Törökország nem akadályozza a svéd NATO-csatlakozást
11/07/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy országa nem lesz az utolsó, amely akadályozza a svéd csatlakozást. Ezt az ígéretet tehát – legalábbis a nyilvános közlések szintjén – nem igazán sikerült teljesíteni – idézte Jens Stoltenberget a Politico.
Ennek a lapszemlének a hajnali készítésekor Törökország már beadta a derekát, hozzájárult a svéd NATO-tagsághoz, a legfrissebb magyar álláspontról azonban – ha van ilyen - még nem jutott el hivatalos bejelentés a nemzetközi médiához. A magyar állami hírügynökség a lehető leghomályosabban fogalmazta meg a fordulatot jelentő fejleményt: azt írta, Recep Tayyip Erdogan török elnök beleegyezett, hogy haladéktalanul továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek.
A Politico amerikai hírportál európai kiadása részletesen ismerteti a NATO-főtitkár, a svéd miniszterelnök és a török államfő közös nyilatkozatát a létrejött teljes egyetértésről. Jens Stoltenberg egyszerű kijelentő módban állapította meg, Svédország a NATO teljes jogú tagja lesz. A Politico tudósítása szerint az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője az eddig hangoztatott magyar kifogásokat illetően csak annyit mondott: Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy országa nem lesz az utolsó, amely akadályozza a svéd csatlakozást. Ezt az ígéretet tehát – legalábbis a nyilvános közlések szintjén – nem igazán sikerült teljesíteni.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) July 10, 2023
A Reuters hírügynökség is csak annyiban tért ki a magyar álláspontra, hogy – még csütörtökön – Orbán hivatalvezetője azt mondta, Budapest nem fogja blokkolni a svéd NATO-tagságot.
A Dagens Nyheternek, Svédország vezető napilapjának a kommentárja szerint a csatlakozás ratifikációs folyamata már ezen a héten végbemehet – igaz, Magyarországot illetően a kommentár alcíme még kérdőjelesen fogalmaz.
A NATO-csúcs témája az orosz-ukrán háború
Ami a ma Vilniusban kezdődő NATO-csúcs érdemi, stratégiai kérdéseit illeti, ezzel kapcsolatban a párizsi Le Monde megállapítja: több mint egy évvel azután, hogy megkezdődött az ukrajnai háború, a NATO-országok, bár nagy mennyiségben szállítják a fegyvereket Ukrajnának, továbbra is küszködnek azzal, hogy összehangolják hosszútávú erőfeszítéseiket Európa keleti szárnyán, és a gyorsreagálású erő kiépítését mindmáig bizonytalanság övezi. Az egy évvel ezelőtti madridi NATO-csúcstalálkozón Stoltenberg főtitkár azt szorgalmazta, hogy a 40 ezer fős, eltérő mértékben kiképzett egységekből álló kontingenst fejlesszék 300 ezer fős, magas szintű kiképzésben részesített erővé. Az elgondolás azt jelentené, hogy az európaiak legalább a felét állítanák ki annak a létszámnak, ami saját maguk megvédéséhez szükséges – abban az esetben, ha az Egyesült Államok erőit túlságosan lekötné Kína, illetve az indiai-csendes-óceáni térség. A francia lap ismerteti a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének a mélyreható elemzését, amelyből kitűnik, hogy a terv megvalósításának a mértéke egyelőre felettébb szerény. A NATO most ott tart, hogy szükség esetén az első lépcsőben 100 ezer katonát tudna alkalmazni 10 napon belül, a második lépcsőben 200 ezret egy hónapon belül, végül pedig a harmadik lépcsőben 500 ezret hat hónapon belül.
Bár nyugdíjba ment, Soros megunhatatlan aduja Orbánnak
És most nézzük a bécsi Der Standard Magyarországgal foglalkozó cikkét, amelynek szerzője András Szigetvári, a lap szerkesztője. Azt írja: Orbán Viktor állítása szerint Soros György NGO-kból, vagyis nem kormányzati, civil szervezetekből álló hálózata veszi rá a migránsokat arra, hogy Európába jöjjenek, és Karl Nehammer osztrák kancellárnak egyetlen válaszszava sincs erre.
Orbánnak és a Fidesznek nem csupán Magyarországon sikerült lebontania a liberális demokráciát, hanem olyan politikai tervet alkottak az orbánizmusból, hogy az egész Európában követendő példa a szélsőjobboldali pártok szemében – olvasható a cikkben. A szerző szerint a stratégia része az ellenzék meggyengítése a választási szabályok megváltoztatása révén, a bíráló hangot megütő média kikapcsolása, az értelmiség kiszorítása és az antiszemita sztereotípiák használata. Orbán előszeretettel alkalmazza a Soros György amerikai multimilliárdos személyében megjelenített ellenségképet. Kedvenc narratívája, hogy a zsidó származású Soros tudatosan csalogatja Európába a migránsok áradatát – írja Szigetvári, és felhívja a figyelmet arra: a magyar miniszterelnök ezzel az üzenettel a minap Bécsben is előállt. Karl Nehammer osztrák kancellárral és Aleksandar Vučić szerb elnökkel közös sajtótájékoztatóján beszélt a „Soros-hálózat” üzelmeiről. Miután Nehammer egy szó ellenvetést sem tett, a Der Standard szerkesztője szerint a kancellár pártjának, a Néppártnak ezt sürgősen korrigálnia kellene, ellenkező esetben az a szemrehányás érheti, hogy a párt számára az antiszemitizmus elleni küzdelem, a zéró tolerancia csupán üres szólam.
Szigetvári kifejti: a célközönség nagyon is jól érti a bábokat a háttérből mozgató zsidóra tett utalásokat. Ausztriában eddig sikerült sakkban tartani az orbánizmus kinövéseit, amit jól mutat a CEU, a Közép-európai Egyetem Bécsbe történt átköltözése. Magyarországon Orbán szavának alig lehet ellentmondani, még az ellenfelei is eltompultak. Ausztriában ennek nem szabad megtörténnie – zárul a Der Standard cikke.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: MTI/EPA pool/Filip Singer
2023.07.11., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János