Propagandacélú, ahogy a KSH az energiaárakat számítja
8/12/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A KSH csak úgy tudott 10 százalék alatti inflációs rátát kimutatni idén októberben, hogy tavaly megváltoztatta az energiaárak kalkulálásának a módszerét. Szerintük e propagandacélú módszertani változtatás nélkül 11-12 százalékos inflációs ráta jött volna ki – írja a Reuters.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala közölte, hogy megbeszéléseket folytat a magyar Központi Statisztikai Hivatallal az energiaárak alakulásának a számítási módjáról – írja a Reuters. A hírügynökség a hír háttereként ismerteti Mellár Tamásnak és Katona Tamásnak – két volt KSH-vezetőnek – a Népszavában megjelent azon véleményét, miszerint a KSH csak úgy tudott 10 százalék alatti inflációs rátát kimutatni idén októberben, hogy tavaly megváltoztatta az energiaárak kalkulálásának a módszerét. Szerintük e propagandacélú módszertani változtatás nélkül 11-12 százalékos inflációs ráta jött volna ki. A számítási módszertannak azért van jelentősége, mert a gáz esetében igen jelentős a különbség a hatóságilag rögzített „rezsivédett” és a mozgó piaci ár között, és mivel a fogyasztás nagysága is igencsak eltérő mértékben ingadozik a két különböző áron elszámolt gáz esetében, voltaképpen két külön termékről van szó.
A Reuters érdeklődésére, hogy az Eurostat és a KSH közötti megbeszélések eredményeként elképzelhető-e a hivatalosan kimutatott magyar inflációs adatok korrigálása, az Eurostat azt válaszolta, hogy ez elvben elképzelhető, de nagyon ritkán fordul elő.
Komoly következményeket fontolgatnak, azokkal szemben, akik erőszakos cselekményeket követnek el Ciszjordániában
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint a gázai háború miatt fontolóra kellene venni, hogy megtagadják az uniós vízumot a Ciszjordániában erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesektől, ugyanakkor keményebben kellene lecsapni a Hamász palesztin szervezetre – írja az EUObserver című brüsszeli hírportál, amely betekintést nyert Borrell ötoldalas indítványának a szövegébe. Az EU fődiplomatája eszerint úgy vélekedik, hogy Európának hozzá kell járulnia a stabilitás megőrzéséhez a Jordán folyó nyugati partján, és segítenie kell abban, hogy fenntartsák a kétállami megoldás életképességét – vagyis azt, hogy Izrael mellett a palesztin arabok is saját államot hozhassanak létre.
Megnyílik-e az uniós pénzcsap, ha Orbán eláll a vétótól?
Egy másik ismert, gyakran idézett brüsszeli hírportál, az EurActiv tegnap délután – tehát még Emmanuel Macron és Orbán Viktor találkozója előtt – közzétett cikkében igyekezett mérleget vonni az egy hét múlva tartandó EU-csúcs nagy nyitott kérdésére vonatkozó esélyeket illetően, vagyis azzal kapcsolatban, hogy le tudják-e beszélni az EU-intézmények vezetői a magyar miniszterelnököt arról, hogy megvétózza az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről hozandó döntést, illetve a középtávú uniós költségvetés kibővítését, főként Ukrajna támogatásának jelentős növelése jegyében.
Az EurActiv emlékeztet arra, hogy az EU jogállami aggályok miatt befagyasztott Magyarországnak szánt támogatási pénzeket, és azt írja, hogy a legkevésbé fájdalmas megoldás most az lehetne, ha a magyar vétó elkerülése érdekében lassan megnyitnák a pénzcsapot, mégpedig konkrétan a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó támogatási keretet. A portál hozzáteszi, hogy vannak is erre utaló jelek. Az Európai Bizottság a múlt héten utalt arra, hogy közel kerültek 10 milliárd euró felszabadítására, mert haladás mutatkozik Magyarországon az igazságügyi reformokat illetően. Az Európai Parlament novemberi strasbourgi plenáris ülésén Didier Reynders igazságügyi biztos üdvözölte a júniusban előterjesztett magyar szabályozási javaslatot, mondván, az fontos lépés a helyes irányba a bírói függetlenséget illetően. Hozzátette viszont az EU-biztos, hogy Magyarországnak meg kell tennie a végrehajtási lépéseket is. Az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága ellenben e hét elején úgy foglalt állást, hogy a zárolt uniós támogatást csak akkor szabad felszabadítani, ha bebizonyosodik, hogy Budapest igazságügyi reformjai hatékonyan működnek. Összességében az uniós jogalkotók az EurActiv szerint úgy látják, hogy Magyarország továbbra is semmibe veszi az Unió jogállami normáit, de a támogatási források egy részének a felszabadításával mégis biztosítani kellene, hogy a vita ne siklassa ki Ukrajna jövőjét.
Idén mindössze 103 milliárd euró támogatást kapott Ukrajna
Márpedig ezt a jövőt az is kérdésessé teszi, hogy ezen az őszön valósággal bezuhant a külföld hajlandósága Ukrajna támogatására. A német Die Zeit a kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján azt írja, hogy idén augusztustól októberig Ukrajna összesen 2,1 milliárd eurónak megfelelő külső támogatást kapott, ami csupán egytizede az előző év azonos időszakában kapott segítségnek. Ha egész évi intervallumokat vetünk össze, akkor az derül ki, hogy a pénzügyi, a humanitárius és a katonai támogatás összértéke tavaly 138 milliárd eurónak felelt meg, idén azonban ez nem lesz több 103 milliárdnál.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay
2023.12.08., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János