„Vásároljon
Reggeli gyors

Pandémiával jött a populizmus új hulláma

7/08/2020 07:04

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Megmenthetné az úgynevezett Európa Projektet a Covid-19? A koronavírus okozta súlyos gazdasági válság kezelése igazi tesztje lehet az Unió életképességének. A pandémia nem ölte meg a populizmust. A Fekete Életek Számítanak Magyarországon is?

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

2020. augusztus 07. Reggeli gyors-részlet (2020.08.07. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje)
05:10
00:00
Megmenthetné az úgynevezett Európa Projektet a Covid-19? – az amerikai (floridai) World Politics Review szerint az európai illiberális és autokrata vezetőket meg lehetne fékezni, s erre kiváló lehetőségként a most berobbant koronavírus-válság kínálkozik. Pontosabban az ennek menedzselésére Brüsszelben megszavazott segélyalap, amelynek felhasználását a jogállami normák betartásához kötötték. A kelet-közép-európai államok csatlakozásakor még fel sem merült problémákkal – értve ezen a nacionalista, illiberális pártok megjelenését vagy az emberi jogok és a sajtószabadság kérdését – az EU igyekezete ellenére sem tudott mit kezdeni az elmúlt évtizedben. Attól tartottak, ha túlságosan behúzzák a féket, akkor az az Unió széteséséhez vezet. Eközben azonban épp az nagylelkű pénzügyi alapok járultak hozzá ahhoz, hogy az uniós elvek egyre kevésbé érvényesülhessenek. S itt Orbán Viktort név szerint is kiemeli a cikk, folytatva azzal, hogy egyetlen uniós vezető sem élt vissza olyan súlyos mértékben a koronavírus jelentette válsággal, mint ő. Ami a magyar demokrácia – rendeleti kormányzással történő felfüggesztését is jelentette egyben. Ennek jele volt például a több milliárd dolláros kínai vasútépítési projekt titkosítása – a projekt nemcsak késésben van, de a korrupció gyanúja is felmerült vele kapcsolatban. A titkosítással azonban biztosan meg tudják védeni azokat, akik hasznot húznak belőle. 

Az egész világot megrázó, a koronavírus okozta súlyos gazdasági válság kezelése igazi tesztje lehet az Unió életképességének. Ami egyébként a Brexitnél is komolyabb kihívást jelent. Orbán Viktor ugyan hatalmas győzelemről beszélt Brüsszelből visszatérve – miután megszavazták a 750 milliárd eurós segélycsomagot, azonban nem eszik olyan forrón a kását. Az Európai Bizottság olyan jogosítványt kapott, amivel megakadályozható, hogy rossz helyre kerüljenek a pénzek. S noha úgy tűnt, hogy a pénzek hitelként vagy vissza nem térítendő segélyként történő elosztásáról folyt a nagyobb vita, a kihívást mégiscsak a jogállamisági kritérium fogja jelenteni – amire kínosan ügyelnek majd az úgynevezett „takarékos négyek” (Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia), akikhez végül Franciaország is csatlakozott.  Az egyhangú szavazás helyett a bizottság már 55%-os támogatottsággal már meg is vonhatja majd a forrásokat, vagy adott esetben szankcionálhat. Ami nem mellesleg az uniós lakosság 65%-ának a képviseletét jelenti. Ehhez kevés lesz a magyar és a lengyel kormány számára a Visegrádi Négyek támogatása. Az írást a CNN colt producere és elemzője, Frida Ghitis jegyezte a World Politics Reviewban.

A pandémia nem ölte meg a populizmust – állítja a Foreign Affairs elemzője, Nadia Urbinati, sőt a demagógok újra erőre kapnak az újabb szigorítások nyomán. Az Egyesült Államokban, Magyarországon és Brazíliában a populisták, akik úgy tesznek, mintha a fennálló politikai elittel szembemenve a nép érdekeit védenék meg – az olyan ellenségekkel szemben, mint a menekültek, az ellenzék, a kisebbségek vagy a független média. A szerző egyébként hangsúlyozza, hogy a poplista vezető nem feltétlenül diktátor vagy fasiszta, adott esetben még demokratikus keretek között is működhet. Az Orbán Viktor által kreált helyzetet kifejezetten tanulságos példaként hozza fel, mert az már a demokratikus keretet is feszegeti, mivelhogy parlament- és kontroll nélküli hatalomra tett szert. Elemzi azt is, hogy a populista vezetők a tudományt is kétségbe vonják, ha az nem az érdekeiket szolgálja. Sőt még a koronavírust is vagy éppen a maszk viselésének kötelmeit ’fake news’-ként állítják be. Lásd Trump Amerikáját, Bolsonaro Brazíliáját. S a mindezek következményeként egyre súlyosbodó munkanélküliség és kilátástalanság még populistábbá teszi majd őket. A szerző cikke végén cselekvésre szólítja fel a szociáldemokratákat, hogy mozgósítsák a lakosságot a társadalmi egyenlőség és az igazságos újraelosztás érdekében, különben ragyogó jövő elé néz a populizmus újabb hulláma. 

A Politico a magyar ösztöndíjjal hazánkban tanuló, mintegy 7200 afrikai egyetemistáról ír, akik minden nap megélik, megtapasztalják a rasszizmust, s csak remélni tudják, hogy az Amerikából indult Black Lives Matter, a Fekete Életek Számítanak mozgalom elér idáig. Az amerikai követség által az európai tüntetések mintájára szervezett júniusi szolidaritási akción például ellentüntetők jelentek meg ’A Fehér Életek is Számítanak’ táblákkal. A cikk interjúkon keresztül mutatja be, milyen incidensek érik őket nap mint nap. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a fiatalok egyre kevésbé tudnak azonosulni a kormányzati menekültellenes retorikával, ami remélhetően változást hoz majd előbb-utóbb az életükbe.

számítanak

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. augusztus 7-i Reggeli gyorsban hangzott el.