Szavakban rejlő identitás
1/02/2025 06:34
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A jogilag eltüntetett kisebbségektől az üzletek nyitvatartási idejének félreérthetőségéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben annak is utánajártunk, hogyan történik a magyarról magyarra fordítás, és egyáltalán miért szükséges.
Az előző héten nyelvpolitikai elemzés-sorozatunk egy leágazásaként Fleck Zoltán jogszociológus segítségével górcső alá vettük, a hazánkban Alkotmány híján létező Alaptörvényt. A dokumentum egyik fontos módosítása, hogy a korábban nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó passzusból mára csupán nemzetiségi lett. A zsidóság és a roma közösség azonban épp a megszüntetett etnikai közösségbe tartozott. A magyarországi romák a felajánlott nemzetiség kategóriát elfogadták, a zsidó közösségek azonban nem.

Heisler András, a MAZSIHISZ korábbi elnöke elmondta, hogy 15 éve, mikor az Alaptörvényt elfogadták, számukra nem volt kérdés, hogy vallási alapon határozzák meg magukat, vagyis nem kívánnak nemzetiségként szerepelni a dokumentumban.
Az EMIH más véleményen volt, így aláírást kezdett gyűjteni a nemzetiséggé válás érdekében. A szükséges 1000 szignó azonban nem gyűlt össze.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy ezzel a hazai zsidóság nem vallásos része valóban nem képviselteti magát az Alaptörvényben. Heisler András erre úgy reagált, ezellen az érintett zsidó származású embereknek kellett volna tiltakozniuk, de tény, hogy az egész módosítást érdektelenség övezte.
Az Alaptörvény kiemelt részlete is a Horváth Péter Iván nyelvésszel néhány hete vizsgálni kezdett nyelvpolitika tárgykörébe tartozik. Hogy milyen további nyelvi vonzatai vannak a módosításnak, többek között arról beszélgettünk a 307. epizód folytatásában.

A roma nyelvek különböző csoportjait foglaltuk össze, és azok eredetét elemeztük. Ahogy az is kiderült, ezek a nyelvek a környező nyelv hatására folyamatosan változnak.
Horváth Péter Iván az interjúban arra is kitért, hogy általában a nyelvhasználatunk egyfajta névjegy, és nagyban függ a minősége attól, hogy honnan érkeztünk.
Arról is beszéltünk, hogy még a legjobb adottságokat is kikezdheti a túlbonyolított hivatalos nyelv, ezért elindultak arra vonatkozóan kezdeményezések – elsősorban külföldön –, hogy az ilyen szövegek hétköznapi szóhasználatúak legyenek.
Nyelvész vendégünk elmondta továbbá, hogy hasonló problémát szokott jelenteni az üzletek nyitvatartását rögzítő feliratok értelmezése, vagy éppen egy hivatalos ügyben folytatott beszélgetés is.
A jövő héten innen folytatjuk Horváth Péter Iván nyelvésszel, és a mindennapjainkat rengeteg ponton érintő nyelvpolitika több más területét is megvizsgáljuk, úgymint a reklámokból jól ismert Kockázatok és mellékhatások kezdetű szólam mondatszerkezetének kialakulását.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra kattintva. Kiemelt kép: Vilkasss / Pixabay.com
2025. január 29., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes