Szenes Zoltán: Komoly vereséget szenvedett az orosz hadsereg

Szenes Zoltán egyetemi tanár, volt vezérezredes, a magyar honvédség volt vezérkari főnöke a Reggeli gyorsban az orosz-ukrán háború jelenlegi fejleményeit értelmezte a hallgatóknak. Szerinte amikor Harkiv és Kijev alól kivonultak az oroszok, már az is felért egy győzelemmel, hiszen nem tudták elfoglalni, de ez a mostai ukrán ellentámadás az első aktív sikere az ukrán hadvezetésnek, mert komoly áttörést értek el, 8000 négyzetkilométert foglaltak vissza.

 

Az oroszok kiürítették Harkiv megyét, ami Szenes szerint politikai és katonai értelemben is stratégiai győzelem, hiszen azt mutatja, hogy az elmúlt 200 napban az ukránok olyan minőséget értek el, ami már a támadóhadműveletre is alkalmas.

Eddig a légvédelmi technikájuk fejlődött, ami kevés területek elfoglalásra, de a most kapott nyugati technikával már mesteri támadásra futotta. Eszerint "azok az erőfeszítések, amiket a nyugati országok tesznek, azok beértek", az ukránok pedig lehetőséget kapnak, hogy tovább támadjanak: az egyik irány közvetlenül Donyeck, vagy a másik irányba, Melitopol felé.

Arról is beszélt Szenes, hogy a média, az ukránok arról beszéltek, hogy délen, Herszon ellen készülődik egy nagy támadás, de szerinte ez egy stratégia, amivel sikerült megtéveszteni az orosz katonai vezetést.

Hogy hogyan folytatódik a háború, az még képlékeny, de Szenes szerint az "kétségtelen", hogy az ukránok megpróbálták augusztus végére elfoglalni Herszont, Putyin pedig szeptember közepére adott határidőt az oroszoknak, hogy elfoglalják az egész Donyeck megyét, és egyik sem sikerült.

Utoljára júliusban érkeztek nagy orosz győzelemről hírek, azóta nem tudnak átütő sikert elérni, mert az ukránok megkapták az amerikai nagyhatótávolságú, sorozatvető rendszert, ami pontos és nagy mélységben pusztít. Az amerkiaiak eddig 300 olyan célpontról beszélnek, amiket az ukránoknak ezekkel az eszközökkel sikerült megsemmisíteniük. Ezek lőszerraktárak, vezetési pontok, tehát az oroszoknak érzékeny veszteségek, ami nem tette lehetővé, hogy ugyanolyan dinamikával folytassák a felölelő műveleteket, ahogyan elkezdték.

Nagy gond Szenes szerint, hogy nincs élő erő. Az ukránok egymillió főről beszélnek, ami az aktív, katonai egyenruhás katonákra értelmezve hatszázezer katona, ezzel szemben az oroszok 150-200 ezer emberrel vannak jelen, az élő erőviszonyok tehát az ukránok oldala felé billen, amihez a technikai segítség is kezd beérni.

Szenes biztos benne, hogy a háború elhúzódik, hiszen Oroszország nagy hatalom, és mindent megtesz, hogy legyen katonája. Most felállít egy önkéntes hadtestet, de a toborzás, hogy minden körzetnek ki kell állítani egy lövész zászlóaljat, az lassan halad. Az ukránoknak is időre van szükségük.

Zelenszkij egy éves időtávról beszél, tehát ennyi időn keresztül a nyugatnak folyamatosan támogatnia kell Ukrajnát, ugyanakkor Szenes emlékeztetett, hogy 170 éve volt a Krími háború, és az is három évig tartott. Az ukránok szerinte erkölcsileg, morálisan sokkal jobb állapotban vannak, az oroszoknál a vesztes területen sorozott luhasznki katonák, zsoldosok és a nemzeti gárda erői állnak hadban. Tehát ha az ukránok nagyon akarnak győzni, és a nyugat kitartóan támogatja, akkor sikerre számíthatnak.

Szerinte az orosz közmédiában elég jól elhallgatták, hogy itt egy komoly vereséget szenvedett el az orosz hadsereg.

A háború kimenetele a forgatókönyvek szerint az, hogy Oroszország győz, vagy Oroszország veszít, vagy Ukrajna győz, vagy hogy lesz közben majd valami megállapodás, és a legrosszabb forgatókönyv, hogy a háború eszkalálódik, egy nagyobb, szélesebb háború fog kialakulni, amit már nehéz kontrollálni. Ő személy szerint bízik abban, hogy az ukránok sikere tovább viszi a folyamatot, és akkor az oroszok végiggondolják, hogy mégis érdemes tárgyalni.