TASZ: A veszélyhelyzet kockázatot jelenthet a választások tisztaságára
1/10/2025 11:44
| Szerző: Klubrádió
A veszélyhelyzeti kormányrendeletek akár az alapvető jogok – így a véleménynyilvánítás vagy a gyülekezés szabadsága – korlátozására is lehetőséget adnak, ami közvetlen hatással lehet a politikai részvételre és ez a választások közeledtével most fontos hangsúlyt kap - hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért Közéleti Részvételi Programjának helyettes vezetője a Klubrádiónak nyilatkozva.
Újabb 180 nappal, 2026. május 13-ig hosszabbítaná meg a kormány a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon - ez derül ki abból a parlamentnek benyújtott törvénymódosítási javaslatból, melyet tegnap késő este Semjén Zsolt adott be. A Semjén által jegyzett javaslat így szól:
"A Hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a Kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot.
[...] Az Országgyűlés figyelemmel a kapcsolódó sarkalatos törvényi szabályokra és az abban foglalt szabályrendszerre általános jellegű felhatalmazást ad a Kormány különleges jogrend ideje alatti jogalkotói hatáskörének gyakorlására. A megelőző preambulumbekezdések szerinti felhatalmazások megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa."
- Magyarországon nagyon rövid megszakítással 2020 tavasza óta folyamatosan különleges jogrend van érvényben, veszélyhelyzet néven. Korábban a koronavírus járvány és 2022 nyara óta pedig a szomszédban zajló orosz agresszió miatt, vagyis az ukrajnai háború miatt hirdették ki a különleges jogrendet. Ez azt jelenti, hogy máshogy néz ki ebben az időszakban a jogalkotás és a jogrendszer, mint mondjuk úgy, hogy békeidőben - magyarázta Döbrentey Dániel.
A jogvédő elmondta, hogy az Alaptörvény szabályozza a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat, így a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat is, és ebből a legfontosabb a rendeleti kormányzás. - Ez azt jelenti, hogy a kormány jogosult olyan rendeleteket kiadni a veszélyhelyzet időtartama alatt, amiben akár törvényi szabályoktól, illetve az alaptörvényi szabályoktól is eltérhet. Normális esetben ennek van egy időbeli korlátja, vagyis nem lehet a végtelenségig fenntartani a különleges jogrendet, másrészt pedig vannak olyan független állami intézmények, amik korlátot szabnak annak, hogy milyen témában lehet különleges jogrendben rendeletet kiadni.
Magyarországon - mint látjuk - évek óta megszakítás nélkül fennáll ez a különleges jogrendi állapot, másrészt pedig az állami intézmények, mint az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman elmulasztja azt a feladatát teljesíteni, hogy a nyilvánvaló túlkapásokat vagy a veszélyhelyzettel össze nem függő rendeleteket valamilyen szinten kordában tartsa - fogalmazott.
Döbrentey szerint amiért ez különös súlyt kap a választásokhoz közeledve, az az, hogy az alapvető jogok korlátozására is ad lehetőséget a veszélyhelyzet. - Ebből kiemelendő a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a gyülekezési szabadság, tehát bármi olyan jog, ami a közéleti részvétellel, a politikai véleménynyilvánítással összefügg, és erősen kérdéseket vet fel az, hogy mennyiben garantálja a szabad és tisztességes választásokat az a környezet, amiket alapvetően a kormány döntései határoznak meg - hívta fel a figyelmet.
A jogvédő szerint, ha olyan környezetben tartunk választásokat, ahol a kormány dönti el, hogy mik a véleménynyilvánítás szabadságának korlátai, határai és ezt egy veszélyhelyzeti rendeletben teszi, akkor az a választások szabad és tisztességes jellegére erősen kihadhat. Emlékeztetett, már 2022-ben is így történt a szabályozás, akkor is veszélyhelyzetben tartottak országgyűlési választást, de akkor nem alkottak kifejezetten ilyen rendeletet.
- Persze a jogi lehetőség akkor is megvolt és most is megvan, másrészt pedig szerintem nem szabad elmenni amellett, hogy más a politikai környezet, mint a három évvel ezelőtti választásoknál - hívta fel a figyelmet a jogász.
Mint mondta, elég világosan látszik az elmúlt hetek-hónapok fejleményeiből, hogy a kormány megpróbál bizonyos kritikus véleménynyilvánításokat akár jogi eszközökkel, akár hatósági eszközökkel korlátozni vagy elfojtani.
- Elég ha arra gondolunk, hogy az elmúlt hetekben és napokban hány olyan állampolgár volt, akihez a rendőrség azért vonult ki, mert mondjuk az interneten közzétett valamilyen sértő tartalmat a kormánypárti politikusokról. Azt gondolom, hogy fokozottabb talán ez a kockázat, mint a 2022-es választásoknál. Ez persze nem jelenti, hogy vissza is fog törvényszerűen élni a hatalom ezzel a lehetőséggel, de az opció, mint jogalkotási lehetőség az sajnos rendelkezésre helyeződben - elemezte a helyzetet Döbrentey.
A jogász reméli, hogy nem lesz ez ügyben visszaélés. - Ugyanakkor azt látni kell, hogy a kormánynak lehetősége van akár a választáshoz közvetlenül kapcsolódó alapvető jogokat is korlátozni veszélyhelyzeti rendeletben, és azért a hatalom eddigi gyakorlatát ismerve nem kell a szomszédba menniük azért, hogy a veszélyhelyzet elrendelésének okától nagyon távol eső területeken is szabályozzanak ezekkel az eszközökkel - mutatott rá.
