"Nagyon nehéz lesz megváltoztatni azt a képet, hogy a magyar kormány az oroszok oldalán játszik"

Vélhetően új szakaszba lépett az ukrajnai háború lezárásáról szóló diplomáciai folyamat. Egy amerikai tisztviselő szerint Ukrajna már rábólintott a békejavaslatot. Csupán, mint fogalmaztak, apró részletek hiányoznak, miközben Volodimir Zelenszkij elnök pedig azt mondja, hogy azért még rengeteg munka van. A Pentagon egyik fontos embere, Dan Driscoll Abu-Dzabiban tárgyal ukrán és orosz tisztviselőkkel is. A témához kapcsolódó friss hír: a V-Square arról írt, hogy Orbán Viktor pénteken Moszkvába megy és találkozik a Kremlben Vladimir Putyin orosz elnökkel.

Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő, a German Marshall Fund regionális igazgatója szerint ez utóbbit érdemes bel- és külpolitikai szempontból párhuzamosan nézni. Belpolitikailag nyilván a jelenlegi kampányhelyzetben Orbán Viktor számára nagyon értékes és fontos erőforrás minden olyan találkozó, ami őt kvázi globális szereplővé emeli. És ami azt mutatja, hogy az ő vezetése alatt Magyarország gyakorlatilag egy sokkal magasabb ligában játszik, és sokkal befolyásosabb, mint mondjuk egy átlag 10 milliós közép-európai országnak a saját szintje.

Ugyanakkor azt gondolja, hogy külpolitikailag ez hasonlóan a budapesti békecsúcs tervéhez egy borzasztóan rizikós lépés az számára. Igazából, hogyha szeretnénk logikát vinni a különböző béketervekbe, akkor azt látjuk, hogy bár ezeket hivatalosan mindig az amerikai adminisztrációnak a kezdeményezéseként kezelik, igazából mindig orosz impulzusra születnek. Az első ilyen kezdeményezés részben az akkor napirenden lévő nagy hatótávolságot támadó fegyvereknek, Tomahawk rakétáknak az Egyesült Államok részéről Ukrajna számára történő átadását bojkottálta vagy blokkolta sikeresen. És úgy véli, hogy ez a kezdeményezés is hasonló célokat követ, nevezetesen azt, hogy egy olyan politikai környezetet teremtsen, amiben az Európai Tanács majd decemberben nem fog tudni dönteni a blokkolt orosz vagyonelemek Ukrajna számára történő felhasználásáról.

Továbbá semmi garancia nincs arra, hogy a tárgyalások folytatódni fognak. Ugye Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már jelezte, nem biztos, hogy elfogadható akár tárgyalási alapnak is Oroszország számára a hét végén Genfben amerikai, európai és ukrán részvétellel részben már átalakított csomag. Úgyhogy meglátjuk, hogy az abu-dzabi tárgyalások mire vezetnek, de abban az esetben, hogyha az előző fejezetekhez hasonlóan itt ismét tulajdonképpen lukrafutás lesz a békefolyamatban, akkor ez a moszkvai látogatás teljesen egyértelműen megint csak olyan színben fogja feltüntetni a magyar miniszterelnököt, mint aki ebben a diplomáciai játszmában Oroszországnak az oldalán játszik. És hogyha ezt követően a magyar kormány aktívan részese lesz a blokádnak majd a decemberi európai tanácsi csúcstalálkozón az orosz blokkolt állami vagyonnak a felhasználásával szemben, akkor azt gondolja, hogy innentől ezt a képet már tényleg nagyon nehéz lesz bármilyen formában megváltoztatni.

Az is kérdés, hogy az oroszok elfogadják-e az amerikai-ukrán-európai egyeztetésen átment feltételeket. „Ezzel kapcsolatban nekem erős kételyeim vannak”. Hivatalosan ami az abu-dzabi találkozóról kiszivárgott, az az, hogy igazából a Zelenszkij-Trump egyeztetés az a területi kérdésekre fog fókuszálni. Kihúzták azokat a részleteket, amik nem esszenciálisak magához a rövidtávú békerendezéshez, mert Ukrajna jövőbeli NATO-tagságára, az európai biztonsági architektúrára, vagy pedig az orosz-amerikai kapcsolatoknak a jövőjére vonatkoznak. Az eredeti 28 pont számos ilyen rendelkezést is tartalmazott. Ezeket kihúzták, az ukrán szuverenitást durván sértő kérdésekben a szöveg vélhetően közeledett az ukrán-európai állásponthoz. De hogy ilyen formában az oroszok egyébként hajlandóak-e erről tovább tárgyalni, ez majd kiderül.

Az eredeti orosz-amerikai béketerv pontosan a korábbi orosz elképzeléseknek megfelelően Donyeck és Luhanszk megyéknek a teljességét Oroszországnak adta volna olyan formában, hogy a jelenleg meg nem szállt területek ugyan orosz fennhatóság alatt, de demilitarizált zónaként lettek volna igazgatva. Viszont semmifajta olyan szankciót nem vetített előre ez az elképzelés, hogy mi történik akkor, ha az oroszok egyébként mégis úgy döntenek, hogy megszállják ezeket a hivatalosan demilitarizált övezeteket.

Ezzel szemben az európai ellen-előterjesztés a múlt hét során úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi frontvonal mentén kell egyébként mindenhol, és így a Donbaszban is befagyasztani a frontvonalat. Ez az oroszok számára korábban soha nem volt elfogadható tárgyalási alap, meglátjuk, most hogy reagálnak rá. Nem tudjuk, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben tette magáévá egyébként ebben a tekintetben az ukrán-európai álláspontot. Hegedűs Dániel azt gondolja, hogy jelenleg még nem feltétlenül tette bármilyen formában a magáévá, és hogy ez lesz az igazi tétje a Trump-Zelenszkij találkozónak a hét hátralevő részében.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)