Nobel helyett Chamberlain-békedíjat érdemel Trump, aki elárulta a szövetségesét egy agresszív diktátornak
26/11/2025 05:56
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– írja a New York Times szerzője, aki a néhai brit miniszterelnök példáját idézte fel: Neville Chamberlain a müncheni diktátumban kiszolgáltatta Hitlernek Csehszlovákiát, és ezzel akaratlanul is előkészítette a talajt a második világháború kirobbantásához. Nemzetközi lapszemle.
2025. november 26.
Reggeli gyors, részlet (2025.11.26.) Kárpáti János lapszemléje
05:37
00:00
Az Ukrajna körüli diplomáciai fejlemények nyomán
ugyan gyors ütemben válnak túlhaladottá a különböző kommentárok és értelmezések, de időnként azért akad egy-egy olyan bonmot, ami mellett kár lenne szó nélkül elmenni.
Ilyen például Thomas Friedman minapi kommentárja a liberális New York Timesban, miszerint Donald Trump elnök végre-valahára megkaphatja azt a békedíjat, amely biztosítja majd a helyét a történelemben. Csak hát sajnálatos módon ez nem a Nobel-békedíj lesz, amelyre olyannyira vágyakozik, hanem a Neville Chamberlainről elnevezett, idézőjelbe tett „békedíj”, amelyet az a vezető érdemel ki, aki a legégbekiáltóbb módon árusítja ki saját szövetségesét és a saját maga által vallott értékeket egy agresszív diktátornak.
Friedman ezzel Chamberlain néhai brit miniszterelnök példáját idézte fel, aki a müncheni diktátumban kiszolgáltatta Hitlernek Csehszlovákiát, és ezzel akaratlanul is előkészítette a talajt a második világháború kirobbantásához. A New York Times szerzője szerint Trump és emberei – anélkül, hogy előzetesen konzultáltak volna Ukrajnával, illetve az Egyesült Államok európai szövetségeseivel – olyan tárgyalásos megállapodásra jutottak, amely Vlagyimir Putyin követeléseinek eleget téve Ukrajna megadásával ér fel, és aztán azt közölték Kijevvel, hogy ezt a Hálaadás napi ünnepig – vagyis most csütörtökig - fogadja el. Ha Ukrajnát valóban rákényszerítik ennek az alkunak az alapján a kapitulációra, akkor a Hálaadás nem lesz többé amerikai ünnep, hanem orosz ünnepnappá lényegül át – fogalmazott Friedman.
Mint említettem, az események mindazonáltal újra és újra felülírják a helyzetet,
és tegnap este már ott tartottunk, hogy – miként az a mérsékelten baloldali Frankfurter Rundschau áttekintéséből kiderült - Putyin volt az, aki ellenezte a legújabb ukrajnai béketervet, mármint az európaiak által formába öntött elképzeléseket.
„Hónapokon át tartó helybenjárás után Donald Trump elnök és az európai állam-, illetve kormányfők a jelek szerint komoly vitát folytatnak az ukrajnai békéhez vezető útról” – vélekedett a frankfurti lap. Az erről szóló cikk idézte Trumpot, aki szerint annak ellenére, hogy nézeteltérések vannak az ukrán haderőre vonatkozó korlátozások kívánatos mértékét, a háború utáni biztonsági garanciákat és a Donbasz státusát illetően, „lehetséges, hogy valami jó történjék”. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij e héten tervezett találkozóján ezeket a nézeteltéréseket tisztázni kellene, miközben Oroszország azt reméli, hogy ez nem fog sikerülni – írja a német lap.
Most pedig nézzük a másik nagy frankfurti lapot,
a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungot, amely Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions elemző műhely vezetőjével folytatott beszélgetés alapján nagy terjedelemben számol be a magyarországi választási kampányról, „Miért ideges Orbán, és miért izgatott a kihívója?” címmel.
A cikk szerzője szerint a Tisza képviselőjelöltjeinek a kiválasztása nyomán még keményebb lesz a küzdelem, hiszen az ellenzéki párt sok politikai újoncot vonultat fel a másfél évtizede kormányzó Orbán Viktorral szemben. Az, hogy a Tisza hónapok óta vezeti a mezőnyt a kormánytól független közvélemény-kutatások szerint, elsősorban Magyar Péter pártvezető stratégiai ügyességének köszönhető, ő ugyanis úgy döntött, hogy világos választóvonalat húz a régi ellenzékkel szemben, hiszen a magyarokat nem csupán a korrupció és a gazdaság rossz kezelése frusztrálja, hanem az is, hogy az ellenzék képtelennek bizonyult arra, hogy szembeszálljon a Fidesz túlhatalmával.
Magyar Péter a tapasztalt politikusok hiányát – vélekedik az Allgemeine - azzal próbálja kiegyenlíteni, hogy olyan, nemzetközi tapasztalatokat szerzett menedzserekkel tart fenn kapcsolatot, akik szerepet kaphatnak a jövendő kormányában, mint például Kapitány István, a Shell volt alelnöke vagy Kármán András pénzügyi szakember, aki Orbán alatt egy rövid időre, 2011-ig kormányzati funkciót is ellátott, de aztán a pénzügypolitikai viták nyomán távozott.
A cikk kitér arra, hogy Magyarország mély gazdasági és költségvetési válságba került, ráadásul az EU 2022 óta visszatart eurómilliárdokat, hogy kikényszerítse a jogállami reformokat és a korrupció elleni hatékony fellépést. Számos megfigyelő a kormánytábor növekvő idegességének a jeleként értékeli, hogy Orbán nemrég az üres kassza ellenére is beígért a jövő évre 14. havi nyugdíjat. A miniszterelnök a kampányban a háború és béke sorskérdéseire igyekszik helyezni a hangsúlyt, a Tisza párt vezetője viszont a mindennapok problémáira építi a kampányát. Egyelőre nem látni, hogy még milyen eszközökhöz folyamodhat a Fidesz, amely az egész állami apparátus fölött ellenőrzést gyakorol. További kockázat az ellenzék szempontjából Magyar Péter ingerlékeny temperamentuma – vélekedik a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.11.26., szerda 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
