Nem túlzás azt állítani, hogy Európa jövője a tét

Új ablakban

2025. december 09. Reggeli gyors, részlet (2025.12. 09.) Kárpáti János lapszemléje

06:21

00:00

Tökéletlen megoldásra bukkant az EU Ukrajna finanszírozását illetően

– fogalmaz a londoni Financial Times azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság kidolgozta, miként lehetne kárpótlási kölcsönt biztosítani Kijevnek az EU-ban zárolt orosz központi banki javakból. A bizottsági javaslat – írja a FinTimes – két feszültséghalmazt kíván egyszerre megoldani. Egyfelől azt, hogy úgy juttassanak pénzt Ukrajnának, hogy ezért senki se legyen kénytelen megnyitni a pénztárcáját. Másfelől azt, hogy olyan kérdésben hozzanak döntést, amit eddig egyöntetű egyetértéshez kötöttek, de most nem adott ez az egyöntetű egyetértés. Az eredmény csúnya, távolról sem optimális, és éppen csak hogy működhet – hangzik a tekintélyes orgánum verdiktje.

Nem kétséges, hogy a dolog sürgető: Ukrajna a jövő év első felében kifogyhat a pénzből, amit Oroszország és az Egyesült Államok kapituláció kikényszerítésére szeretne kihasználni, és ez azzal is járna, hogy az oroszok újra hozzájuthatnak mintegy 300 milliárd euró összértékű zárolt javaikhoz, amiből 210 milliárd az EU-ban található. Tekintettel arra, hogy Oroszországnak az európai demokráciák aláásására irányuló törekvése és képessége attól függ, hogy sikerül-e maga alá gyűrnie Ukrajnát, nem túlzás azt állítani, hogy Európa jövője a tét – állapítja meg a FinTimes.

Fotó: Flickr.com

 

A konstrukció értelmében tehát az EU pénzt kölcsönözne Ukrajnának, amit Kijev csak akkor köteles visszafizetni, ha Oroszország kártérítésben részesíti. A pénzt az EU abból teremti elő, hogy a pénzügyi intézmények az EU-nak olcsó hitelt nyújtanak kifejezetten abból a pénzből, ami annak nyomán halmozódott fel, hogy az oroszok a zárolás miatt nem tudnak hozzájutni javaikhoz. Az EU-jogot pedig megváltoztatják úgy, hogy kizárják azt a kockázatot, hogy Oroszország – akár a szankciók feloldása miatt, akár más okból – visszaigényelhesse a pénzét.

Miért ez a bonyolult konstrukció? Miért nem vesz fel az EU egyszerűen hitelt a piacon, hogy aztán továbbhitelezze azt Ukrajnának? Azért, mert az EU-ban abból indulnak ki, hogy saját kapacitásaik nem elegendőek Ukrajna igényeinek a kielégítéséhez. A Financial Times szerint azonban ez nem igaz: a kárpótlási kölcsön pótlólagos forrásigénye nem érné el az EU-országok éves GDP-jének az egy százalékát sem, vagyis a GDP-hez mért eladósodottsági szintet 82-ről 83 százalékra emelné, amit a piacok meg sem éreznének. Mégis itt tartunk, mert az EU-országok igyekeznek úgy tenni, hogy nem muszáj nekik összeadni a pénzt Ukrajna túlélése érdekében, anélkül, hogy Oroszországot rákényszerítenék annak a rombolásnak a megtérítésére, amit művelt. 

Megállíthatja-e Németország a szélsőségességet

azzal, ha betilt egy szélsőjobboldali pártot? Vannak, akik szeretnék ezt kipróbálni – írja a Washington Post. A cikk szerzője megjegyzi: az Alternatíva Németországnak – vagyis az AfD – esetleges betiltása nem tűnik valami demokratikusnak, de a német alkotmány lehetővé tesz ilyen tilalmi lépést, a nácizmus megismétlődésének elkerülése érdekében.

Frank-Walter Steinmeier államfő ugyan ezt vetette fel a múlt hónapban, az 1938-as kristályéjszakai pogrom évfordulóján elmondott beszédében, de az igazság az, hogy az AfD, a Bundestag második legnagyobb pártja, a felmérések szerint ma legalább ugyanolyan népszerű, mint Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniója, és sokkal népszerűbb, mint Steinmeier szociáldemokrata pártja. A köztársasági elnök kijelentése mindenesetre tovább szította a vitát arról, hogy betiltsák-e a német belső elhárítás által májusban szélsőségesnek bélyegzett AfD-t. Hivatkozási alapként az Alkotmányvédelmi Hivatal a párt muszlimellenes és bevándorlóellenes álláspontját hozta fel, és arra a következtetésre jutott, hogy az AfD nem tiszteli az emberi méltóságot. Ez a minősítés egyben az Alternatíva párt tagjainak kiterjedtebb hatósági megfigyelését is maga után vonja. Az 1949-ben elfogadott német alaptörvény akkor minősít alkotmányellenesnek egy politikai pártot, ha az a szabad, demokratikus rend aláásására vagy eltörlésére törekszik, illetve, ha veszélyezteti a Német Szövetségi Köztársaság létét. Eddig két esetben éltek a betiltás eszközével: 1952-ben a náci utódpárttal, 1956-ban pedig a kommunista párttal szemben. A szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata párt betiltására kétszer is tettek kísérletet, de mindkét kezdeményezés megbukott – a Washington Post szerint először 2003-ban azért, mert a párt tele volt az államnak dolgozó besúgóval, majd 2017-ben azért, mert olyan marginálisnak ítélték a befolyását, hogy az az alkotmánybíróság szerint nem képez hatalomátvételi veszélyt.

 

AfD-tüntetés Berlinben . Fotó:MTI/EPA/Hannibal Hanschke

 

 

Egész más a helyzet az AfD-vel: miközben szövetségi szinten a támogatottsága fej-fej melletti küzdelmet mutat a CDU-val – mindkét párt 25 százalék körül áll -, a felmérések azt mutatják, hogy jövőre két keleti tartományi választáson is messze a legtöbb szavazatot szerezheti meg. Az viszont nem világos, hogy lesz-e abszolút többsége, vagy a fősodorbeli pártok mérlegelni fogják-e a vele való koalíciós együttműködést.

A Washington Post szerint a CDU igencsak óvakodik a betiltás kezdeményezésétől, de a kisebbik koalíciós partner szociáldemokraták közül sokan hajlanának erre. Merz nagyon szkeptikusnak mondta magát a betiltás értelmét illetően, míg Alexander Dobrindt belügyminiszter – a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a politikusa – úgy vélekedett, hogy megfelelő politikával, így például a bevándorlással szembeni keményebb állásponttal kellene távol tartani az AfD-t a kormányzástól.

A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)