Nincs eszköze az Európai Bizottságnak, ezért szegényes az üzenet Orbánnak
24/06/2021 11:32
| Szerző: Klubrádió
Harmadszor sértette meg magyarok alapvető jogait a magyar kormány, eddig megúszta nagyobb botrányok nélkül. A mostani homofób pedofilellenes törvénnyel a saját szavazóikat akarják mozgósítani, mondta a külpolitikai elemző.
Hegedűs Dániel, az amerikai German Marshall Fund elemzője arról beszélt a Reggeli gyorsban, hogy az Európai Bizottságnak milyen lehetőségei vannak a magyar kormánnyal szemben a homoszexuálisok jogait csorbító, nagy vihart kavaró törvény miatt.
Hegedűs nem megjegyezte, hogy az Orbán-kormány feltehetően számított a nemzetközi reakciókra, sőt, talán ez volt az eredeti szándék is, és a döntéshozó számításba vette, hogy ez majd egy "újabb löketet adhat az Európai Unió és Magyarország közötti konfliktusnak, ami hozzájárul a fideszes bázis mobilizálásához 2022-es választásokon".
Az időzítés az elemző szerint "nagyon kellemetlen volt az Európa-bajnokság alatt", és meg is lephette a magyar kormányt a reakciók intenzitása, mivel az elmúlt években ez már a 3. jelentősebb, a meleg, szexuális kisebbségek jogait csorbító törvény volt Magyarországon, és az első kettőre csak "minimális volt a nemzetközi reakció".
Hegedűs szerint Magyarország és az EU kapcsolata "politikai fordulópont elé érkezett". "A kormány átlépte a Rubicont, a rezsim eljutott egy olyan pontra, ahol magyar állampolgárok alapvető jogait korlátozza. Eddig ez nem volt benne a rezsim működésében" - mondta Hegedűs.
Ezt az EU-ban nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor azt nézik, mennyire előrehaladott az autoriter rendszer kiépülése.
Az Európai Bizottság szerdai fenyegetőzése Hegedűs szerint nem volt a legmegfelelőbb. A magyar homofób pedofil törvény "alapvetően magyar jogot sért: az egyenlő elbánásról szóló törvényt, és bármilyen alkotmányos demokráciában az alkotmány érvényesülését is súlyosan sértené", de - jegyezte meg az elemző - Magyarországon, ismerve az Alkotmánybíróság működését, ezt figyelmen kívül hagyhatjuk.
A problémát az jelenti, hogy a Bizottság alapvetően csak a belső piaci jogszabályokkal tud előjönni, mert nincsenek EU-s jogszabályok, amiknek a megsértésére hivatkozni lehetne, az alapjogi charta pedig csak akkor köti a tagállamokat, ha uniós jogot alkalmaznak. Ha nemzeti jogszabályban sértenek alapvető emberi jogokat, a Bizottságnak nincs eszköze, ezért is csak az audiovizuális termékeknek a szabad áramlásával tudott érvelni. "Ez szegényes politikai üzenet lesz, és nem fog fogást találni a törvényen" - mondta.
A Bizottság életében először hivatkozhatna a demokrácia, a jogállamiság, az alapjogok sérelmére Magyarországon, de kérdés, hogy ez jön, vagy megmarad ez a a technokrata megközelítés, "ami érdemben nem fog segíteni a magyar törvényen".