"Segítség helyett inkább büntet a gyámhatóság"
21/02/2022 12:51
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A szegénységre hivatkozva sokszor viszik el a gyereket a szülőktől, ahelyett, hogy az életkörülmények javításával próbálnának segíteni a családoknak – véli Boros Ilona. A TASZ esélyegyenlőség programjának jogi munkatársa szerint gyakran arra való megfelelő indok nélkül szakítja el családjától a gyermeket.
"Könyörögtem, hogy megteszek mindent, csak ne vigyék el" – címmel jelentette meg egy anya küzdelméről szóló beszámolóját a Társaság a Szabadságjogokért.
A 444-en pontokba szedve olvasható az anya története:
- Krisztina és tízéves lánya, Pálma egy 19 négyzetméteres zugban élt együtt idén januárig, amikor a gyámhatóság egy csütörtöki napon váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz.
- Az anya hat éve, férje halála óta több műszakban, látástól vakulásig dolgozik, hogy fenntartsa a családot, fizesse a lányára hagyott kétmilliós tartozást, miközben még súlyos beteg édesanyjáról is gondoskodik.
- Január óta a problémák nagy részét már rendezte, a gyámhatóság mégis tartós nevelésbe vette a kislányt.
- A TASZ fellebbezését a döntés ellen a mai napig nem bírálták el, megsértve az előírt határidőt.
- Krisztina lakhatása azóta újra veszélybe került, ezért segítségre van szüksége.
A szegénységre hivatkozva sokszor viszik el a gyereket a szülőktől, ahelyett, hogy az életkörülmények javításával próbálnának segíteni a családoknak.
Pár napja jelent meg a hír, hogy visszakapta lányát az anya. A bírósági ítélet szerint valójában csak meg akarták büntetni az anyát, és nem a gyereken akartak segíteni.
Boros Ilona szerint azonban a nem állt fent tarthatatlan, a gyermek egészséges fejlődését veszélyeztető körülmény ebben az esetben. A TASZ esélyegyenlőség programjának jogi munkatársa a Klubrádióban arról is beszélt, hogy az egyetlen körülmény, amely valóban kifogásolható, az a nagyon kicsi, mindössze 19 négyzetméteres lakás volt, ahol többedmagukkal éltek együtt, hiszen mire gyámhatóság elvitte a gyermeket, a lakást civil szervezetek segítségével felújították. Mindezek alapján nem tartja indokoltnak a hatóság döntését. Hozzátette, indoklásukban nem is szerepelt olyan kifogás, hogy életveszélyes lettek volna a kislány életkörülményei.
Boros álláspontja szerint inkább arról volt szó, hogy a gyámhatóság az anyát akarta megbüntetni, mert úgy ítélték meg, hogy nem hajlandó kellően együttműködni. Kifogásolták többek közt, hogy nap közben nem vette fel a telefont nap közben több műszakban dolgozó nő. Azt se vették figyelembe, hogy a munkahelyi szabályzat értelmében nem is tarthatta magánál a telefont. Boros más esetekhez hasonlóan úgy látja, hogy nincs valós mérlegelés a gyámhatóság döntése mögött.
Ráadásul olyan környezetben bír ilyen jogkörrel a hivatal, amelyben a segítségnyújtás csak részmegoldás, hiszen nagyon sokan kerülnek olyan kedvezőtlen anyagi helyzetbe, amely a család megélhetését veszélyezteti. A gyámhatóság pedig erre való tekintet nélkül alakalmaz vasszigort.
A súlyosabb probléma, hogy a gyermek két évet töltött nevelőszülőknél, amely várhatóan egész életére kiható tarumát okozott, függetlenül attól, hogy hogyan kezelték a nevelőszülők. Ő mindössze annyit tapasztalhatott, hogy idegenek erőszakkal kiszakították abból a környezetből, amelyet a legjobban ismer és szeret. Emiatt a TASZ pert indít a gyámhatóság ellen.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.02.21., hétfő 7:40
Riporter: Szénási Sándor
