Nem csak influenza – szakértő magyarázta el, miért veszélyesebb a koronavírus
16/12/2020 14:09
| Szerző: Klubrádió/szg
A veszélyesség nem írható le egy számmal a fertőző betegségeknél, de ha a szezonális influenzát és a koronavírust hasonlítjuk össze, akkor elmondható: utóbbi ragályosabb, tehát egy beteg több embernek adja át, és súlyosabb, mert többszörös a különbség a halálozási arányban. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikust kérdeztük.
Főleg tavasszal terjedt az a nézet, hogy a koronavírus nem is annyira veszélyes, csak olyan, mint az influenza. Elsőként erről kérdeztük Ferenci Tamás klinikai biostatisztikust, az Óbudai Egyetem docensét.
Veszélyesség
Azzal kezdte: ez bonyolultabb kérdés, mert a veszélyesség nem egydimenziós fogalom a fertőző betegségeknél. Minimum két dolog van, amit ezalatt lehet érteni, az egyik, hogy mennyire valószínű, hogy megbetegszik az ember (ez a ragályosság), és ha elkapja, akkor mennyire valószínű, hogy baja lesz tőle, maradandó károsodást szenved, vagy esetleg belehal (ez pedig a súlyosság). Az is ide vehető, hogy népegészségügyi szinten hány ember szorul orvosi ellátásra, tehát még ha nem is olyan súlyosak a tünetei, de leterheli az egészségügyi rendszert – tette hozzá általánosságban.
Részletezte: a ragályosságot általában azzal szokták mérni, hogy ha semmilyen óvintézkedést nem tesz az egészségügy, akkor egy beteg hány embernek adja tovább a vírust. A szezonális influenzánál ez legfeljebb másfél, a koronavírusnál 2-3, tehát lényegesen ragályosabb. Bár ez elsőre nem tűnik nagy eltérésnek, a különbségek sokszorozódnak és hamar felnagyítódnak. A súlyosságnál pedig ha a halálozási arányt vesszük figyelembe (persze akkor is vannak különbségek például korcsoportonként), akkor szintén megállapítható, hogy a covidnál ez többször nagyobb, és minél idősebb emberekről van szó, annál inkább igaz, 80-90 év felé már tízszeres is lehet a különbség. Tehát ilyen értelemben lényegesen súlyosabb is a koronavírus a szezonális influenzánál.
Hol tart a járvány?
Ferenci Tamás szerint nem egy nap adatait érdemes nézni, mert az még az adminisztrálástól is függ. Érdemes az előző hét nap átlagát, a mozgóátlagot figyelembe venni. Ebben is látszik némi javulás, szerencsére nem volt kevés teszt, tehát az első jelek biztatóak. Időben is stimmel a dolog, mert most telt el egy hónap, öt hét a korlátozások bevezetése óta. Először az esetszám „reagál”, azt követi a halálozás csökkenése. Nem hisz semmilyen olyan kijelentésnek, amely szerint egy adott napon érünk a platóra, ezt majd visszamenőleg lehet pontosan látni.
Vakcina: mikor leszünk kinn a vízből?
Az átoltottság kialakításának kérdése, hogy mennyi időt vesz igénybe, nagyrészt nem biológiai és statisztikai, hanem logisztikai. Ezalatt az oltóanyag beszerzését és eljuttatását, az oltás megszervezését érti a szakértő. Azt lehet tudni, hogy ebből a betegségből akkor nem tud kialakulni önfenntartó járvány, ha a lakosság körülbelül 60 százaléka védett. Ebben benne vannak azok, akik már átestek a betegségen (és talán maguk se tudják, hogy túl vannak rajta), meg azok, akiket beoltanak.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
2020.12.16. 07:40
Műsorvezető: Pálinkás-Szüts Róbert