„Vásároljon
Reggeli gyors

Nem építhet Orbán Viktor háborítatlanul diktatúrát

4/06/2021 07:15

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Sargentini-jelentés ismét fókuszba került a külföldi platformokon is. A Die Zeit arról ír, hogy az európai bírósági döntés konkrét jogi következménnyel is jár. Az amerikai Breitbart News altright hírportál arról cikkez, hogy az antikommunista Orbán Viktor szoros kapcsolatot ápol a kínai kormánnyal.

2021. június 04. Reggeli gyors - Lapszemle 21.06.04. Kárpáti János
05:34
00:00

Orbán Viktor, aki úgy lett miniszterelnök, hogy előtte több évtizedes tapasztalatot szerzett kommunistaellenes aktivistaként, ma azok egyike, akik a legszorosabban együttműködnek Európában Hszi Csin-ping kínai diktátorral. Ezt állapítja meg a Breitbart News című, kőkonzervatív amerikai hírportál, az altrightként emlegetett amerikai radikális jobboldal egyik zászlóshajója, amely Donald Trump elnöksége alatt a Fehér Ház lelkes híve volt, és amelynek irányvonalát egy ideig az a Steve Bannon határozta meg, aki stratégiai tanácsokkal szolgált Trumpnak, és Orbán hangzatos tisztelőjeként arra is tett sikertelen kísérletet, hogy valamiképpen összefogja az európai szélsőjobboldalt.

A cikk annak apropóján jelent meg, hogy a budapesti városvezetés a kínai kommunista diktatúra áldozatairól nevezett el utcákat azon a területen, ahol a sanghaji Fudan egyetemet tervezik. Idézi az Euronews beszámolóját, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a kínai egyetemi kampusz másfél milliárd dolláros kínai hitelből épülne fel, ezt az adófizetők pénzéből törlesztené a magyar állam, úgy, hogy mind az alapanyag, mind a munkaerő kínai lenne, vagyis a projekt egyetlen munkahelyet sem teremtene magyaroknak, és a haszon kizárólag a kínai rezsim által birtokolt vállalatokat gazdagítaná. A kínai kölcsön pontos kondíciói nem ismeretesek, de a fejletlen országoknak nyújtott hasonló hitelkonstrukciók jellemző módon csapdába ejtik az adóst a magas kamatok és más előírások révén, és ezzel Kína méltánytalan befolyásra tesz szert az érintett országokban – emeli ki a Breitbart News.

A cikk azonban a Fudan ügyén túl átfogóbban is felrajzolja azokat a lépéseket, amelyekkel Magyarország Orbán miniszterelnöksége alatt 2015-ben az első európai országként csatlakozott a kínai Selyemút szállítási infrastruktúrafejlesztő kezdeményezéshez, idén pedig az egyik első országként vállalta a kínai koronavírus-vakcina terjesztését.

A Breitbart News felhívja a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping nyíltan meghirdette: a Selyemút kezdeményezés hozzásegíti Kínát saját kommunista szabályainak és normáinak a világban való érvényesítéséhez. Donald Trump kormányzata ismételten óvott minden államot a Selyemút kezdeményezésben rejlő veszélyektől. Orbán viszont – állapítja meg a konzervatív amerikai portál – lesöpörte a ragadozó jellegű kínai hitel miatti aggodalmakat, és a nyitott világgazdaság szükségességével érvelve – nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak címezve szavait – visszautasította úgymond a külső ideológiai nyomásgyakorlást.

Nagyobb a vártnál a német infláció

A Handelsblatt című német gazdasági napilap európai inflációs körképet közöl annak nyomán, hogy Németországban aggodalmat keltett az egy évre kivetítve 2,5 százalékos májusi áremelkedési mutató, ami tehát magasabb, mint az Európai Központi Bank által célként megfogalmazott két százalékos plafon. Pedig ez más országokkal összevetve nem is olyan rossz – írja a lap, és kiemeli, hogy Magyarországon 5,1, Lengyelországban pedig 4,8 százalékkal valósággal kilőtt az infláció. A magyar és a lengyel nemzeti bank emiatt szigorúbb pénzpolitikára, kamatemelésre készül. Eközben Norvégiában, ahol 3 százalék, illetve Spanyolországban, ahol 2,7 százalék az aktuális inflációs ráta – vagyis mindkét országban szintén magasabb, mint Németországban –, nyugodtan fogadják az adatokat, nem idegeskednek – olvasható a Handelsblattban.

 
Európai Bíróság
Pixabay
 

Ismét fókuszban a Sargentini-jelentés

A nemzetközi média számos orgánuma ismerteti az Európai Bíróság tegnap kihirdetett ítéletét, miszerint nincs igaza a magyar kormánynak, igenis szabályszerű körülmények között fogadták el 2018-ban az Európai Parlamentben az úgynevezett Sargentini-jelentést, amely aggodalmakat fogalmazott meg a jogállamiság, a demokrácia magyarországi helyzetét illetően, és eljárás megindítására szólította fel az uniós tagállamokat Magyarországgal szemben. A Die Zeit német hírmagazin online oldala szerint a Budapesttel szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján zajló eljárás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségére és a véleményszabadságra összpontosít. A témák közt szerepel a kisebbségi jogok ügye, illetve a bevándorlók és a menekültek helyzete is.

A Die Zeit felhívja a figyelmet arra: a mostani európai bírósági döntés konkrét jogi következménnyel is jár. A bírák ugyanis kifejezetten leszögezték: Magyarország vonatkozásában immár nem érvényes az a tilalom, hogy európai uniós tagállamban nem szabad befogadni és egyáltalán elbírálni olyan menedékkérelmet, amelyet egy másik uniós tagállam állampolgára nyújt be. Az EU-ban ugyanis az az alapértelmezés, hogy a tagállamokban nem lehet kitéve senki olyan veszélynek, ami miatt menekülnie kellene, tehát ilyen, menedékjog iránti kérelem csakis megalapozatlan lehet. Hacsak kétely nem merül fel ezzel kapcsolatban.

A Die Zeit arra is kitér, hogy az ítélet nyomán Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő nyilatkozatban követelte Magyarország uniós szavazati jogának a megvonását. Nem szabad engedni – mondta –, hogy Orbán Viktor háborítatlanul diktatúrát teremtsen Magyarországon.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.06.04., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János