Gyarmati: Európára nem boldog békeidők várnak

Gyarmati István szerint nem helyes úgy beszélni a háborúról, mintha Ukrajna összességében vereségre állna. A nagy geopolitikai képben szerinte Ukrajna nem veszít: "a háború végén is egy független, remélhetőleg demokratikus állam marad – bár valószínűleg kisebb területtel, mint 1990-ben" - mondta. Úgy véli, a két orosz többségű megye elvesztése már 30 éve előre látható volt. A konfliktus egyik "nem várt" eredménye szerinte az egységes ukrán nemzet kialakulása, ami hosszú távon erősebb alapot ad az országnak az EU- és NATO-integráció felé.

Gyarmati szerint jelenleg Ukrajna korábbi területének 18–20 százalékát nem ellenőrzi, ez katonai értelemben veszteség. Ám történelmi távlatban úgy látja, hogy a nemzetállamok kialakulásának természetes része, hogy a határaik újradefiniálódnak: vagy nagyobb, vagy kisebb területtel kristályosodnak ki. Most ez a folyamat zajlik Ukrajnában: szerinte egy "egységes, jövőképes ukrán nemzetállam körvonalazódik, amely stabilabb lesz, mint a ’91-es, sokak szerint szétesés felé tartó ország".

Az agresszor „megjutalmazása” és a müncheni párhuzam

Szénási Sándor felvetette, hogyan békülhet ki az ukrán társadalom a rengeteg áldozattal, ha közben az agresszor területnyereséggel távozik? Hiszen a Nyugat korábban azt ígérte, nem lesz újabb München. Gyarmati szerint bár ez nem vigasz, "a történelemben nem először fordul elő, hogy az agresszort területtel jutalmazzák" egy kompromisszumos békében. Mint mondja, ma hiányzik a második világháború előtti Nyugat ereje – gazdasági, katonai és vezetői értelemben is. Nincs olyan politikus, aki Churchillhez hasonlóan képes lenne mozgósítani a világot.

A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, a hitleri agresszióval szemben a nyugati hatalmak végül azért tudtak fellépni, mert Hitlernek nem volt atomfegyvere, és stratégiai hibát követett el, amikor egyszerre akarta megtámadni Nyugat-Európát és a Szovjetuniót. Oroszország viszont nem követi el ezt a hibát – Ukrajnával harcol, a NATO ellen egyelőre nem. A nukleáris elrettentés pedig teljesen új helyzetet teremt.

A kérdésre, hogy osztja-e a német félelmeket Oroszország további terjeszkedéséről, Gyarmati azt mondja: ez attól függ, Putyin mennyire biztos abban, hogy egy NATO elleni háború elkerülhetetlen vereséggel járna számára. Minél kevésbé biztos ebben, annál nagyobb a veszély. Felvázolt egy "Narva-szcenáriót": az orosz vezetés dönthet úgy, hogy elfoglalja az Észtországhoz tartozó, I Péter orosz cár óta áhított Narvát, hogy tesztelje a NATO működését. Ha a szövetség nem reagál egységesen, akkor nincs NATO, és megindulhat az orosz terjeszkedés.

Gyarmati szerint ezért életveszélyes, amikor politikai vezetők – külön kiemeli itt Donald Trumpot – relativizálják a NATO-védelmi kötelezettséget. Az ilyen kijelentések bátorítják Moszkvát. Ugyanennyire ártalmasnak tartja a túlzó háborús retorikát is, amely szerint „bármelyik pillanatban világháború lehet”, mert idővel senki sem veszi komolyan. A NATO és az uniós országok nincsenek felkészülve arra a fajta hadviselésre, amelyet Oroszország Ukrajna ellen folytat – különösen a dróntámadások okozta infrastruktúra-bénításra és amiket Puytin állandóan tesztelget az európai légtér felett.

A szakértő szerint Európa polgárai nincsenek mentálisan felkészítve arra, hogy kibírjanak egy olyan helyzetet, ahol drónokkal lebénítják az infrastruktúrát, "ellátási zavarok alakulnak ki, nincs benzin, nincs élelem, akadozik az egészségügy". Úgy véli: könnyebb tankokat megállítani, mint társadalmakat felkészíteni erre a fajta fenyegetésre.  Gyarmati szerint bár a NATO a közleményeiben egyre többet beszél a „resilience”-ről, vagyis a társadalmi ellenálló képességről, nem látszik, hogy valójában mit tesz ennek erősítéséért. A lakosság többsége azt sem tudja, pontosan mit jelent a hibrid hadviselés. A felkészületlenség szerinte mindig az agresszor malmára hajtja a vizet.

