Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Reggeli gyors

Szakember: Nem is tiltotta meg a gabonakivitelt a magyar állam

7/03/2022 13:27

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Megvan a mezőgazdasági termékek kiviteli tilalmi listája: de mire jó egy ilyen lista? - kérdeztük a Reggeli gyorsban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettesét. Kiderült, hiába nyilatkozták tele a sajtót a kormánypárti politikusok, ettől a búza ára nem fog változni, és ugyanannyiba fog kerülni mint a világpiacon. A rendelet parasztvakítás, és ennek a vesztese kizárólag a gabonatermelő lehet, a nyertese viszont biztosan nem a fogyasztó lesz, mondta. 

2022. március 07. Reggeli gyors - részlet 22.03.07. Máhr András
09:10
00:00

A kormány telekürtölte a sajtót azzal, hogy miket nem lehet kivinni az országból, ilyen termék a búza, gabonafélék, ugyanis Oroszország és Ukrajna a világ gabonatermelésének a 40 százalékát adják, ezért ellátási problémák lehetnek. A piaci elemzők szerint így a kenyérgabona ára irdatlan magasságokba fog emelkedni, erre hivatkozhat a kormány is. Csakhogy ez nem igaz, derült ki Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettesének mondataiból.

"A kormány nem rendelete el a gabonaexport tilalmát, hiszen az áruk szabad áramlása az EU egyik vívmánya" - mondta. Szerinte pusztán arról van szó, hogy megjelent egy kormányrendelet, ami szerint az a gazda, aki gabonát kíván exportálni (kukorica, búza és egyéb gabonaféléket), az köteles bejelenteni a magyar államnak, és az államnak van 30 napja, hogy eldöntse, megveszi-e ezt az árut. Ugyanis elővételi joga van erre nézve, korrigált Máhr.

Országgyűlés - Mezőgazdasági bizottság ülése
 
Országgyűlés - Mezőgazdasági bizottság ülése
 
Budapest, 2011. június 28. Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szakállamtitkára részt vesz az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságának ülésén a Képviselői Irodaházban. MTI Fotó: Földi Imre
Fotó: Földi Imre
 

 

Máhr szerint a rendeletben nem exporttilalom van, innentől kezdve pedig csak meg kell nézni, mi értelme van ennek a történetnek: semmi. Ugyanis a Magyarországon a megtermelt gabonaféle 30-35 százaléka eleve többlet, tehát exportra kerül minden évben, mert itthon nincs rá szükség, hangsúlyozta Máhr.

Szerinte attól sem kell félni, hogy ha Magyarország nem lépne, akkor a hazai szükségletet kivinnék, "mert tudjuk, nagyjából kapacitások állnak rendelkezésre, hogy ezt az árut kivigyük". Az állam pedig miért akarná felhalmozni a gabonát? Attól még, hogy a magyar állam piaci áron megveszi a gabonát, ha például megemelkedik az ár, akkor azon az emelkedő áron fogja megvenni, az nem fogja lenyomni a belső piaci árat. Az állam ugyanazon az áron veszi, mint a külföldiek. A liszt és kenyér árát a világpiaci árak fogják meghatározni, jelentette ki.

Ha a magyar állam drágán veszi és eladja olcsón, akkor az adófizetők fizetnek egy nagy kalap pénzt, de ettől még a liszt ára nem fog csökkeni - mondta a szakember. Ezzel csak az adófizetők "megtámogatnak valakit", a fogyasztót nem támogatja meg. Búzát ugyanis senki nem vesz, kukoricát sem, hanem kenyeret, kalácsot vesz, azt pedig a liszt ára fogja meghatározni. Ha a világpiacon a liszt ára nő, akkor itthon is nőni fog a liszt ára.

Nagy kérdés, hogy a többlettel mit csinálunk: hol, hogyan fogják felhalmozni, tárolni? Máhr szerint a rendelet parasztvakítás, és szerinte ennek a vesztese kizárólag a gabonatermelő lehet, a nyertese viszont biztosan nem a fogyasztó lesz. "Nem látom az értelmét az intézkedésnek".