Új terv körvonalazódik a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról

Az egyik lehetőség, hogy az EU közösen vegyen fel hitelt, amelyet Ukrajna kapna meg és később fizetne vissza. A másik a befagyasztott orosz vagyonhoz kapcsolódik: a 210 milliárd eurónyi eszközből 190 milliárd Belgiumban van zárolva. Ezek hozamát, illetve egy speciális hitelkonstrukciót fordítanának Ukrajnára.

A terv legfontosabb ellenzője a belga kormány, amely teljes garanciát vár arra, hogy nem marad rájuk fizetési kötelezettség akkor sem, ha később vissza kell adni az orosz pénzt. Ursula von der Leyen szerint a friss jogszabályjavaslat minden belga aggályra választ adna, és kizárná, hogy bármely nemzeti bíróság végrehajtható követelést állapítson meg.

A támogatási konstrukció egyik gyenge pontjára a tudósító is rámutatott: arra, hogy kérdéses, Oroszország valaha fizet-e jóvátételt Ukrajnának. A modell szerint ugyanis Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a kapott hitelt.

A vita sürgető, mert legkésőbb 2025 áprilisáig szükség van a források biztosítására. A december 18-ai EU-csúcson dönthetnek arról, melyik megoldás mellett köteleződik el az Európai Unió.

A magyar kormány álláspontja az ügyben változatlan: nem támogatja, hogy az EU bármilyen formában további pénzügyi támogatást küldjön Ukrajnába. Tuzson Bence igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzése alapján úgy fogalmazott, hogy a kormány "nem szeretne részt venni semmilyen pénzügyi műveletben és nem járul hozzá, hogy egy ilyen döntést az EU nevében és keretében hozzanak meg". A miniszterelnök már korábban kijelentette: "soha nem fogunk más pénzéhez nyúlni".

A beszélgetés másik témája az az óriási brüsszeli botrány volt, melynek nyomán bilincsbe verték az EU korábbi csúcsdiplomatáját, Federica Mogherinit, az Európai Bizottság korábbi alelnökét és volt külügyi főképviselőt. A diplomata azonban már másnap szabadlábra került, mert a hatóságok szerint nem áll fenn a szökés veszélye, és együttműködik a nyomozó szervekkel. Mogherini közleményben hangsúlyozta: teljesen ártatlannak tartja magát.

Az ügy a College of Europe-hoz, az EU diplomataképző intézményéhez kapcsolódik, amelynek Mogherini jelenleg a rektora. Őt és két magas rangú EU-s tisztviselőt korrupcióval, közbeszerzési csalással és összeférhetetlenséggel gyanúsítanak. A gyanú szerint az intézmény vezetése jóval korábban juthatott információkhoz egy uniós külügyi megbízás közbeszerzési feltételeiről, mint mások, így előnybe kerülhettek a pályázaton. A nyomozás először az uniós csalásellenes hivatalnál, az OLAF-nál indult, majd az ügy súlya miatt az Európai Ügyészség vette át.

A botrány így közvetlenül érinti Stefano Saninót is, aki az EU külügyi szolgálatának főtitkára volt – vagyis a közösség kvázi külügyminisztériumának legfelső szintjét - magyarázta Arató László.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)