell ezt kiterjeszteni a honvédségre és miért kell kiterjeszteni a titkosszolgálatokra. Ezek a szervezetek, a TEK és a készenléti rendőrség szakmailag erre felkészültek. […] Sem a honvédség, sem a titkosszolgálatok nincsenek kiképezve erre a feladatra. Tehát a személyvédelem és a létesítményvédelem egy nagyon komoly szakmai felkészültséget igényel, jogszabályi ismeretet igényel, erre az embereket, a munkatársakat ki kell képezni. Ez mindig hiányzik a honvédségnél is, és hiányzik a titkosszolgálatoknál is” – összegezte.
Kifejtette, ha a jövő évi választásokat az ellenzék nyerné, a jelenlegi kormány még az átmeneti időszakban is hozhatna rendeleteket, amelyekkel bővíti bizonyos állami szervezetek jogköreit és feladatait. Erre példa a közelmúltban kiadott miniszterelnöki kabinetirodai rendelet, amely előírja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat lássák el lőfegyverekkel, vegyieszközökkel és sokkolókkal.
Bár az Alaptörvény veszélyhelyzet idején lehetővé teszi még sarkalatos törvények rendeleti módosítását is, a szervezetek jelenleg nincsenek felkészülve: hiányzik a kiképzés, a tapasztalat és sokszor az eszköz is. Emiatt a lépések inkább kapkodásnak és politikai önvédelemnek tűnnek, egyfajta „körkörös védelemnek”, amelyben a kormány minél több szervezetet vonna be saját védelmére, jogi felhatalmazással megerősítve. „Az az érzésem, hogy egyfajta fenyegető légkör teremtése a cél, hogy jó lesz, ha mindenki vigyáz, mert nemcsak a rendőrségnek lesznek hatósági jogosítványai […] hanem a titkosszolgálatoknak is, és a honvédségnek. Másfelől pedig ebben számomra tetten érődik az, hogy a jelenlegi hatalom nagyon fél attól, hogy elveszíti a jövő évi választásokat, és minden eshetőségre való felkészülés keretében lehetővé teszi a titkosszolgálatoknak és a honvédségnek azt, hogy rendőrségi jogosítványokkal rendelkezzenek.”
„Történelmileg rossz emlékei vannak annak, amikor a titkosszolgálatok hatósági jogkörökkel rendelkeztek és letartóztathattak embereket.”
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: MTI/Rosta Tibor (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.08.11., hétfő 17:20
Riporter: Bolgár György
