"Nem akarunk háborúzni Orbánnal és Magyarországgal sem" – Nataliya Zubar, a Maidan Megfigyelő Információs Központ vezetője a Klubrádiónak
1/02/2026 22:10
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Felelősségteljes vezetőknek nem lehet úgy viselkedniük, mint ahogy a magyar kormány és az ukrán is - fogalmazott rádiónknak Nataliya Zubar, a Maidan Information Center vezetője Harkivban, amikor a két ország közt elmérgesedett kommunikációs helyzetről kérdeztük. Elmondta azt is, hogy egyelőre nem látja jelét a Trump által bejelentett orosz tűzszünetnek, beszélgetésünk idején is égett az energiatároló, amit éjszaka találtak el az orosz drónok, és 80 tűzoltó dolgozott akkor is a lángokkal viaskodva – pénteken délelőtt. Csernyánszky Judit interjúja.
Látja-e a tűzszünet jeleit azok után, hogy pénteken reggel robbant a hír, miszerint Donald Trump felhívta Vlagyimir Putyint, és arra kérte, hogy a hidegre való tekintettel hét napra szüntessék be a harcot? – kérdeztük fél nappal Trump bejelentése után a Harkivban élő Nataliya Zubart, a Maidan Monitoring Information Centre vezetőjét a remélhetőleg megváltozott körülményekről.
Nem, sajnos semmi jelét nem látom a tűszszünetnek, pedig ön biztos valami jó hírt akart hallani tőlem. Sajnálom, hogy azzal nem tudok szolgálni. A legfrissebb hírek szerint 5 ezer négyzetméteren ég egy energiatároló, és 80 tűzoltó vesz részt a mentésben. Hirtelen nem is tudom, hogy dróntámadás vagy rakétatalálat érte-e a területet, de ez épp elég bizonyíték arra, hogy nincs itt semmiféle tűzszünet.
Milyen hideg van Harkivban?
Ma még nem vészes, de holnaputánra mínusz 20-25-öt mondanak.
Hogyan oldják meg a fűtési problémákat, gondolom, mint Kijevben, önöknél is áramszünetek vannak?
Harkivban egy kicsit jobb a helyzet, mert nálunk alapvetően gázzal fűtenek, de az átmeneti áramszünetek minket sem kímélnek. Nap mint nap. Illetve azt kell tudni, hogy itt is gyakorlatilag teljesen megsemmisítették az oroszok az elektromos hálózatot, de fokozatosan kisebb-nagyobb teljesítményű transzformátorokra és generátorokra álltunk át, és nagyjából áthidaltuk a problémákat.
Igen, én Kijevről hallottam most épp a hírekben, hogy két napja még 6000 háztartásban nem volt elektromos fűtés, de folyamatosan állítják helyre a szolgáltatást és már „csak” 500 otthonban nincs fűtés. De ennek ellenére látszik, hogy a helyzet egyre rosszabb.
Szerintem ennél több családot érint, mert más barátaim is mondják, hogy náluk sincs fűtés. De nem a központi szolgáltató miatt, hanem azért, mert találat érte a házukat. Sokan lehetnek így. Harkovban 2022 szeptemberében és 24 márciusában volt teljes, az egész régióra kiterjedő áramszünet a támadások miatt.
Mit tud tenni az önök szervezete, a Maidan Megfigyelő és Információs Központ, amit ön vezet Harkivban?
Először is tisztázzuk, hogy civil, a kormánytól teljesen független szervezet vagyunk, amelyik igyekszik segíteni az információs, a kibertámadások felderítésében, és feladatunknak tekintjük a háborús bűnök és a bűnösök felderítését is. Noha három éve dolgozunk, de a probléma egyre több, és így a munka is, hisz civileket, például iskolákat is ért támadás, de a régióban, nem elsősorban a városban, sokakat az utcán ér támadás. Van mit kutatnunk.
Épp a beszélgetésünk előtt olvastam a friss hírt, hogy Zelenszkij elnök nem fogadta el Putyin Moszkvába szóló meghívását.
Naná, én sem fogadtam el volna a helyében. Hisz csak rossz példákat tudnék felhozni erre. A Honi Hadsereg, az underground ellenállást szervező lengyel hadsereg, az Armia Krajowa vezetőjét, Leopold Okulickit 16 vezetővel együtt tartóztatta le az NKVD 1945 márciusában, és a Vörös Hadsereg elleni konspiráció vádjával 10 év börtönbüntetésre ítélték őket, amit a Lubljankában kellett letölteniük. Pedig a háború után csak egy konferenciára hívták meg őket az új szovjet kormány megalakulása alkalmából. Zelenszkijt is azonnal letartóztatnák.
Ezzel a lendülettel az ukrán elnök Kijevbe meg is hívta Putyint. Mi lesz a béketárgyalások sorsa?
Szerintem egyre jobban haladnak előre a tárgyalások.
Viszont egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy Trump békét akar, de üzleti, tranzakcionalista alapon. Ez lenne a cél? Putyinnal üzletelni – jó eredményre vezethet?
Ez így van, de nemcsak Putyinnal szemben tranzakcionalista, hanem Ukrajnát is így kezeli. Velünk is szerződéseket köt.
És ön mit szól ehhez?
Gondolja, tudom, mi áll ebben a szerződésben pontosan? Fogalmam sincs, nem is tudok véleményt mondani erről.
Ön szerint van esély egy budapesti békekötésre a felek, akár a három fél között? Mert a kormányfőnk erről mind a mai napig nem tett le.
Dehogy is, nézze csak meg a múltat. Az 1994-ben kötött Budapest Memorandumot, megállapodást semmibe veszi Putyin. És persze ez nem Budapestről és nem is Magyarországról szól, hanem Budapestnek emiatt szimbolikus jelentése van.
