Sokmilliárd euró a tét Brüsszelben, de nem a gender és Ukrajna a téma

Ezekhez a pénzekhez különböző jogcímeken lehetne hozzájutni, és közülük annak a 10,4 milliárd eurónak a sorsa a legsürgetőbb, amely még a COVID-világjárvány utáni gazdasági helyreállítást lenne hivatott szolgálni, és amelynek a felhasználására legkésőbb ez év augusztus 31-ig kellene hivatalos pecsétet ütni. 

A Kronen Zeitung ugyanakkor összesen 17 milliárd euróról ír – a különbözet az úgynevezett kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapokat fedi, de ez utóbbinak a lekötésére nem ennyire szorító a határidő. A nagy példányszámú bécsi lap ismerteti a magyar miniszterelnök tájékoztatását, miszerint a korrupció elleni küzdelem terén vannak még nyitott kérdések Brüsszel és Budapest között. Kiemeli a cikk Magyar Péter azon bejelentését, hogy Magyarország hamarosan benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. 

A Kronen Zeitung kitér arra, hogy az új miniszterelnök hangsúlyozta: az uniós pénzekről folytatott egyeztetéseken mindeddig semmilyen módon nem merült fel sem az ukrajnai háború kérdése, sem az úgynevezett gender téma, amire az előző budapesti kormányzat állandóan hivatkozott, hogy amiatt tartják vissza Brüsszelben a támogatásokat. Magyar Péter szerint ez az előző kormány megtévesztő manőverei közé tartozott. Magyar Péter a szóban forgó támogatásokat a magyar nép pénzének tekinti, és azt állítja, hogy azokért az utolsó centig harcolni fog – írja a bécsi tömeglap.

Visszautal az osztrák szerző arra is, hogy Magyar a múlt héten miniszterelnökként első külföldi útjára Lengyelországba, majd Ausztriába látogatott. Lengyelország, amelynek az uniós pénzügyi támogatását - a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt - a korábbi jobboldali nacionalista kormány alatt szintén befagyasztották, az új magyar miniszterelnök szerint példaként szolgál Magyarország számára. Megállapítja a Kronen Zeitung azt is, hogy Lengyelország az Oroszország által megtámadott Ukrajna egyik legszorosabb szövetségese, és hogy Orbán Viktor alatt Magyarország az oroszpárti, Ukrajna-ellenes magatartása miatt partvonalon kívülre szorult az EU-ban. Magyarország nagymértékben függ az orosz energia importjától – jegyzi meg a lap, de felhívja a figyelmet arra, hogy Magyar Péter a választási győzelme után bejelentette: véget akar vetni országa európai elszigeteltségének, és újra az EU, illetve a NATO megbízható partnerévé kívánja tenni. 

 

A Reuters egyik tudósítása azt a fordulatot emeli ki a magyar miniszterelnök tegnapi nyilatkozatából, hogy immár „nagyon közeli” a megállapodás az Európai Unióval a befagyasztott támogatások feloldásáról. A hírügynökség megjegyzi, hogy a pénz létfontosságú a magyar gazdaság számára, amely az elmúlt három év során gyakorlatilag stagnált, miközben az állami költségvetés – a Reuters megfogalmazása szerint – „jelentős mértékben feszített”. Ez a beszámoló kitér arra, hogy az említett 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 3,9 milliárd pedig kedvező kamatozású kölcsön. 

⁠A hírügynökség azt is megemlíti, hogy Magyar Péter szerint Budapest csak akkor járul hozzá az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, ha megállapodás születik az ukrajnai magyar kisebbség jogairól. A magyar miniszterelnök „bátorítónak” minősítette az erről folyó tárgyalásokat. 

Az EUObserver szerint az Európai Bizottság egyelőre tartózkodik attól, hogy részletekbe menően kommentálja az egyeztetéseket. Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője ugyan azt mondta – és a brüsszeli portál ezt idézi is -, hogy nem hajlandó eleve valószínűsíteni, se kizárni semmilyen konkrét témát, ám az EUObserver olvasatában ez azt jelenti, hogy a szóvivő megerősítette: felmerülhet a megbeszéléseken az orosz energia kivezetésének a kérdése is. A magyar kormány ezt 2035-re szeretné megvalósítani, miközben az EU a jövő évet jelölte meg általános érvényű határidőként.

Egy másik brüsszeli portál, az EurActiv teret ad annak is, hogy brüsszeli illetékesek igyekeznek hűteni az uniós források felszabadításához fűződő magyar reményeket. „Az (Európai) Bizottság mindent megtesz azért, hogy segítsen Budapestnek, de valószínűtlen, hogy meg fogják kapni a célul kitűzött 10 milliárd eurót” – idéz az erről szóló cikk szerzője egy névtelenségbe burkolózó uniós tisztségviselőt.