Mire jó és mire kell a Hungarian Air Force? – Nemzetközi lapszemle

A Brexit sem semmi, de Európa pokoli év elé néz 2020-ban – adja közre elemzését a CNN amerikai hírtelevízió az Európai Unióban várható drámai változásokról, aminek már a Brexittel egyidőben látszottak a jelei. S ennek kapcsán a cikk külön kiemeli Magyarországot és Lengyelországot, s most már Máltát is, mivelhogy mindhárom országban a 7-es cikkely szerinti eljárás várható a közeljövőben. S hogy idejutottak a dolgok, annak egyik lehetséges magyarázata, hogy a Brexit elszívta a levegőt Brüsszel elől, mindenki arra koncentrált és nem a közös jövő veszélyeztető apró jelekre és orvoslásukra. Ronan McCrea londoni jogászprofesszor értékelésében kiemeli, hogy egy évtizeden át dolgozott Orbán Viktor azon, hogy ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, az akadémiai, oktatási intézményeket, a jegybankot és a médiát. Látva, hogy ezek az országok kikezdték a közösségi alapértékeket, nincs könnyű helyzetben a soros elnökséget januártól kezdő Horvátország, hisz el kellene kerülni a reformok megbukását. Ám ehhez a tagországok közti bizalomra van szükség, amihez kétségkívül a jogállam normák és az alapértékek betartásán keresztül vezet az út. Működésük egyik paradoxona, hogy miközben elvárja Brüsszel, hogy minden tagállam betartsa ezeket a normákat, addig nem kíván beavatkozni az adott tagország belpolitikájába, holott az jelenthetne megoldást. A másik paradoxon, hogy minél nagyobb kihívás lé kerül az Unió, annál nagyobb a nézeteltérés a tagállamok között. A legjobban Macron francia elnök látta át a helyzetet, de elképzeléseit az uniós vezetőket sértő formában adta elő, ami inkább megosztotta a közösséget, minthogy megújította volna. Végsősoron arra jut több elemző is, hogy a Brexitnél nagyobb fenyegetést jelentenek ezek az országok az EU-ra nézve.

A PMNewsNigeria Horvátországban letartóztatott két nigériai műszaki egyetemista történetét ismerteti, akik az egyetemek közti V-asztalitenisz világkupára érkeztek, és Bosznia-Hercegovinában a menekülttáborban kötöttek ki. Ügyükben a hazánkba akkreditált nigériai nagykövet járt el, miután kiderült, hogy érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeztek, de ennek ellenére letartóztatták őket, amikor útlevelüket a hotelben hagyva esti sétára indultak. A két egyetemista köszönetet mondott nemcsak a nagykövetasszonynak, de az egész budapesti követségnek, mert viszonylag gyorsan, 1 hónap alatt el tudták intézni, hogy szabadon engedjék őket a táborból.

Orbán uniós tánca címmel a Der Standard egy hosszú elemzést közöl Andrea Pigl tollából. s Ez a tánc természetesen az elhíresült orbáni pávatáncra utal. Aminek lényege a szerző meglátása szerint, hogy az Unió által bírált törvényeken a kormány igazít egyet-egyet, azt a látszatot keltve, hogy eleget tesz az uniós normáknak, de közben a lényegen mégsem változtat. Ebből kerekedett ki a valódi illiberális állam. S feltehetően ez a sors vár majd arra a most elfogadott törvényekre is, amit salátatörvényként kezeltek, miközben megint csak az ellenzék működését fogják ellehetetleníteni azzal, hogy egyrészt tiltják a közös listát állító pártok parlamenti frakcióalakítását. Másrészt a házelnök kezébe antidemokratikus jogosítványt adtak azzal, hogy az akár két hónapra is elhallgattathatja az ellenzéket. Az 50 ezer tiltakozó aláírás semmit nem nyomott a latban, amikor elfogadták a színháztörvényt, felállítva egy új ellenőrző testületet. S mi volt a kormány indoklása a tiltakozásokat semmibe véve? Hogy így fogják tudni a szavazók akaratát még jobban érvényre juttatni. Ám elég világos, hogy nem erről van szó. Hanem arról, hogy a kormány nem tudja feldolgozni az önkormányzati választások okozta vereséget és az ellenzék megbénításán munkálkodik.  Az elmúlt évtized egyik szembetűnő jelensége, hogy a legfőbb ügyész, mint pártkatona, szinte egyetlen ügyet sem nyomozott, amiben érintettek lettek volna a Fidesz emberei közvetlenül, miközben a korrupció gátlástalanul és akadálytalanuk terjed, virágzik. 

A Pester Lloyd pedig világgá röpítette azt a hírt, hogy a Hungarian Air Force gépén júliustól októberig 80 úticélt, méghozzá viszonylag egzotikusnak tekinthető úticélt követtek nyomon az oknyomozó újságírók - kaszinóktól kezdve adóparadicsomig, Las Vegas, Kanári-szigetek, Dubai például. A gép vásárlásakor a kormány nyomatékosította, hogy katonai célra fogják használni, viszont a gyakori utasok közt Orbán Viktort, Pintér Sándort, Szijjártó Pétert és Áder Jánost találjuk.