Orbán után lebontaná Brüsszel a vétójogot

Mint fogalmaz, Orbán hírhedett volt arról, hogy visszaél a kormányát megillető vétójoggal, és ennek révén ugyanazzal a jogokat megtagadó, illiberális napirenddel mérgezte az EU külpolitikáját, amit otthon valósított meg. Ugyanakkor, miközben az általa vezetett kormány volt a leghangosabb és leggyakoribb kisiklatója az elveken alapuló uniós külpolitikai fellépésnek, az semmiképpen nem állítható, hogy az egyedüli volt – folytatja gondolatmenetét a szerző, és hozzáteszi: nem is ő az utolsó, hacsak az uniós kormányok fel nem ismerik, hogy az egyhangúságot megkövetelő szabály összeegyeztethetetlen az elvszerű és hatékony külpolitikával, és egyszer s mindenkorra meg nem szabadulnak a vétójog intézményétől. 

Francavilla felidézi, hogy az Európai Unióról szóló szerződések a hidegháború utáni derűlátó légkörben születtek, a demokrácia megszilárdulása és az emberi jogok pártok fölött átívelő támogatottsága időszakában. Az uniós kormányok akkor úgy döntöttek, hogy – lényegében a nemzeti szuverenitás védelme jegyében - konszenzushoz kötik a közös külpolitikát, és abból indultak ki, hogy ez jól fog működni. Amikor 2011-ben létrehozták az Európai Külügyi Szolgálatot, akkor ezt az intézményt az EU külpolitikájának az összehangolása és megvalósítása – de nem annak vezetése - jogkörével ruházták fel. Több mint egy évtized elteltével ez a döntés felettébb sajnálatosnak bizonyult – állítja a Human Rights Watch képviselője. Szerinte annak nyomán, hogy egyre több tagállami kormányban jelentek meg szélsőjobbos – vagy az emberi jogok, a jogállamiság mellett kevésbé elkötelezett egyéb – pártok, egyre ritkábbak lettek az uniós külügyminiszterek közös következtetései, és azokban alapvető kompromisszumok fogalmazódnak meg, csak hogy biztosítsák az egyhangúságot. 

A vétójog külső befolyásnak és manipulációnak is kitette az uniót, hiszen minden külső kormányzat tudja, hogy ha meg akarja akadályozni az EU cselekvését, akkor elég, ha a 27 tagállami kormány közül csak egyet sikerül meggyőznie. Orbán Magyarországát azzal vádolták, hogy Oroszország trójai falovaként ténykedik – emlékeztet Claudio Francavilla. Elismeri ugyanakkor annak a paradox helyzetnek a fennállását, hogy az egyhangúság követelményéről való lemondást csak egyhangú döntéssel lehet kimondani, és erre több uniós tagállam nem hajlandó. 

Ami viszont nem igényelné az uniós szerződések megváltoztatását – és így talán életképesebb lehet, mint a vétójog eltörlésének a gondolata -, az a most is meglévő szabály, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok – egyöntetűen ugyan, de mégis - úgy döntsenek, bizonyos speciális ügyekben minősített többséggel is érvényes határozatot lehet hozni. Az ilyen irányba történő elmozdulás lehetősége Francavilla szerint adott, hiszen például a tagállamok hamarosan tárgyalni kezdenek az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési tervről, és esély van arra, hogy annak elfogadása minősített többséggel is megtörténhessen.  

 

 

A független hírszerkesztőségek Európa számára az első védvonalat jelentik a demokrácia megingatását célzó külső beavatkozással szemben – hangsúlyozza az EurActiv portálon közzétett cikkében Antonio Zappulla, a Reuters hírügynökséget is működtető Thomson Reuters vállalkozás alapítványának a vezérigazgatója. Ez a céges alapítvány a független média ellenállóképességének a növelését, jogi segítséghez való hozzáférését és a felelősséget tükröző üzleti gyakorlatok elterjesztését tekinti saját feladatának. 

A vezérigazgató azzal indítja kommentárját, hogy az elsöprő választási győzelmet arató Magyar Péter ígéretet tett a médiaszabadság magyarországi helyreállítására, miután Magyarország a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű civilszervezet szerint 2010, vagyis Orbán kétharmados hatalomra kerülése óta a 23. helyről a 92. helyre csúszott vissza az országok rangsorában. 

Zappulla felhívja a figyelmet arra, hogy a médiaszektor állami foglyul ejtése nem kizárólagosan magyar jelenség, hanem szerte Kelet- és Közép-Európában tapasztalható. Kitér arra is, hogy az Egyesült Államok csaknem teljesen beszüntette a térség független hírszerkesztőségeinek a pénzügyi támogatását. Megjegyzi, hogy az EU-ban napirendre kerül a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetés tárgyalása, és érthető módon a kiadási kategóriák élén a védelem áll. Európa védelme azonban nem csak a katonai képességeket jelenti, hanem az információs biztonságot is – figyelmeztet a Thomson Reuters Alapítvány vezérigazgatója.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)