„Klubrádió“
Reggeli gyors

Pluszadóval terhelheti Németország a hentesárukat

18/11/2019 09:04

| Szerző: Galavits Patrik/Klubrádió

Jelentősen, akár 12 százalékkal is növelheti a hentesáruk áfáját Németország. Az indoklás szerint erre a klímavédelem és a haszonállatok életkörülményeinek javítása érdekében van szükség. Egyelőre az egyes politikai pártokon belül is születnek ellentmondásos megszólalások az ügyben, mindenesetre szakmai szervezetek – beleértve az állatvédőket is –nem támogatják a húsadóként elhíresült tervezet megvalósulását. Galavits Patrik németországi riportját hallják.

2019. november 18. Reggeli gyors-részlet (2019.11.18. Galavits Patrik riportja a húsadóról)
13:10
00:00
Németországban az utóbbi hónapokban egyre nagyobb viták övezik az úgynevezett húsadó ötletét, amelyet különböző formákban ugyan, de egyelőre állatvédelmi szervezetek és a koalíciós kormánypárt SPD támogat. A szocialisták agrárpolitikusától, Rainer Spieringtől származik az az ötlet is, hogy a jelenlegi 7-ről 19 százalékra emeljék a húsáruk áfáját.

Szerinte ezzel lehetne segíteni a gazdákat, hogy élhető körülményeket teremtsenek a haszonállatoknak. A német Állatvédelmi Szövetség (Deutscher Tierschutzbund) azonban ezt másképp látja – mondta el a Klubrádiónak Lea Schmitz, a szervezet szóvivője.

Lea Schmitz
 
Lea Schmitz
 
A kép forrása: Tierschutzbund
 

„Mi nem húsadót követelünk, annak ugyanis nem lenne célhoz kötött a felhasználása, az állam az abból befolyó összeget bármire költhetné. Sokkal inkább olyan plusz állami bevételt találnánk megfelelőnek, amit kötelező lenne az állattartás körülményeinek javítására fordítani. Legyen ez illeték, járulék vagy nevezzük bárhogy. Ezzel érhetnénk el, hogy a bevételekkel az állatok járjanak jól, és az állatvédelmi szempontok is előtérbe kerüljenek.”

Egy áltagos német évente nagyjából 60 kiló húst eszik meg – az állattartó telepekről rendszerint kiszivárgó videók néha egészen megdöbbentő körülményekre hívják fel a figyelmet. De a húsfogyasztás csökkentésére nem csak állat- hanem klímavédelmi szempontból is szükség lenne. Mondta el Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

Ürge-Vorsatz Diána
 
Ürge-Vorsatz Diána
 
A kép forrása: CEU
 

„Jelen pillanatban az élelmiszer-ellátásunk az összes üvegházhatású gáz-kibocsátásunknak a harmadát jelenti. Ennek jelentős része az állattartásból származik. Amikor állati eredetű táplálékot eszünk, akkor akár háromszor vagy tízszer annyi földterületet is fel kell használni. Emiatt sokkal hatékonyabb a növényi alapú táplálkozás” – mondta a CEU oktatója.

A Germanwatch nevű NGO agrárszakértője, Tobias Reichert is egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a húsfogyasztást – a húsadó azonban szerinte sem megfelelő megoldás a cél elérésére.

„Szükség lenne a húsfogyasztás csökkentésére egészségügyi és klímavédelmi szempontból is, ugyanakkor azt nem gondolom, hogy ennek a célnak az elérését a húsadó bevezetése segítené. Gondoljunk csak bele ennek a hétköznapi hatásába: ha a jelenlegi 7-ről, 19 százalékra emelnék a húsipari termékek adóját, azzal az olcsóbb áruk csak kisebb mértékben drágulnának, ugyanakkor a drágábbakért lényegesen többet kellene fizetni, holott ezeknek sok esetben éppen azért magasabb az áruk, mert az előállításuk kevesebb környezetkárosító hatással bír. Inkább egy olyan rendszerre van szükség, amelyik figyelembe veszi, hogy az egyes termékek elkészülte mekkora környezeti terheléssel járt. Így a kevésbé zöld termékek sokat drágulnának, míg a fenntartható körülmények között készültek ára nem változna, vagy akár még olcsóbban is lehetne hozzájuk jutni.”

Ráadásul energiafordulat ide vagy oda, Tobias Reichert szerint a német kormány határozott kiállása a zöldpolitika mellett sokszor csak üres szólam – amivel már rövid távon is károkat okoz az országnak.

