EUObserver: Kreml-párti tömb kezd alakot ölteni az EP-ben

A portál kitér arra, hogy az előző összetételű, 2019 és 2024 közötti Európai Parlamentben volt egy csoport, amelynek a tagjai – mind az Ukrajna elleni 2022-es teljes körű orosz támadás előtt, mind pedig azt követően – következetesen ellene szavaztak minden olyan határozati javaslatnak, amely Moszkva elítélésére, Kijev támogatására irányult. Közülük a legprominensebb Tatjana Ždanoka, a lettországi oroszok szövetségének a képviselője volt, aki ellen 2024 februárjában vizsgálat indult az FSZB orosz hírszerzéshez fűződő kapcsolat gyanújával. Ez az eljárás aztán véget is vetett két évtizedes EP-képviselői karrierjének.

 

Az Ukrajna-párti határozatok másik gyakori ellenzője Maximilian Krah, az Alternatíva Németországnak – AfD – EP-képviselője volt. Márciusban átigazolt a Bundestagba, ahol azonban felfüggesztették képviselői mentelmi jogát, Kína javára folytatott kémkedés és korrupció gyanújával. 

A 2024 júniusában megválasztott, új összetételű Európai Parlament tovább tolódott jobbra, és a teret nyert konzervatív és nacionalista pártok két új politikai csoportot is létrehoztak, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája frakciót. Megalakulása óta az új EP legkevesebb 14 alkalommal szavazott Oroszországot, illetve Ukrajnát érintő kérdésben. E szavazások alapján az EUObserver – amely az áttekintést a Novaja Gazeta Europe kiadvánnyal együtt készítette el – összeállította a leginkább Kreml-barát pártok és EP-képviselők névsorát. Arra jutottak, hogy míg az előző EP-ben átlagban mintegy 40 képviselő ellenezte az Oroszországgal kapcsolatos határozatokat, további 43 pedig rendszerint tartózkodott, az új testületben többnyire 84 képviselő ellenezte az előterjesztéseket, további 62 pedig tartózkodott az állásfoglalástól. Ez a létszám még mindig túl kevés ahhoz, hogy megfordítsa a többséget, de annyi azért megállapítható, hogy a fősodor és a radikálisok közötti különbség egyértelműen csökkent. 

A Kreml-barát érzelmek leginkább a politikai peremeken figyelhetők meg: egyfelől a szélsőbal, másfelől a szélsőjobb – a patrióták és a szuverenisták – körében. Hasonló a tendencia az egyetlen frakcióhoz sem tartozó EP-képviselők között: részükről a 14 orosz vonatkozású szavazás közül csak egy esetben mutatkozott támogatás az előterjesztés mellett.

A balszélen a magát Baloldalként jelölő frakció mellett a német szélsőbalos Sahra Wagenknecht Szövetsége szavaz rendszerint a fősodorral szemben. A Kreml-párti állásfoglalások zöme azonban a francia Nemzeti Tömörülés, a német AfD, a magyar Fidesz és az olasz Öt Csillag Mozgalom részéről érkezik. 

Az egyes pártok konkrét magatartását vizsgálva, a Fideszről a cikk azt állapítja meg, hogy míg az előző ciklusban harminc szavazás közül a magyar kormánypárt csak két esetben voksolt nemmel az előterjesztésre, és rendszerint kivonta magát az állásfoglalás alól, az új ciklusban a 14, szavazásra bocsátott, Moszkvát elítélő szövegjavaslat közül hétre nemmel szavazott, három további esetben pedig tartózkodott.

Ezzel valamelyest rokontémát taglal, ugyanakkor a Moszkvához való viszonyulást illetően az előzőekben elhangzott megállapításokkal éppenséggel ellentétes jelekről is szól a Politico egyik cikke, amely szerint az európai szélsőjobb egyes politikusai – kiemelten a francia Jordan Bardella, a brit Nigel Farage és a német Alice Weidel – magatartásán jól látszik, hogy hatalomra törő stratégiát követnek. Bardella az imént említett Nemzeti Tömörülés, Farage a Reform UK, Weidel pedig az AfD vezéralakja. A cikk szerint hataloméhségükben sok mindent hajlandóak megtenni, még a megjelenésükben is szakítanak bizonyos korábbi excentrikus megnyilvánulásokkal, és igyekeznek úgymond kameraképes külsőt mutatni. Eközben távolságot tartanak a Kremltől, mert érzékelik, hogy a Putyin-barátság mostanság nem divatos – fogalmaz a Politico.

Ami a hatalomra kerülés tényleges esélyeit illeti, a cikk kifejti, hogy Farage, aki egyetlen alkalmat sem mulaszt el annak hangsúlyozására, hogy milyen baráti viszonyban van Donald Trumppal, tényleg miniszterelnökké válhatna Nagy-Britanniában, ha most tartanák a választást, de az csak 2029-ben esedékes. Farage mindenesetre újabban ritkábban fényképezteti magát egyik kezében korsó sörrel, a másikban cigarettával. A dohányzással ugyan nem hagyott fel, de kevesebbet iszik – mondják őt jól ismerők. Igaz, a Politico szerint a Reform UK párt szeptemberi kongresszusán még vad ivászatok voltak a büfében, napközben is.