„Vásároljon
Reggeli gyors

Megvizsgálták az EP-képviselőket, hogyan szavaznak Kínáról, Oroszországról

10/08/2021 07:18

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Miként próbálja manipulálni Oroszország és Kína az Európai Unió politikáját? Ezzel a címmel közöl cikket a bécsi Der Standard. A lap a Political Capital magyar elemző műhely egyik partnereként részt vett abban a vizsgálatban, amely az európai parlamenti képviselők szavazási gyakorlatára irányult az autoriter rezsimekkel kapcsolatban. A Politico Németország és ezáltal Európa új vezetőjéről ír. Nem sokra tartják.

„Figyelemre méltó kongresszusok homályos résztvevőkkel egyfelől, milliárdokat szétosztó nagy államfői események másfelől - a módszerek, amelyekkel Oroszország és Kína befolyásolni igyekszik az európai politikát, erősen különböznek, de a céljuk közös: az európai összetartás gyengítése, geopolitikai térnyerés érdekében” - írja a Der Standard című osztrák lap.

Az említett EP-képviselői magatartáselemző vizsgálat azzal az eredménnyel járt, hogy elsősorban szociáldemokraták, konzervatívok és liberálisok alkotják azt az integrációpártinak nevezett széles szövetséget, amely fellép az orosz és kínai demokráciaellenes tendenciákkal szemben. Ezek a frakciók elvből az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának a megerősítéséért küzdenek. A jobb- és a balszélen ez másként van, de az egyes pártok között jelentős eltérések mutatkoznak.

A lengyel kormánypárt, a PiS például élesen oroszellenes, ugyanakkor nem akar összeurópai külpolitikát. A Liga, illetve az Olasz Testvérek elnevezésű szélsőjobboldali párt ezzel szemben elítéli Kínát, miközben lényegesen oroszbarátabb irányvonalat követ. Aztán ott van a "pacifisták blokkja": ide sorolhatjuk az Osztrák Szabadságpártot vagy a balos görög Szirizát. Ezek részben együtt szavaznak a főáramlattal, de gyakran utalnak arra, hogy az Egyesült Államok és a NATO az autoriter államokhoz hasonló magatartást tanúsít.

Nem támogatja az autoriter rezsimek elleni harcot például a német AfD vagy a francia Nemzeti Tömörülés sem. A Der Standard kitér arra, hogy az oroszok által rendezett kongresszusokon szélsőjobboldaliak és régi vágású kommunisták érdekes elegye vesz részt.

A kínaiak vonatkozásában a közép- és kelet-európai befektetések előmozdítását szolgáló, úgynevezett 16+1-es együttműködési formát tartják veszélyesnek. Az osztrák lap a Political Capital ajánlásai közül kiemeli azt, hogy a közös uniós kül- és biztonságpolitika alakításakor fel kellene hagyni az egyöntetűség megkövetelésével, és helyette a minősített többség alapján kellene döntéseket hozni. Az elgondolások közt szerepel az is, hogy az egyes külpolitikai lépésekkel kapcsolatos fenntartásokat megfogalmazó tagállamokat a nemleges szavazat leadása helyett inkább a tartózkodás felé mozdítsák.

„Közép-Európa fontos szerepet játszhatna az EU-ra gyakorolt autoriter befolyás elleni harcban, ha a nyugati tagállamok erőteljesebben lépnének fel a korrupcióval és az antidemokratikus tendenciákkal szemben” - hangsúlyozza a Der Standard.

A Politico című amerikai portál európai kiadása arról közöl cikket, hogy Armin Laschet Európa vezetője kíván lenni, de nem mindenki gondolja úgy, hogy erre felkészült lenne. A 60 éves Laschet német kereszténydemokrata politikus, a CDU és a bajor CSU közös kancellárjelöltje a szeptember 26-ikai Bundestag-választásokon. Ő az éllovasa a 16 év kancellárság után az aktív politizálástól visszavonuló Angela Merkel utódlásáért folyó versenynek. Bár rendelkezik uniós tapasztalattal, hiszen európai parlamenti képviselőként is ténykedett - bírálók szerint híján van bizonyos elengedhetetlen képességeknek.

Árvíz Németországban
 
Németország vezetői a romoknál
 
Bad Münstereifel, 2021. július 20. Angela Merkel német kancellár (k) Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (j) Sabine Preiser-Marian polgármesternő (b) kíséretében felméri az Erft folyó árvíze okozta károkat Bad Münstereifelben 2021. július 20-án. Az áradások következtében legalább 164 ember életét vesztette Németországban. MTI/EPA pool/Sascha Steinbach
Fotó: Sascha Steinbach
 

 

Kérdéses, hogy sorsdöntő helyzetben mit mutatna, hiszen EP-képviselői teljesítménye halvány volt, és mismásoló kijelentéseket tett olyan létfontosságú aktuális ügyekben, mint a jogállamiság lengyelországi és magyarországi helyzete, illetve a Kínához való viszony - ismerteti a Politico azokat a véleményeket, amelyek azt tükrözik, hogy Laschetben nincs meg az, ami előre lendítheti az uniót.

„Az a meglátásom, hogy Laschet erős támogatója Európának, de főként annak, amilyen Európa most. Szerintem azonban, ha meg akarjuk őrizni Európát, akkor fejleszteni kell, mert az a benyomásom, hogy a jelenlegi állapota nem túl szilárd” - nyilatkozott Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő az amerikai portálnak.

A Politico emlékeztet arra: Brüsszelben megütközést váltott ki, hogy Laschet azt javasolta, nyújtsanak olajágat Magyarországnak és Lengyelországnak a demokratikus visszaesés ellenére, mondván, az EU-nak több megértést kellene tanúsítania ezen országok, illetve történelmük iránt.

Bírálók azt mondják, az EU már éveket töltött eredménytelen közvetítési próbálkozásokkal, miközben Magyarország bevezette az ellentmondásos LMBTQ-törvényt, a lengyel alkotmánybíróság pedig nyíltan tagadja az Európai Bíróság elsőbbségét - írja a Politico. A portál szerint Laschet, Németország ipari hajtóerejének, Észak-Rajna-Vesztfáliának a tartományi miniszterelnökeként Kína irányában is galambszívűnek mutatkozott, az ottani emberi jogokkal kapcsolatos, illetve Peking tisztességtelen gazdasági versenygyakorlatának betudható feszültségek növekedése ellenére.

Noah Barkint, a Német Marshall Alap elnevezésű amerikai elemző műhely vezető kutatóját idézve a Politico azt írja: drámaian változik a geopolitikai környezet, ami jelentős hatással van Németországra és Európára, ám Armin Laschet üzenete a német választóknak az, hogy semmit nem kell megváltoztatni.