Tobias Reichert
 
Tobias Reichert
 
A kép forrása: Germanwatch
 

„A német kormány hosszú időn keresztül semmibe vette az EU nitráttal kapcsolatos szabályozásait, amivel az Unió az ivóvizet akarta megóvni ettől a káros anyagtól. Ezt leginkább Észak-Nyugat Németországban nem sikerült tartani, méghozzá az intenzív sertéstartás miatt. Sokáig semmilyen intézkedés nem született, hogy legalább csökkentsék a nitrátszennyezést, csak most, amikor az EU már szankciókkal és pénzbüntetéssel fenyeget. Sok gazda van, aki tudja: az akár évtizedek óta épített vállalkozásának jelentős átalakításra van szüksége, és nem biztos, hogy bírni fogja ennek költségeit. Ha hamarabb a fenntarthatóbb gazdálkodásra kényszerítette volna az állam a gazdákat, nem lenne ekkora a probléma. Nem költöttek volna ugyanis sok pénzt olyan beruházásokra, amelyeknek a használatáról a jövőben le kell mondaniuk. Már sokkal korábban kellett volna az ökológiailag fenntarthatóbb gazdálkodás felé fordulni, és ezeket a megoldásokat támogatni. Erre korábban Németország nem volt hajlandó, mostanra pedig bonyolulttá és költségessé vált ennek megvalósítása.”

A húsadóval kapcsolatos szocialista elképzeléseket tehát nem támogatják az állatvédők. Azonban a drágítással alapvetően egyetértenek. És nem csak a hentesárukra kivetett terheket növelnék.

„Minden állati eredetű termék árát növelni kellene. Mindegy, hogy tojásról, tejről vagy húsról van szó. Jelenleg minden túl olcsó, a szupermarketek lenyomják az árakat. Az így befolyó pénzből lehetetlen valódi állatvédelmet megvalósítani. És a gazdálkodóktól sem lehet elvárni, hogy az állatok érdekében vállaljanak beruházásokat” – emelte ki Lea Schmitz.

Hozzátette: elsődleges céljuk a nagyüzemekben tartott állatok életkörülményeinek javítása.

Világos, hogy csökkentenünk kell a húsfogyasztásunkat, ehhez pedig az árnövekedés megfelelő eszköz lehet. Számunkra ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a jelenleg mezőgazdasági tartásban lévő állatoknak az életkörülményeit javítani kell. Ez pedig pénzbe kerül: egy ilyen cél megvalósításáért létrehozott pluszteher segítségével több forráshoz lehetne jutni.

A Germanwatch szakértője szerint, ha az adóemelést a jelenlegi terveknek megfelelően vezetik be, azzal még rosszabbul is járhatnak a gazdák.

„Annak is megvan a veszélye, hogy a nagykereskedők kibújnak az adóteher alól. Például nyomást gyakorolhatnak a gazdákra, mondván: mi mostantól drágábban tudjuk csak eladni a termékeiteket, vállaljátok át a költségek egy részét úgy, hogy olcsóbban adjátok el nekünk a húst. A gazdák pedig, ha piacot akarnak találni a húsnak, kénytelenek lesznek belemenni a játékba. Valamint, ahogy már az előbb is mondtam, a már most is környezettudatosabban gazdálkodók termékei nagyobb arányban drágulnának – tehát a gazdák között valószínűleg nem lenne egyértelmű nyertese az drágulásnak. Egyedül a pénzügyminiszter örülhetne valamivel magasabb adóbevételnek.”

És persze kérdés, hogy a jelenleg nagy húsfogyasztó németek hogy fogadnák az áremeléseket. Lea Schmitz szerint a többség nyitott lenne a változásra.

„Németországban is nagy felhördülés követ minden belengetett adóemelést. Ugyanakkor vannak tanulmányok, amelyek rámutatnak: a fogyasztók hajlandóak lennének többet fizetni a termékekért, ha tudják, hogy a pénzüket aztán állatvédelemre fordítják. Létező igényről van tehát szó. Innentől már csak az egész láncot kell felépíteni a gazdáktól a kereskedőkön át a vásárlókig, akik a boltokban a jobb körülmények között tartott állatokból származó termékeket választják.”

Tobias Reichert is úgy látja, hogy megfelelő kampánnyal elég támogatót lehetne az ügy mellé állítani.

„Elég nyílt vita van erről Németországban. Ha az embereket kérdezik, hogy hajlandóak-e tenni az állatvédelemért vagy a klímaváltozás ellen, akkor a többség természetesen igent mond. Egy ilyen adó esetében azonban könnyen lehet, hogy más lenne a helyzet. Ugyanakkor azt gondolom, hogy megfelelő kommunikációval sok támogatót lehet az ügynek szerezni. Ha világossá teszik az embereknek, hogy nem egyszerű áremelésről van szó, hanem környezettudatosságról és akár a gazdák is jól járhatnak vele, akkor azt gondolom, hogy a német társadalom jelentős része pozitívan állna az ötlethez. Persze olyan nincs, hogy egy ötletnek ne legyenek ellenzői. Nem állnak ugyanakkor rendelkezésünkre megbízható adatok a tervezett húsadó társadalmi megítéléséről.”

