Pénz nélkül is folytatja a munkát a Magyar Színházi Társaság

Bodor Johanna felidézte, hogy a Magyar Színházi Társaság 75 éves – amely Magyarországon a legrégebbi színházi szervezet – szigorúan szakmai alapon működik, mindig hű maradt a szakmai értékrendjéhez és a szakmai elveihez. Ennek köszönhetően „túlélt” számos történelmi és politikai változást. 

A táncművész-koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, azt mondja, nem akarnak a panaszkodás útján elindulni, folytatni fogják a munkát így is. Azt mondta, megpróbálják ingyen.

A társulat az interjút megelőzően közleméynt adott ki, melyben azt írták: 

"A Magyar Színházi Társaság – minden pályázó személyét, pályázatát tiszteletben tartva – azon a véleményen van: ha a Kolibri Színház társulatának 88%-a egy színházigazgató-jelölt mellett teszi le a voksát, akkor annak figyelembevételével szükséges meghozni a döntést – ez lenne az alapvető tisztelet és szakmai megbecsülés. Hiszen ők értik legjobban saját színházuk működését, gyermek- és ifjúsági közönségük igényeit és szakmai közegük sajátosságait.

Javasoljuk újragondolni és tökéletesíteni a színházigazgatói pályázatok szabályozásának rendszerét tapasztalt színházi szakemberek és jogászok bevonásával, mert az elmúlt évtizedben ismétlődő problémák okozzák a legtöbb szakmai konfliktust.

A Nemzeti Színházat ért politikai támadást elítéljük. A művészeti tevékenység politikai célokra való felhasználásával soha nem érthetünk egyet, az alá- és fölérendeltségnek nincs helye. Szakmai kérdésre a helyes válasz mindig szakmai – tehát politikától független.

Ugyanide sorolható a független színházi szféra kérdésköre: a függetlenek jelenlegi helyzete méltatlan, a már említett mostani előadó-művészeti támogatásból közülük csak néhányan jutottak kevés támogatáshoz. Mivel a magyarországi független színházi lét 70-80 éves múlttal rendelkezik, az egész kultúrpolitikai képletben szakmailag korrekt megoldást érdemel.

A helyzet orvoslására van szakmai javaslatunk, és készen állunk ennek megbeszélésére szakemberekkel, a független szcéna képviselőivel, illetve készen állunk arra, hogy mindezt kultúrpolitikusokkal is megvitassuk.

Az Erkel Színházzal kapcsolatosan – ahol új profilú állami teátrum létrehozását tervezik –, a rendelkezésre álló információk alapján fontos kérdések merülnek fel, többek között a finanszírozás forrására és annak elosztására vonatkozóan. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy miközben az új/régi intézmény évről évre több milliárd forint állami támogatásban részesülne, addig a jelenlegi színházak nagy része anyagi és bérfinanszírozási problémákkal küzd, az alapvető működéshez szükséges forrásaik nem bizonyulnak elegendőnek. Utalunk például a vidéki színházak körülményeire is, a művészek, az alkotók és a műszaki kollégák helyzetére, a pályamodell hiányosságaira.

Véleményünk szerint fenntarthatóbb lenne előbb a meglévő intézmények megerősítésére összpontosítani az anyagi források/támogatások átcsoportosításával/újraelosztásával, és erre fektetni hangsúlyt legalább addig, ameddig ez az anomália megszűnik. Természetesen mindezek után minden új teátrum létrehozása üdvözlendő" - áll a közleményben.

A kormány az elmúlt 14 évben folyamatosan és tudatosan törekedett arra, hogy ellehetetlenítse a független színház társulatokat. 

Tavaly nagy port kavart, hogy a független színházi társulatok éves működési támogatásából annyit vont el a kormány, hogy 50-60 társulat került a csőd közelébe, majd a kiegészítő támogatásokat is úgy osztották szét, hogy rengeteg fontos független társulat - például a Budapesti Fesztiválzenekar vagy a Pintér Béla Társulat - egyetlen forintot sem kapott, miközben Vidnyánszky Attila körének százmilliók jutottak.