Mind Ausztria, mind Magyarország Európa-párti vonalat követ, de elutasítja az EU további föderalizálását
22/05/2026 08:15
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Ausztria, Magyarország és négy közép-európai ország „Schönbrunni Hatok” néven új szövetséget hozhatna létre, erősítve regionális és EU-s érdekeiket – derül kis a Die Presse cikkéből.
Ahhoz, hogy a bécsi Die Presse egyik cikkét értelmezhető módon ismertessem, muszáj felvázolnom némi kontextust.
Ha valamelyest figyelemmel kísérjük a Nyugat-Európától földrajzi értelemben keletre fekvő térséget, amely politikai szempontból azonban aligha nevezhető Kelet-Európának, ha Kelet-Európa alatt mondjuk Belaruszt értjük, továbbá ha nem is a Balkánról beszélünk, akkor jobb híján a Közép-Európa kifejezésnél vagyunk kénytelenek kilyukadni. Ez sem tökéletes persze, mert a szóban forgó régióban a posztkommunista országok mellett ott található Ausztria is, márpedig Bécs végig a hidegháború alatt egyértelműen a Nyugathoz tartozott, a deklarált katonai semlegesség ellenére is. Vagy ennek már nincs jelentősége, és a régió országait ma több közös érdek köti össze az Európai Unión belül, mint amennyi különbség a politikai hagyományok eltéréseiből fakadóan elválasztja? Erre nyilván igenlő választ adnak azok, akik újabb és újabb együttműködési formátumokat hoznak létre. Ma már nem könnyű eligazodni az egymást részben átfedő országcsoportok között, és nem mindig csak az az érdekes, hogy az egyes összefogásokban ki van benne: néha ennél érdekesebb, hogy ki nincs.
Először is adott a Visegrádi Csoport, amelyet Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia hozott létre, majd Prága és Pozsony szétválása után négytagúvá alakult. Aztán ott van a Brno melletti kisvárosról, a régi nevén Austerlitzként ismert Slavkovról elnevezett hármas országcsoport, Csehország, Szlovákia és Ausztria kooperációs kerete. A Bukaresti Kilencek együttműködése kifejezetten védelmi-biztonsági jelleget ölt: ebben a visegrádiak mellett ott vannak a baltiak, valamint a románok és a bolgárok. És ne feledkezzünk meg a Három Tenger Kezdeményezésről, az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger által határolt 13 ország gazdasági és infrastrukturális fórumáról sem.
Ezek után érdemes rátérni arra, hogy az osztrák Die Pressében közös cikket jelentetett meg Sebastian Schäffer, a bécsi székhelyű Duna-régió és Közép-Európa Intézet, az IDM igazgatója, valamint Techet Péter, ugyanezen intézet tudományos munkatársa, aki egyébként rádiónkban is gyakran hallható szakértő. Ők azt javasolják, hogy hozzanak létre új szövetségi keretet Közép-Európa számára, Schönbrunni Hatok néven. Ebben – felvetésük szerint - nem venne részt a visegrádiak közül az inkább északi irányban tájékozódó Lengyelország, viszont a magyarok, csehek és szlovákok mellé csatlakozna Ausztria, Szlovénia és Horvátország.
Schäffer és Techet elsősorban azzal érvel, hogy Magyar Péter, választási győzelme után hangsúlyozta: el kívánja mélyíteni az Ausztriához fűződő viszonyt, és nem csupán Európába akarja visszavezetni Magyarországot, hanem arra is törekszik, hogy erősebben lehorgonyozza Közép-Európában. A Die Presse szerzői szerint az új magyar kormánynak – annak ellenére, hogy Magyar Péter lengyelországi látogatása erősen kidomborította a Varsó-Budapest jóviszony helyreállításának a szándékát – valójában több érdekközössége van Ausztriával, mint Lengyelországgal. Lengyelország az EU-n belül politikai nagyhatalommá vált, míg Budapest és Bécs – a német nyelvű sajtó kedvenc kifejezésével élve – képes szemmagasságban beszélni egymással.
Mind Ausztria, mind Magyarország Európa-párti vonalat követ, de elutasítja az EU további föderalizálását, valamint a korlátozó jellegű migrációs politika híve. Magyarország Ausztria hetedik legnagyobb exportpiaca, Ausztria – Németország után – a második legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon, valamint Magyarország negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere. És miközben Lengyelország külpolitikai szempontból észak és északkelet felé orientálódik, Bécs és Budapest a kiinduló alapja lehetne egy olyan szövetségnek, amely vonzónak bizonyul Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország számára is, tekintettel arra, hogy ezek az országok erősen érdekeltek az EU délkeleti irányú kibővítésében.
A Duna-régió és Közép-Európa Intézet szerzőpárosa azt indítványozza, hogy a schönbrunni kastélyban hozzák létre ezt a hat államot átfogó szövetséget. Összesen 41 millió lakossal, 1431 milliárd euró bruttó hazai termékkel ez a szövetség erősebb lenne Lengyelországnál, és érdekeit Németországgal szemben is hatékonyabban tudná képviselni.
Schäffer és Techet szerint Ausztria soha nem akar majd csatlakozni a Visegrádi Csoporthoz, miközben az előnyös lenne számára, ha az említett országokkal stratégiai szintre emelhetné a történelmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat.
Hogy ez a Varsót mellőző felvetés mennyire életképes, azt nehéz lenne megítélni. Az viszont biztos, hogy amiről a bécsi intézet elemzői írnak, az egyszer már volt: Osztrák-Magyar Monarchiának hívták.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgatható meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.05.22., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János