Klímavédelmi szempontból elsősorban a fogyasztásunk átalakítására kell törekedni – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.

„A vörös húsok helyett inkább baromfit fogyasszunk, utóbbinak van ugyanis a legkisebb szén-dioxid lábnyoma. A nagyüzemi, vegyszerigényes állattartás helyett pedig a környezetbarátabb termelés irányába kell elmozdulnunk.”

Ha tehát az állatvédelmi szempontok teljesülnek, azzal a klíma is jól jár. Mindenesetre az éghajlati kérdéseket az állatvédők sem kerülik meg.

„A klímaváltozás kérdését mi sem kerüljük meg, már csak azért sem, mert a nagyüzemi állattartás az egyik legfőbb okozója ennek. És az a helyzet, hogy ma már ennek minden adózó megfizeti az árát. A vegánok is, hiszen sok olyan kár van, ami az intenzív állattartás miatt alakult ki. Elég csak a nitrátszennyezésre gondolni” – fogalmazott a német állatvédők szóvivője.

A Bundestag két frakciója, a baloldali die Linke és a szélsőjobboldali AfD a szegényebb rétegeket félti az áremeléstől. Lea Schmitz szerint azonban egyrészt alaptalan ez a félelem, másrészt pedig egyébként is a húsfogyasztás csökkentésére van szükség.

Egy szakvélemény szerint 60 eurójába kerülne évente egy német háztartásnak, hogy az állatvédelmi szempontok megfelelően figyelembe legyenek véve a mezőgazdaságban. Ennek a hatvaneurós pluszköltségnek csak egy részét tenné ki az általunk javasolt áremelés. Ez azt is jelenti, hogy egy kiló húsra kiszámolva, mindössze pár centtel kellene a fogyasztóknak többet fizetnie a boltokban. Szerintünk ennek vállalhatónak kell lennie – már csak azért is, mert mindenképpen csökkentenünk kell a húsfogyasztásunkat, ami azt is jelenti, hogy nem kell mindennap húst enni.

Ha a jelenlegi tervezet valósul meg, az a mindennapokban például azt jelentené, hogy a csirkehús kilójáért a mostani öt-hat euró helyett nagyjából 50 centtel kellene többet fizetni. Ezért Tobias Reichert szerint a húsadó javaslata alkalmatlan arra, hogy visszafogja a húsfogyasztást.

„Szerintem alig fogná ez vissza a húsfogyasztást. A hentesárukért az utóbbi években nagyjából ugyanannyit kellett fizetni, de érdemes megnézni, hogy a sokkal nagyobb árnövekedést produkáló tejnél történt-e változás. A tejtermékekhez öt-hat évvel ezelőtt is a mostani áruknak akár a feléért lehetett hozzájutni. De a gazdák emelték az árakat, ami aztán a nagykereskedőknél is meglátszott. Ennek ellenére a tejfogyasztás csak nagyon kicsit csökkent. Most pedig 12 százalékos lehetséges drágulásról beszélünk a húsok esetében. Azt hiszem, ez csak nagyon kis mértékben fogná vissza a fogyasztást.”

Szerinte ráadásul az állatvédelmi szempontokat sem sikerülne így hatékonyabban érvényesíteni.

„A húsadó helyett mi szigorúbb szabályozásokat és a környezetbarátabb termelési technikák támogatását javasoljuk” – mondta.

Ürge-Vorsatz Diána pedig hangsúlyozta: az állatvédelmi és egészségügyi szempontok érvényesülése valóban fontos eleme lenne a klímakatasztrófa elleni küzdelemnek.

„A kormányközi klímavédelmi testületnek (IPCC) is ezért volt az a tanácsa, hogy a kormányok minél jobban próbálják meg betartatni az egészségügyileg és környezetvédelmileg javasolt táplálkozási irányelveket. Nem azt mondták, hogy mindenki legyen vegetáriánus vagy vegán.”

Nem tudni, konkrét törvény mikor kerülhet elfogadásra, mindenesetre a pártok megosztottak a Bundestagban. A nagyobbik kormánypárt, a CDU nem zárkózik el a húsadótól, ha az áremeléssel valóban a gazdák beruházásait támogathatnák. A Zöldek is hasonló állásponton vannak, bár az ő soraikban volt olyan képviselő, aki nem osztotta párttársai véleményét.

A korábban már említett die Linke és az AfD mellett pedig a liberális FDP is elutasítja az ötletet: szerintük a húsadó bevezetése a német áruk kiszorulásához vezethet a boltokból.

Galavits Patrik riportja a 2019. november 18-i Reggeli gyorsban hangzott el, és a fenti lejátszás gomb megnyomásával hallgatható meg.

Reggeli gyors
2019. november 18. hétfő 6:00