A kompromisszumok logikája: a szovjet–orosz diplomácia működése

A szakértő szerint már a háború első szakaszában lehetett látni, hogy a végén kompromisszum lesz – és abban az agresszor rendszerint kap valamit. Felidézi Gromikó volt szovjet külügyminiszter és szovjet államfő mondását arról, hogyan működik a szovjet diplomácia: teljesíthetetlen követeléseket állítanak, ezekből egy jottányit sem engednek, majd amikor a Nyugat kompromisszumot keres, megkapják legalább a követelések felét. Gyarmati úgy véli: pontosan ez történik most is.

Európa

Az európai támogatáspolitikát újra mozgásba hozta az olasz kormány bejelentése: egyelőre nem vásárolnak amerikai fegyvereket Ukrajna számára, mondván, hogy a béketárgyalásokra kell koncentrálni. A döntés mögött sokak szerint egy politikai könnyítés húzódik meg: mintha Róma a hazai közvéleménynek akarna megfelelni azzal, hogy visszafogja a kiadásokat. A lépés ugyanakkor rímel arra a szélesebb európai dilemmára is, hogy a kontinens mintha kifutna a pénzből, ezért merült fel ismét a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása a következő évek ukrajnai finanszírozásához. 

Gyarmati István - akinek mostanában a kedvenc európai politikusa Giorgia Meloni - úgy vélekedett, hogy az olasz álláspont jóval árnyaltabb annál, mint amit elsőre sugall. Abban pedig logika is van – teszi hozzá –, ha egy ország vezetője először a saját gazdaságát akarja rendbe tenni, és csak ezután vállal nagyvonalú nemzetközi kötelezettségeket. A politikai racionalitás mellett kulturális tényezők is szerepet játszanak: a közvéleményt Ukrajnában éppen egy látványos korrupciós botrány rázta meg, hisz az ország második emberénél tartottak házkutatást, aki aztán le is mondott pozíciójáról és emiatt egyre nehezebb pénzt kérni a választóktól olyan ország számára, ahol sokan attól tartanak, hogy a támogatások jelentős része eltűnik.

A korrupció pedig nemcsak Ukrajnát, hanem az Uniót is sújtja. Gyarmati emlékeztetett, hogy a napokban az EU korábbi külügyi főbiztosa, Federica Mogherini is letartóztatásba került. "Két ilyen korrupciós botrány után elég nehéz azért meggyőzni az európai választót, hogy itt minden rendben van" - fogalmazott.

A korrupció ugyanakkor csak egy szelete a problémának: Európa lehetőségei is szűkülnek - mondta. A befagyasztott orosz vagyon jelentős része egy belga letéti társaságnál van, a felhasználásával kapcsolatos viták pedig súlyos jogi kockázatokat hordoznak. A belga kormányfő joggal mondja, hogy nem akar egyedül felelősséget vállalni egy ekkora pénzügyi műveletért, és a többi tagállam sem szívesen ad teljes körű garanciát. Az EU láthatóan azért erőlteti a vagyonok megcsapolását, mert vagy kifogyott a saját forrásaiból, vagy nem akar többet költeni Ukrajna fenntartására. A jelenlegi helyzetben ugyanis az Unió legfeljebb az ukrán államot tudja életben tartani – a hadsereget viszont biztosan nem - vélekedett a biztonságpolitikai szakértő.

Mivel Európa gazdasága nincs éppen fellendülőben, így nehéz olyan forrásokat előteremteni, amelyek már itthon is hiányoznak. Gyarmati szerint az Unió költési szerkezete ráadásul pazarló és sokszor kontraproduktív: a földalapú támogatások rendszere szerinte példátlanul elhibázott, és egy sor más terület is túlburjánzott bürokráciától szenved. A probléma nem is a hivatalnokok száma, hanem hogy a döntések a papírhalmok között elvesznek, a folyamatok pedig megállnak – éppúgy, ahogy a magyar jogszolgáltatásban.

A lassú igazságszolgáltatás az EU-ban különösen súlyos következményekkel jár - hívta fel a figyelmet. "Ha a magyar kormány például jogellenesnek tartja a tervezett gázimport-tilalmat, akkor hiába adna neki igazat évekkel később az uniós bíróság – addigra a magyar gazdaság akár már végzetes károkat is szenvedhet. A rendszer egyszerűen nem elég gyors ahhoz, hogy ilyen horderejű ügyeket kezeljen" - fejtette ki.

Zárásként Gyarmati István azt mondta Európa előtt nehéz évek állnak. Nemcsak Ukrajna újjáépítését kell majd finanszírozni, hanem a saját fegyverkezését is, miközben egyre világosabb: ez már nem a „boldog békeévek” időszaka. A második világháború óta először nőhet fel egy generáció Nyugat-Európában úgy, hogy nem biztos abban: jobban fog élni, mint a szülei.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)