Művészfilm – Szénási Sándor jegyzete

Mint valami zugdoktor, úgy fut a pénze után a NER, egyre erősebb, egyre durvább helyekről összekapart szerekkel tömi a publikumot, a tegnapi propaganda babatápszer a maihoz, és biokaja a holnapihoz képest. Az adagok nőnek, a színkezelés mind komorabb, a hang gyászos és fenyegető.

Az orosz csizmától taposott ukrán a Rogán által teremtett létállapotában épp emberkereskedő: itt látható megkötözött áldozata egy csomagtartóban. A dolognak persze csak akkor van értelme, ha az illető egyben szervkereskedő is, különben mi a fenének lopna magának magyarokat?

Ez azonban hiábavaló kérdés, az agymosást pörgető rezsim pontosan tudja, hogy egy ideje már végképp szakított a valóság és a propaganda akárcsak lazán direkt kapcsolatával is: O.V. parasztvakító gépezete zs-kategóriás horrorokat állít elő, amelyeknek kitüntetett darabja a magyar zászlókkal díszített teremben fekvő koporsók tömege, bennük ifjú magyarok holttestei, akik hol másutt, mint Ukrajnában estek el, mi másnak, mint a NATO-nak a parancsára.

Ez nem azért van, hogy bármit bármiféle logikai láncon elhitessen velünk: a cél csupán az, hogy a kép beleégjen a retinánkba. Magyarok. Koporsóban. A te fiad is fekhetne itt. Ukrajna. Koporsó. Zelenszkij. Halál. Álmodsz vele.

Nem azt mondtam persze, hogy ez a hatás feltétlenül bekövetkezik, csak azt mondom, erre hajtanak. Ugyanis, mint a drogtúladagolás, a legbelsőbb félelmeidet célzó képi agresszió is mérgez, előbb az agysejtjeidet öli meg, aztán függővé tesz, végül csak egy bot leszel, akinek elég pár hívószó, képi emlék, hogy eszét vesztett lényként cselekedjen.

Tisztára a végstádiumos kábszeresek világa.

Csak hát a drog túladagolásába bele lehet halni, mert ha a zugdokik által felírt szarral teletömted magad, onnantól és onnan belülről már a szer dönt rólad. Vagy kicsinál, vagy még nem. A NER propaganda-drogja azért egy ideig mégiscsak testen kívüli jelenség, és feltéve, hogy az eszedet sem savazták szét tizenöt év alatt, semmi ok nincs rá, hogy ne lépjen működésbe az immunrendszer legbiztosabb eleme, a humor, tudniillik. A megkötözős videóból gyártott mémek és paródiák ennek tankönyvi esetei. A koporsókkal más a helyzet, a viccek helyett az undor javasolható azzal szemben, aki a szorongásaiddal szórakozik.

De a legbiztosabb, amire számítani lehet: a túladagolt gyűlölet egy idő után önmaga ellen fordul, kioltja magát, és unalmas lesz, hatástalan, mint minden zs-kategóriás mozi, ugyanazzal az öt sablonnal. Erre az agymosoda persze a tét emelésével reagál, hiszen nem is tehet mást. Egyre több borzalom, egyre ostobább riogatás, egyre durvább és egyre rémültebb próbálkozás jön a társadalom teljes kómába ejtésére, egyre több, alig szórakoztató, de komikus végtermékkel.

A már említett zs-kategória ahhoz képest BAFTA-díjas művészfilm lesz.

Szénási Sándor jegyzete a Hetes stúdió 2025. június 19-i adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)