Mit akarnak a volt szovjet tagköztársaságok Putyintól?
18/10/2022 14:27
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az egész világ láthatta, ahogy a tádzsik elnök a hétvégén hosszú perceken keresztül éles kritikát vágott Vlagyimir Putyin szemébe. De mi történik a volt szovjet tagköztársaságokban, kihez is húznak az orosz-ukrán-háborúban, és miért idegeskedhetnek Kazahsztánban? Anton Bendarzsevszkij, a térség szakértője volt a Reggeli gyors vendége.
Emomali Rahmon tádzsik elnök felhánytorgatta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy nem tiszteli az egykori szovjet tagköztársaságokat. Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője szerint ezek az egykori tagköztársaságok, mint Tádzsikisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán nem távolodni szeretnének Oroszországtól, hanem kihasználva ezt a kaotikus időszakot, "amikor meggyengül a periféria és a központ viszonya", több jogot, több előnyt szeretnének maguknak kicsikarni". Erre most van lehetőség, hiszen Oroszország rá van szorulva ezekre az országokra.
Kirgizisztánon kívül valamilyen formában az összes volt tagállam odaszólt Oroszországnak, ráadásul a háborúban egyik sem támogatta, az ENSZ-ben sem szavaznak mellette, és a nemzetközi fórumokon semlegesen, de olykor elítélően nyilvánulnak meg a háborúról, mondta Bendarzsevszkij a Reggeli gyorsban.
Az oroszok a szankciók miatt néhány terméket, technológiát csak ezeken a "szövetséges" országokon keresztül tudnak beszerezni: "ez a párhuzamos import, a szövetséges országokon keresztül juthatnak el Oroszországba. Mivel például Belorusz is tiltólistán van, ezért máshonnan nehéz lenne beszerezni ezeket, ezért az oroszoknak együtt kell működniük ezekkel a szövetséges államokkal, ők pedig megkérik az árat érte".
A volt szovjet tagköztársaságok függetlenebb kapcsolatot szeretnének, illetve a tádzsik elnök azt is felvetette, hogy szeretné, ha egyenrangú partnerként kezelnék őket, és orosz befektetők is érkeznének hozzájuk. Ahogy a közép-ázsiai régió gazdasági és pénzügyi motorja Kína, ők hasonlót várnak Oroszországtól, hogy a kapcsolatuk ne kizárólag politikai és katonai kapcsolat legyen, hanem gazdaságilag is előnyös legyen.
Bendarzsevszkij szerint ugyanakkor a volt tagköztársaságok és Oroszország kapcsolata nem most kezdett meglazulni, hanem a covid-járvány adott neki nagy lendületet. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy ezek az országok rendkívül módon függenek Oroszországtól, rengetegen Oroszországban vendégmunkások, sokan az építőiparban dolgoznak például, és onnan támogatják a családjukat. Ezek a hazautalások az üzbégeknél a GDP 33 százalékát teszik ki, Tádzsikisztánban is 31%-ot tett ki 2019-ben, és amikor a pandémia miatt a világ gazdasága leállt, de mivel nem volt megfelelő a státuszuk, tehát "nem kezelték őket egyenrangú partnerként, nem kaptak engedélyeket, sokan feketén is dolgoztak, így a járvány a többségüket hazatolonccolták. Ez a fajta függőség megbomlott, a hazautalások jelentősen csökkentek.
A szakember szerint tehát ezek a beszólások nemcsak a háborúról szólnak, hanem a függő viszonyt két éve kezdődő megbomlásának is.
Szó esett Fehéroroszországról, hogy Lukasenka mennyire lekötelezettje az oroszoknak, és szóba került Kazahsztán is, ahol a másik probléma, hogy "nagy számú orosz kisebbség (hárommillióan) él, koncentráltan, északon, és az elmúlt nyolc évben ez a kisebbség politikai kockázatot jelent, hiszen Oroszország az orosz kisebbség jogaira hivatkozva támad meg és fenyeget más országokat. Innentől kezdve Kazahsztánnak kockázatot jelentenek, mivel az ország egységét bomlasztják.