"Rendszerhiba, hogy nem valósul meg a betegek tájékoztatása"

Egy 72 éves beteg nehezen gyógyuló sebbel került a Semmelweis Egyetem klinikájának sebészetére. Nagyjából egy hónap kórházi tartózkodás után sírva hívta fel a lányát, hogy csípőből amputálni akarják a lábát. Ez teljes sokként érte a családot, mert korábban azt mondták nekik, hogy szépen gyógyul a seb, amivel bekerült  – számolt be Szopkó Zita, a Direkt36 újságírója a Reggeli gyorsban.

Az oknyomozó portál folytatta a kórházak visszásságait feltáró sorozatát. Friss cikkükben két beteg történetén keresztül mutatnak rá a rossz bánásmód és a hiányos tájékoztatás problémáira.

A betegek jogainak és méltóságának megsértése az egészségügyben olyannyira mindennapos, hogy tulajdonképpen adottságként kezeli az állami egészségügy minden szereplője. Lebedi Réka, a TASZ jogásza szerint rendszerhiba, hogy a betegjogokat ilyen szinten semmibe lehet venni Magyarországon

– szerepel az írásban, amelyben elérhető egy kérdőív is – a szerkesztőség várja az olvasók tapasztalatait.

A jogszabályokban szerepel, hogy részletesen tájékoztatni kell a betegeket az állapotukról a kórházi tartózkodásuk alatt, de ez egyáltalán nem valósul meg – mondta Szopkó. Arra, hogy nem egyedi esetekről, sokkal inkább rendszerhibáról van szó, abból is következtettek, hogy korábbi cikkeik alatt is sokan töltötték ki a kérdőíveket és visszatérő történetek, tapasztalatok érkeztek különböző intézményekkel kapcsolatban. Nem tudták elérni az orvosokat, nem mondták meg nekik, hogy meddig kell bent maradniuk vagy, hogy milyen kezelést miért kapnak, vagy például a hozzátartozókat sem tájékoztatták, hogy mi a baja a betegnek – sorolta a tipikus eseteket Szopkó. Tudjuk, hogy szakemberhiány van, hogy túlterheltek az egészségügyi dolgozók, sokszor azért nem beszélnek részletesen a beteggel, mert egyszerűen nincs idejük rá – tette hozzá.

A kormánynak tudnia kell a problémáról, már 2011-ben az egészségügy megreformálását célzó Semmelweis tervben is megfogalmazták, hogy cél lenne a betegek kiszolgáltatottságának csökkentése.

Vannak a kórházaktól független betegjogi képviselők – csakhogy összesen 21-en az egész országban és ráadásul nincs komolyabb hatósági jogkörük, leginkább mediátori munkát töltenek be a kórház és a beteg között. Hogy miért vannak annyira kevesen, hogy több kórház jut egy-egy képviselőre nem tudni, a Belügyminisztérium szerint azonban így is el tudják látni a munkájukat. A Direkt36 megkeresésére azt válaszolta a minisztérium, hogy számos lépést tettek a betegjogok érvényesülése érdekében és szerintük minden rendben van, az derült ki, hogy jelenleg nem terveznek újabb intézkedéseket.

A méltatlan bánásmódot, a tájékoztatás hiányát nagyon nehéz bizonyítani. Ha ezekből nem következik tartós egészségkárosodás – például mert nem kap meg egy kezelést, mert nem tudott róla, akkor gyakorlatilag nem érdemes pert indítani – mondta Szopkó a területtel foglalkozó szakértők tapasztalatai alapján.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.