Putyin nem akar békét
22/08/2025 05:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– idézi a Politico Emanuel Macront. Ha Putyin bebizonyítja, hogy nem akarja befejezni a háborút, az cselekvésre fogja ösztönözni az amerikai elnököt – mondták a portálnak nevük mellőzését kérő diplomaták. Nemzetközi lapszemle.
2025. augusztus 22.
Reggeli gyors, részlet (2025.08. 22.) Kárpáti János lapszemléje
05:02
00:00
Az európai vezetők nem hiszik,
hogy Vlagyimir Putyin komolyan meg akar állapodni, ezért az a stratégiájuk, hogy folyamatosan Trump kedvében járnak, és vele tartanak a béketörekvéseiben, míg az amerikai elnök rá nem ébred a realitásokra, és arra, hogy keményebben kell fellépnie – írja a Politico, diplomatáktól származó értesülések alapján.
Az amerikai portál brüsszeli kiadása idézi Emmanuel Macron francia elnököt, aki nyíltan vallja, hogy szerinte Putyin nem akar békét. A nevük mellőzését kérő diplomaták egyike azt mondta, hogy ha Putyin bebizonyítja, hogy nem akarja befejezni a háborút, az cselekvésre fogja ösztönözni az amerikai elnököt, és erősíteni fogja a szankciók ügyét. Egy másik diplomata szerint nem azért üdvözlik az amerikai békeközvetítői kezdeményezést, mert hisznek annak sikerében, hanem azért, mert azzal egyértelműen tesztelni lehet az orosz szándékokat. Egy harmadik forrás arról beszélt, hogy a kidolgozandó biztonsági garanciák hozzásegítik majd Ukrajnát ahhoz, hogy az erő pozíciójából tárgyaljon. A negyedik diplomata szerint nem lehet tudni, mi motiválhatja Putyint bármilyen engedményre. A Politico megjegyzi, hogy maga Trump is elismerte: lehet, hogy Putyin nem jóhiszeműen tárgyal.
Annak ellenére, hogy a Putyin-Zelenszkij találkozó értelmét,
megvalósíthatóságát súlyos és érdemi kételyek övezik, a nemzetközi médiában folytatódik a találgatás, hogy ezt hol tarthatnák meg, ha megtartanák. A Deutsche Welle esélylatolgatása szerint a francia és a német kormány szíve csücske a svájci Genf lenne. Bécs azért jöhet szóba, mert Ausztria EU-tag, de nem NATO-tag. Budapestet – a be nem tartott 1994-es ígéretek miatt – rossz emlékű helynek nevezi a német közszolgálati portál. Isztambulnak ugyanakkor az lehet a szexepilje, hogy Törökország NATO-tag ugyan, de nem részese a Putyin ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának. Európán kívül pedig szóba jöhet még Szaúd-Arábia és Katar. Ha tehát abból a tapasztalatból indulunk ki, hogy úgyse az lesz, amiről beszélnek, akkor kétségkívül szűkül a kör. Személyes titkos favoritom egyébként Grönland, de ezt ne mondják el senkinek.
Ehhez még annyit,
hogy a liberális müncheni Süddeutsche Zeitung egyik kommentátora a minap még nem tudott szabadulni attól a kényszerképzettől, hogy az orosz-ukrán csúcsot esetleg Budapesten tarthatják. „Segítség, ő lehet Putyin és Zelenszkij házigazdája”, és esélye nyílhat arra, hogy béketeremtőként állíthatja be magát – fogalmazott Verena Mayer a magyar kormányfőről, amiben persze nem a lényegében már megdőlt információtartalom, hanem a hozzáállás az igazán figyelemre méltó - így tekint a vezető bajor lap Orbán Viktorra.
És akkor most próbáljunk utánanézni annak,
hogy vajon tényleg kérte-e Donald Trump Orbán Viktort, hogy adja fel az ukrán EU-tagságot ellenző álláspontját. Azt már eddig is tudtuk, hogy a Bloomberg szerint igen, Szijjártó Péter szerint nem. Ki-ki eldöntheti, kinek hisz inkább. Én addig jutottam a kutakodásban, hogy a The Guardian című londoni lap az AFP francia hírügynökségre hivatkozva azt írta: Zelenszkij saját maga nyilatkozott arról, hogy ő kérte meg Trumpot, vegye rá Magyarországot az ukrán EU-csatlakozás gondolatának az elfogadására. Hogy aztán Trump ezt megtette-e, biztosan nem tudni, csak azt, hogy Zelenszkij szerint az amerikai elnök megígérte neki, hogy a munkatársai rajta lesznek ezen a kérdésen. Itt jön képbe a Bloombergnek az az értesülése, hogy Trump ezután valóban beszélt Orbánnal.
Végül röviden megemlítek
egy Magyarországról szóló politikamentes tudósítást: a CNN utazási magazinja számol be arról, hogy sokan nem is sejtik, milyen kiterjedt, hévizes alagútrendszer – a Molnár János barlang - húzódik meg Budán a felszín alatt, amelynek a lejárata a Lukács fürdő közelében található. Ez a világ egyik legnagyobb aktív hévizes barlangja, és azon nagyon kevesek egyike, amelyet a szakképesítéssel rendelkező barlangi búvárok is látogathatnak. Ott, ahol a Frankel Leó úton gördül a sárga villamos, a mélyben a hidrogénszulfidban és szén-dioxidban gazdag víz lassan, de biztosan tovább növeli a barlangjáratok belső terét, ahol a búvárok az általuk jobbára megszokott 4-15 fokos víz helyett 27 fokos vízben úszkálhatnak.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra
2025.08.22., péntek 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
