Mikecz: A tégláról téglára fordulat már nem a bontásról, hanem az építésről szól

A beszéd egyik legtöbbet vitatott eleme az volt, hogy Magyar Péter távozásra szólította fel az államfőt, valamint ismét összekapcsolta az Orbán- és Gyurcsány-korszakot. Mikecz szerint ezek ugyan konfliktusos részek voltak, de nem számítottak újdonságnak.

„A Gyurcsány–Orbán korszakról való beszéd, hogy van egyfajta folytonosság ebben a húsz évben, már megjelent a kampányban is” – mondta. Hozzátette: ugyanígy korábban is része volt a Tisza kommunikációjának Sulyok Tamás lemondásának követelése.

A politológus szerint a beszéd hangsúlyosabb része inkább az volt, hogy a Tisza továbbra is a „működő Magyarország” ígéretével próbálja megszólítani a választókat. Mikecz úgy fogalmazott: a beszéd nem gyors és látványos fordulatot ígért, hanem lassú építkezést.

„Most már tégláról téglára nem visszavesszük, hanem felépítjük a hazát” – idézte fel a beszéd egyik központi gondolatát.

A kutató szerint Magyar Péter tudatosan próbált olyan hangnemet megütni, amelyben a politika „szolgálatként” jelenik meg. Ebben különösen fontos volt Antall József megidézése, amikor az első szabadon választott miniszterelnök gondolatára hivatkozott.

Mikecz Dániel szerint a beszéd ugyan technokrata hangvételű volt, mégis erős szociális hangsúlyokat tartalmazott. „Annak a felsorolása, hogy milyen kiszolgáltatott társadalmi csoportok vannak Magyarországon, mutatott egy erős szociális elköteleződést a kormányzás részéről” – mondta.

A beszéd egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentése a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása volt. A politológus szerint az, hogy a szervezet formálisan nem közvetlenül a kormány alá tartozna, azt a célt szolgálhatja, hogy ne lehessen egyszerű politikai leszámolásként értelmezni a működését.

„Ez egy olyan húzás, ami azt mutatja, hogy a hivatal független a kormánytól, és akár azt is ellenőrizheti, mi történik egy mostani kormány alatt” – fogalmazott.

Ugyanakkor Mikecz arra is felhívta a figyelmet, hogy a parlamenti kétharmad miatt a hivatal mégsem tekinthető teljesen függetlennek, hiszen a többséget a Tisza biztosítja. Szerinte ugyanakkor az új parlamenti frakció összetétele mégis jelenthet bizonyos féket a túlzott központosítással szemben. „Van 141 új képviselő, akiknek nyilvánvalóan van tiszás elköteleződésük, de nem ugyanabban a pártfegyelemben ülnek be a parlamentbe, mint amit a Fidesznél megszoktunk. Azért ez önmagában lehet egy biztosíték arra, hogy azért van valamilyen fajta autonómiája akár a frakciónak, vagy a parlamenti többségnek, akár a kormánnyal szemben is” – mondta.

A politológus beszélt arról is, hogy a kétharmados többség jogilag lehetőséget teremthet közjogi méltóságok – köztük az alkotmánybírák, a Kúria elnöke vagy akár az államfő – eltávolítására. Szerinte ugyanakkor ettől még komoly alkotmányossági viták alakulhatnak ki.

Mikecz szerint Magyar Péter azért is számíthat társadalmi támogatásra ezekben az ügyekben, mert a kampány során több olyan ügy is előkerült – például a mesterséges intelligenciával készített, később hamisnak bizonyult adóemelési terv vagy a titkosszolgálatok állítólagos politikai felhasználása –, amelyekre a köztársasági elnök nem reagált.

A társadalomkutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Sulyok Tamás saját beszédében éppen a jogállami stabilitás védelmezőjeként próbálta pozicionálni magát, miközben Magyar Péter fellépését inkább egy erősebb politikai akarat megnyilvánulásaként értelmezte.