No persze itt van Zelenszkij elnök Davosban Orbánhoz intézett üzenete, aki nem név szerint, általában beszélt azokról a viktorokról, akik zsebre teszik az EU pénzét és nem érdekli őket a közösség érdeke, így aztán megérdemelnék, hogy fejbekólintsák őket.
Nem gondolom, hogy helyes ez a politikai stílus, különösen nem akkor, ha éppen egy szomszédos ország vezetőjére vonatkozik. Bárki legyen is az, Orbán vagy bárki más. Mi nem akarunk háborúzni senkivel, Orbánnal sem, Magyarországgal sem. A mi egyetlen ellenségünk Putyin és Oroszország. Nem volt bölcs gondolat ilyeneket mondani Davosban.
Persze ez azzal kezdődött, hogy mind Orbán és mind Szijjártó rendkívül durva kifejezéseket használnak, és minősíthetetlen stílusban beszélnek Zelenszkijről.
Persze, tudom, de ez nem a mi problémánk, hanem a magyaroké, akik vagy tudomásul veszik vagy nem a mi érdekeinket. A mi érdekünk pedig az, hogy minél jobb viszonyban lehessünk a szomszédainkkal, így Magyarországgal is.
Hogy látja, Ukrajna beavatkozik a magyar választásokba?
Hogy tudjam, ahhoz Magyarországon kellene lennem, és nem itt, Harkovban. És magyarul is tudnom kéne, hogy lássam, mi megy a tévékben.
Az önök külügyminisztere is beszállt ebbe a harcba, és a magyar fasisztákkal példálózott.
Ezek megőrültek. Diplomatának ilyen őrültséget nem kellene tennie. Egy is sok nekünk, nem akarunk a nyakunkba még egy háborút!
Hogy lesz ennek a harcnak vége?
Ezekkel a szereplőkkel biztos nem, mert se Zelenszkij, se Andrij Szibiha, se az önök külügyminisztere nem fog stílust váltani.
Ez jelenti azt is, hogy elégedetlenek Zelenszkij elnökkel Ukrajnában?
Sok mindenben nem értenek egyet vele, de ez természetes. Azonban erről a két ország közti vitáról legfeljebb a kárpátaljaiak tudnak, mások aligha.
Trump és Putyin is mondta már, hogy választásokat kellene tartani. Ön mit gondol erről?
Hát, persze, a demokratikus működés egyik feltétele. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetre is tekintettel kell lenni, nem lehet háborús körülmények között választást tartani. Sok helyen harcok folynak, az elfoglalt területeken oroszok szavaznának, nem tudnák garantálni a választók biztonságát sem, úgyhogy ez sokkal bonyolultabb annál, minthogy kijelentsük, a demokrácia megköveteli a választást.
Népszerű még Zelenszkij elnök?
Igen, negyedévente készül felmérés, és van, amikor 70%-on áll, van, amikor csak 50-en, de soha nem esett ez a szám 50% alá.
De ahogy hallom, akkor ön a kisebbséghez tartozik, mert elég kritikus vele szemben.
Én mindig a kisebbséget képviselem.
A héten jött ki egy washingtoni agytröszt kutatása arról, hogy a háború 4. évfordulójára eléri a kétmilliót a háború áldozatainak a száma. Ebből 1,2 millióra teszik az oroszok veszteségét. Reális ez vajon?
Nem tudom, hogy készült a felmérésük, de az is biztos, hogy az ukrán kormány egyetlen adatot sem közölt eddig hivatalosan a háborús veszteségekről, de más megbízható hazai forrásról sem tudok.
Mi vezethetne a háború befejezéséhez, Ön mit gondol erről?
Ennek a háborúnak szerintem csak katonai megoldása van. Modernizálni kellene a hadsereget és hadigazdaságot bevezetni, ami nálunk még nem következett be. A katonai parancsnokságot is át kellene ehhez szervezni, ami ugyan elkezdődött, de nem elégséges. Sokkal több szövetségest kellene szereznünk, a szomszédainkat, így a magyarokat is meg kellene győznünk támogatónkként.
Hát, erre ne számítson, amíg ez a kormány van hatalmon. Miután Trump elnök visszavonult a katonai támogatásból, és mindent pénzért ad el, Európa kasszája pedig kevés ehhez, nem biztat jóval a helyzet.
Trumppal szemben próbálok semleges maradni. Megismertük az első elnöksége alatt is, ő a saját háborúival és a saját hadserege fejlesztésével van elfoglalva. De, amit mondjuk a béketárgyalások kezdeményezésével elért, az mégiscsak jó mindenkinek. És szerintem az is helyes, hogy erőlteti, Európa és így Ukrajna is maga teremtse meg a saját biztonságát, maga legyen ezért felelős.
De akkor ez egyben azt is jelenti, hogy Trump miatt hosszabbra fog nyúlni ez a háború, mert Európa nincs erre teljesen felkészülve. Nem gondolja?
Nem tapasztaltam, hogy rövidebb lehetne vagy lehetett volna a Biden elnöksége alatt sem! Létre kellene hozni egy demilitarizált zónát, és mivel Putyinnak egy szavát sem hihetjük el, ebben az Egyesült Államok elsődleges részvétele lenne a legfontosabb. Trump után is, bárki legyen az elnök. Külföldi csapatokra nincs szükség Ukrajnában, hanem légvédelemre, rakétákra, a legkorszerűbb fegyverekre. Szerintem a frontvonalak befagyasztása és a feltételezhető megállapodás betartása – hisz úgyis tárgyalásokkal fejeződik be minden háború - Amerikai hosszú távú érdeke is.
Az interjút a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
