Orbán nyaral, az emberei védik meg Rogán Antalt – legfőképp David Pressmant támadva
9/01/2025 06:03
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A kommunizmus óta nem volt olyan magas rangú politikai tisztségviselő, akit úgy feketelistára tettek volna, mint most Orbán kabinetfőnökét – írja a Financial Times. Nemzetközi lapszemle.
Lassan 48 órája ömlenek a Rogán Antalról szóló hírek a nemzetközi sajtóban, pár órája a BBC például arról írt, hogy az amerikai pénzügyminisztérium arcul csapta Orbán legbizalmasabb emberét, közvetlen beosztottját. A NATO-szövetségesek között nagyon is szokatlan, példátlan intézkedés annak nyomán született meg, hogy az oroszok ukrajnai inváziója óta soha nem látott mélypontra jutottak a magyar-amerikai kapcsolatok alapvetően a magyar álláspont miatt. Pressman a jövő héten hagyja el Magyarországot, aki két és fél éves nagyköveti mandátuma során járta az országot, megismerte a vidéket és közben bírálta az Orbán-kormányt. Ahogy tette ezt a Rogánt érintő bejelentés alkalmával is, amikor úgy fogalmazott: nem az Egyesült Államok fenyegeti Magyarország szuverenitását, hanem a kleptokráciát kiépítő, irányító Rogán miniszter, aki mindig is saját zsebre dolgozott. Nemcsak Szijjártó Péter sietett Rogán segítségére, de a volt amerikai nagykövet, David Corsntein is a védelmébe vette őt: „a távozó nagykövet lépése jól példázza a jelenlegi amerikai kormánynak a magyar kormány iránti ellenséges viszonyát. Nick Thorpe a cikkben felteszi a kérdést, vajon Trump azonnal eltörli-e majd a Rogánra kivetett szankciókat? A válasz szerinte nem annyira nyilvánvaló, mint amilyennek tűnhet. Már csak azért sem, mert mint köztudott, Rogán felügyelte a hírszerzést is, és számos NATO-tagország jelezte, nem tekinti megbízható partnernek a magyar kormányt a Putyinnal kialakított szoros kapcsolata miatt. S mindezeken túl még a Fidesz-berkeiben régóta ismertek voltak azok a magánbeszélgetésekben elhangzott vélemények, amelyek kifogásolták Rogán és környezete életvitelét, amely igencsak távol áll attól a konzervatív keresztény értékrendtől, amit pártjával együtt fennhangon hirdet.
A Financial Times kiemeli a történetből, hogy a kommunizmus óta nem volt olyan magas rangú politikai tisztségviselő, akit úgy feketelistára tettek volna, mint most Orbán kabinetfőnökét, Rogán Antalt, aki a média felügyeletével is meg lett bízva. Az állami szintre emelt korrupciót kiépítette, irányította, és lefölözte – jellemezte így őt az amerikai pénzügyminisztérium. Megjegyzi, hogy miközben Orbánnal összecsapott a csomagoló Biden-kormány előbbi orosz és kínai kapcsolata illetve a jogállami normasértések miatt, addig Trump a magyar kormányfőt erős vezetőnek és példaképnek tartotta. Szimbolikus és megkésett lépésnek tartja az ügyet jól ismerő amerikai forrás, aminek épp emiatt jelentéktelen hatása lesz, ráadásul a 2. mandátumát megkezdő Trump minden bizonnyal visszavonja a Rogán elleni szankciót. A cikk szerzője, Dunai Márton kitér arra is, hogy Orbán Indiában nyaral, de a kollégák azonnal védelmükbe vették Rogánt úgy, hogy támadták és David Pressman személyes bosszújaként is tekintettek a történtekre. A nagykövet nem mondta el, hogy vajon célkeresztbe kerül-e maga Orbán Viktor, csak annyit emelt ki, hogy Rogán áll az országnak kárt okozó korrupciós hálózat centrumában. Rogán irodája az FT megkeresésére úgy fogalmazott közleményében, hogy amint Trump hivatalba lép, megteszik a szükséges jogi lépéseket, hogy megszüntessék az eljárást a magyar politikus ellen.
Manipulatív jelzővel illette Szijjártó kijelentését az ukrán külügyminisztérium, s erről még külön közleményt is kiadott, nyomatékot adva felháborodásának. A tárca szerint politikai kampánycélja volt annak, hogy a magyar külügyminiszter kijelentette: az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának a leállítása felhajtja majd az energia árát. Az Európai Bizottság már január 1-én megállapította, hogy sem az energiabiztonságra, sem az árakra nem lesz hatással a gázszállítás leállítása. Az energiapiacon a bizonytalanságot mindig is Oroszország jelentette. Az Ukrajna ellen indított háborút követően pedig ez a nyomás csak tovább erősödött Európára, miközben a kontinens békéjét is kockára tette az agresszor. A helyzet épp a fordítottja annak, amit Szijjártó állít, merthogy épp a gázszállítások leállítása hozhat biztonságot, mert többé Európa nem függ az orosz energiától. Két országnak okozott a leállítás gondot, akik másra akarják most hárítani a felelősséget. Amennyiben a magyar fél Oroszország megerősítését fontosabbnak tartja az uniós és az amerikai együttműködésnél, akkor ezt a nagy nyilvánosság előtt be kellene végre ismerni. Ukrajna kész elfoglalni Magyarország megüresedett helyét az EU-ban és a NATO-ban is, ha esetleg tagságát azt az oroszok által létrehozott, tagköztársaságokat tömörítő két szervezetre cserélné (Содру́жество Незави́симых Госуда́рств- Független Államok Közössége vagy a Организация Договора о коллективной безопасности – Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete). Az ukrán diplomácia közleményében ehhez még hozzátette azt is, ha Magyarország tényleg hozzá szeretne járulni a háború befejezéséhez, akkor nem kellene aláásnia az uniós egységet, ehelyett az energiafüggőség megszüntetésén kellene dolgoznia, ezzel is biztosítva országa függetlenségét, ahogy ezt teszik mások Európában és az Egyesült Államokban is.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 01. 09., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky judit
