Techet Péter: A szélsőjobb válság idején erősödik, de alternatívát nem tud mutatni
6/07/2023 12:38
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
A különböző válságok – mint például az orosz-ukrán háború kapcsán kibontakozó gazdasági- és migrációs válság – felerősítik a szélsőjobb hangját, hiszen ilyenkor egyszerű a hatalmon lévők alkalmatlanságát kritizálni – mondta Techet Péter. Ugyanakkor az is rendre kiderül, hogy szélsőjobboldali pártok nem tudnak alternatívát mutatni a fennálló politikával szemben – tette hozzá a Freiburgi Egyetem tudományos kutatója. Techet Péter a Reggeli gyors című műsorban arról is beszélt, hogy a szélsőjobboldal szavazói jellemzően a lecsúszástól félő kispolgárok közül kerülnek ki.
Csaknem 53 százalékkal a német szélsőjobboldali AfD politikusa, Robert Sesselmann nyerte a járási időközi választást a türingiai Sonnenbergben. Ugyanakkor Türingiának ez egy kisebb járása, ahol közel 50 ezren laknak, tehát ez az eredmény nem reprezentatív az AfD egész országos támogatottságára nézve – emlékeztetett Techet Péter, a Freiburgi Egyetem tudományos kutatója. Ugyanakkor az is igaz, hogy az AfD éppen szárnyal: Németországban a második legerősebb párt, Türingiában – ahol szeptemberben tartanak választásokat, pedig már az első 34 százalékkal, ezt követi a CDU 23 százallékkal – tette hozzá.
Az ukrán-orosz háború által okozott gazdasági- és migrációs válság felerősítik a szélsőjobboldali hangokat, hiszen elég egyszerűen a hatalmon lévőket alkalmatlannak nevezni, és nem is kell feltétlenül megoldási javaslatot kínálniuk – magyarázta Techet.
Az AfD erősödése mégis érdekes Németországban, hiszen ott eleve történeti okokból van a szélsőjobbal szemben egy nagyon erős fenntartás – emlékeztetett a kutató. Az AfD erős németországi erősödése mögött egyrészt az említett válságjelenségek állnak, másrészről a jelenlegi berlini szociáldemokrata-zöld-liberális kormányon belül éles konfliktusok vannak, ezért nem lehet látni pontosan, hogy merre tartanának. A zöldek erősen nyomják a saját politikájukat, az autók számát csökkentenék az utakon, vagy előírásokat vezetnének be a fűtésrendszerek kapcsán, ami sokaknak többletkiadással járna. Az AfD pedig képes ezen témákat "meglovagolni", mondván a zöldek át akarják nevelni a népet, előírnák nekik, hogy ne egyenek húst, vagy ne használjanak autót. Akik pedig elégedetlenek a zöld kormányintézkedésekkel, azok jellemzően nem a kereszténydemokrata CDU-hoz, hanem a szélsőjobbos AfD-hez húznak inkább – magyarázta Techet.
A szélsőjobboldali szavazók alapvetően nem a legszegényebb emberek közül kerül ki, hanem inkább a lecsúszástól félő középosztálybeli rétegek közül – hangsúlyozta a kutató. Marine Le Pen vagy Giorgia Meloni szavazóinak többsége is azon kispolgárok közül kerülnek ki, akik félnek attól, hogy lecsúszhatnak pénzügyi értelemben az alsó osztályhoz – tette hozzá.
Ezek az emberek szerte Európában nem kapnak megfelelő alternatívát a baloldaltól, hiszen a baloldal egy nagy része a progresszív identitáspolitikai irányba mozdult el – magyarázta Techet. A kispolgárok jó része úgy érzi, a baloldalon csak a migránsok, a szexuális kisebbségek és a közbeszédben használható nyelv helyessége számít, és nem pedig az emberek tényleges, materiális problémái – mondta.
Techet szerint a szélsőjobboldal megerősödése nagyban összefügg azzal, hogy a baloldalon kialakult az ún. "elitpolitizálás", amely során csak nagyon szűk csoportok érdekeivel foglalkoznak a politikusok. Az alsó-középosztálybeli szavazók között ugyanakkor vannak szélsőbaloldali beállítottságúak is, akiket a baloldal valószínűleg meg tudna szólítani, ha identitáspolitika helyett szociális politikát folytatnának – tette hozzá.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. július 06., csütörtök 07:33
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
