Orbán játszótere lett a magyar média
17/03/2023 08:54
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító nemzetközi médiaplatform, az OCCRP cikke szerint a magyar kormány nem nyílt elnyomással, hanem a médiapiac eltorzításával foglyul ejtette a médiát.
Orbán Viktor és kormányzó pártja az évek folyamán saját játszóterévé alakította át a magyar médiakörnyezetet, nem a nyílt elnyomás módszereivel – újságírók megölésével vagy száműzetésbe kényszerítésével -, hanem a piac eltorzításával, és azzal, hogy a szabályozás eszközét használva foglyul ejtette a médiát – írja a szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító nemzetközi médiaplatform, amelynek az angol rövidítése OCCRP. A magyar újságírás elleni támadásokról beszámoló írás szerzője Ilya Lozovsky.
Idézi Szalay Dánielt, a Media1 független portál főszerkesztőjét, a magyar médiakörnyezet tapasztalt megfigyelőjét, aki elmondja, hogy korábban sok szabad újság létezett, fideszesek is, és lehetett miből választani, most azonban a helyzet ebből a szempontból kezd az oroszországira hasonlítani. Számításaik szerint a média immár 70-80 százaléka a kormányzat befolyása alatt áll, a regionális lapok azonban teljes mértékben, ott az arány száz százalék. Ennek tudható be például, hogy 19 azonos című, szövegű cikk egyszerre állította – egy civilnek mondott, kormánypárti irányultságú szervezet szóvivőjét idézve –, hogy az Átlátszó elnevezésű portál, amely jelen van az OCCRP platformon is, és annak igyekezett utánajárni, miként támogatja pénzzel a budapesti kormány a határon túli magyarokat, szóval, hogy az Átlátszó külföldi ügynökként tevékenykedik. Ugyanennek a szervezetnek az elnöke erre még rátett egy lapáttal, mondván, a kérdést nemzetbiztonsági szempontból kellene megvizsgálni.
Az OCCRP cikke kitér az Origo kormánypártivá történt átállítására, a kormánypárti médiaintézményeknek a KESMA nevű alapítványba történt beolvasztására. A rezsim azzal biztosítja saját túlélését, hogy párthű, rezsimtámogató emberekhez tereli az uniós pénzalapokat – állítja a szerzőnek nyilatkozva Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers egyetem politológusa.
Éveken át tartó, eredménytelen jogi birkózás után, nemrég viszonylag bátor lépést tett eurómilliárdok befagyasztásával, a magyar demokrácia problematikus voltára hivatkozva – folytatódik az elemzés. A szerző szerint a költségvetésre nehezedő, növekvő nyomás alatt az Orbán-kormány tett bizonyos engedményeket, beleértve azt, hogy több miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről. De magyar jogvédő és transzparencia érdekében tevékenykedő csoportok szerint csekély a haladás a jogállamiság ügyében, és a változtatások nagyrészt felületiek. Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora hamis reformokról beszél, és szerinte csak az a kérdés, hogy vajon lehet-e a bolondját járatni az Európai Bizottsággal.
Az uniós végrehajtó testület kezdeményezte ugyan az Európai Médiaszabadság-törvényt, de Urbán Ágnes, a Mérték elemzője szerint ez nem lesz elég. Azt mondja, nagy segítséget jelent, hogy a törvény megakadályozhat más országokat az illiberális útra tévedésben, de nem oldja meg Magyarország problémáját, ahol már kiépült az illiberális rendszer.
![](/data/articles/133/1338/article-133885/cqa_riffle.jpg)
Kínai vállalatok Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken keresztül fegyvereket szállítottak az oroszoknak
Tegnap késő délután jelent meg a Politico amerikai portál európai kiadásának internetes oldalán az a hír, amely szerint vámszervektől származó információk alapján megállapítható: kínai vállalatok Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken keresztül karabélyokat, testpáncélzatot, valamint drónokat szállítottak az oroszoknak.
Az értesülés nem általánosságban fogalmaz meg vádakat. A szállítmányokat tavaly június és december között juttatták célba. Peking továbbra is mindent tagad. A CQA mintájú karabélyokat, amelyeket az M16-osok alapján terveztek, polgári rendeltetésű vadászpuskáknak tüntették fel. Az értesülés 12 tonna kínai testpáncélzat-elem Törökországon át történt Oroszországba juttatásáról is szól. A Da-Csiang Innováció elnevezésű kínai vállalat – angol rövidítése DJI – drónalkatrészeket, egyebek közt akkumulátorokat és kamerákat küldött egy orosz cégnek az Emírségeken keresztül 2022 decemberében.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács elzárkózott attól, hogy nyilvánosan kommentálja az értesülést, a testület egyik volt vezető tisztviselője, Zach Cooper ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy kihívást jelent az úgynevezett kettős rendeltetésű termékek besorolása, amelyeket civil és katonai célra egyaránt fel lehet használni.
Kína washingtoni nagykövetsége a Politico szerint nyilatkozatban szögezte le, hogy Peking elkötelezett az ukrajnai béke megteremtését célzó tárgyalások mellett.
![](/data/Zelenszkij_Kijev.jpg)
Ausztriának is üzen Zelenszkij
Végezetül egy apró információmorzsa az ukrajnai háborúhoz való európai hozzáállással kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 30-án videóüzenetet intéz az osztrák törvényhozás tagjaihoz. A bécsi Die Presse ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria mellett most már csak Bulgária és Magyarország tartozik azon EU-tagállamok közé, amelyekhez Zelenszkij eddig még nem fordult szónoklattal. Tavaly egyszer már úgy volt, hogy beszélni fog az ukrán államfő a bécsi parlamenti képviselőknek, de akkor azt a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt megfúrta.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.03.17., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János