„1%
Reggeli gyors

Tényleg mind meghalunk? - Van-e értelme a klímacsúcsnak?

3/11/2021 14:43

| Szerző: Klubrádió

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a fosszilis üzemanyagoktól való függés, hangzott el a klímacsúcson. Mégis, a nagy áttörés továbbra is hiányzik a klímavész elkerülése érdekében. Bart István környezetvédelmi szakember a Reggeli gyorsban nem is tudott szép dolgokat mondani a jelenlegi környezeti helyzetről. Lehet fanyalogni, bár szerinte azért van változás.

Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 Nonprofit Kft. igazgatója a Reggeli gyorsban a szervezetük nevére utalva azt mondta, pontosan arról van szól, hogy már az intézet nevével is érzékeltessék, hogy mi az a horizont, amiben gondolkodni kell: ha valamit el akarunk érni 2050-re, akkor már tegnap meg kellett volna kezdeni a cselekvést.

2021. november 03. Reggeli gyors (2021. november 03., szerda 06:00)
139:50
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Mérő Vera Szerkesztők: Bálint Judit, Korpás Krisztina, Selmeci János, Jávor Dénes Marcell, Herskovits Eszter

A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 99:20-tól hallgathatja meg.

A klímacsúcs még másfél hétig tart, és a jövő hét végén ér véget. Ami eddig tudható, hogy az állami vezetők nyitóbeszédükben ismét nagy szavakat használtak: tenni kell, azonnal, vészhelyzet. Ez a része, ami Bart várakozásai szerint alakult. Ugyanakkor a folytatás mérsékelt sikereket ígér: a következő két hét tétje, hogy sikerül-e elérni, hogy a világ országai megszigorítsák a 2050-re tett vállalásaikat. A 2015-ös Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint a század második felére a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra kell korlátozni. Ezt úgy lehet elérni, ha egyre kevesebb a szén-dioxid jut a levegőbe, és eljutunk a 0%-ra. Ezt vállalta az EU, de más országok is tettek vállalásokat.

Párizsi klímacsúcs
 
Párizsi klímacsúcs
 
Párizs, 2021. október 4. Emmanuel Macron francia elnök (j) és John Kerry amerikai klímavédelmi különmegbízott a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2021. október 4-én. MTI/EPA/AP/Michel Euler
Fotó: Michel Euler
 

 

Fejlemény, hogy például India 2070-re vállalta a teljes dekarbonizációt, és náluk a megújuló energiaforrások részaránya 2030-ra ötven százalékos lesz az indiai gazdaságban. "Ilyen vállalásokat várunk, és pár vállalást még várunk" - mondta Bart, aki szerint az a probléma azonban az, hogy ha összetesszük az eddigi összes vállalást, 2030-ra 2,7 Celsius fokos növekedés jön ki. "És ez nem áll meg, hiszen az üvegházhatású gázok folyamatosan ott vannak a légkörben. Ezért az a feladat, hogy az államok szigorítsák a vállalásaikat" - mondta a szakember.

Elhalasztották az ígéretek teljesítését

Bart szerint ahhoz, hogy a most zajló klímacsúcson elfogadjanak egy "értelmes javaslatot", ahhoz kell a fejlődő országok támogatása is. Nekik pedig az a céljuk, hogy megkapják azokat a támogatásokat, amiket a fejlett országok ígérnek. Például azt az évente beígért 100 milliárd dollárt, amiről viszont kiderült, hogy az idén nem folyósítják, hanem csak 2023-tól.

Erre mondják azt a fejlődő országok, hogy a célok nagyon jók, de ha nem adtok pénzt, akkor nem vagyunk hajlandók veletek játszani a továbbiakban, mondta Bart, aki szerint némileg jogosan is mondják, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátása az ipari forradalom óta zajlik, és lehet, hogy most Kína a legnagyobb a kibocsátó, de ha az egész időszakot nézzük a 18. század óta, akkor Európa és Amerika részesedése nagyon nagy.

ENSZ-klímacsúcs Glasgow-ban
 
 Az ENSZ 26. klímakonferenciájának otthon adó helyszín Glasgow-ban 2021. október 29-én. A klímacsúcs október 31-én kezdődött. MTI/AP/Scott Heppell
 
 

A fejlődő országoknak ígért pénzben ráadásul benne van az az adaptáció is, ami a kímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás ára. És ez nagyon sokba kerül." Természetszerűleg a legkevésbé fejlett államok adnak hozzá a legkevesebbet a klímaváltozáshoz, hiszen náluk a legkisebb az egy főre jutó energiafogyasztás, viszont ők vannak a leginkább kitéve a klímaváltozás miatt bekövetkező káros környezeti hatásoknak, mert nincs fejlett iparuk meg infrastruktúrájuk, ami megvédhetné őket az árvizektől, a hurrikánoktól" - mutatott rá Bart.

Az üvegházgázok legnagyobb része a széndioxid, ami a légkondicionálók miatt a hűtésből, a fűtésből, az iparból és a közlekedésből származik. Azt is tudjuk, hogy fajlagosan a legklímapuszíttóbb tüzelőanyag a szén, ezért világszerte abba kellene hagyni a tüzelését. Ez a legolcsóbb kibocsátáscsökkentési megoldás, mondta a szakember.

Az uniós szabályozás megtörtént, bezárták a legtöbb európai szénbányát, amelyek még működnek, azoknak is kijelöltek egy határidőt. Ugyanakkor Kína és India egyetlen energiaforrása a szén, ezért nekik nagyon fontos. Hogy befejezzék a szénalapú energiatermelést és mást válasszanak, annak számos globális politikai következményei vannak.

Bart emlékeztetett, hogy a klímacsúcs előtt G20-találkozó volt, ahol megállapodtak abban, hogy felhagynak a külföldi szenes erőművek finanszírozásával. Kína például a jövőben nem ad pénzt arra, hogy a Balkánon, Ázsiában szenes erőművek épüljenek, határidőről azonban nem döntöttek.

A másik probléma az erdőirtás: ahogy a civilizáció terjeszkedik, különösen a fejlődő országokban, úgy egyre fogynak az erdők, amik pedig nagyon fontos szén-dioxid megkötő "lények". Külön megállapodás született, 100 ország vállalta, hogy 2030-ra megállítják az erdők "romlását".

Bart szerint "lehet fanyalogni, mert a hajó még mindig süllyed, az emberiség hajójából nem tudjuk kiemelni a vizet, de szerinte megvan az egyetértés, hogy valamit tenni kell, és az eddigieknél erősebb ígéretek is születtek, mint például az indiaiaké. Vagy Szaúd-Arábiaé, ahol 2060-ra azt vállalták, hogy nem tüzelnek fosszilis tüzelőanyagokat.

Reggeli gyors/Interjú Bart Istvánnal
2021. november 3., szerda 08.10
riporter: Para-Kovács Imre