„Vásároljon
Reggeli gyors

Megkezdi működését az Európai Ügyészség

1/06/2021 07:48

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az EPPO feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be. 

2021. június 01. Reggeli gyors - Lapszemle 21.06.01. Kárpáti János
05:44
00:00

Ma megkezdi munkáját az EU intézményrendszerének újonnan létrehozott szervezete, a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészi Hivatal, angol rövidítéssel EPPO, amelynek az a feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. Mennyire lesz független ez a hatóság a tagállamok befolyásától? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes, konzervatív német lap Andrés Rittert, a korábbi rostocki főügyészt interjúvolta meg, aki most az EPPO vezetőjének, a román Laura Codruța Kövesinek az egyik helyettese. Ritter szerint az európai ügyészség létrejötte alapvető változást jelent. „Mi vagyunk az európai polgárok számára az ígéret, hogy semmilyen EU-eszközt nem fognak visszaélésszerűen felhasználni” – mondja.

Már négy évvel ezelőtt megszületett az a politikai döntés, hogy létre kell hozni egy európai nyomozó-bűnüldöző hatóságot. A tevékenységét most megkezdő EPPO a világon az első szupranacionális, vagyis nemzetek fölötti jellegű államügyészség – fogalmaz a német jogász. A projekthez ugyanakkor nem minden EU-tagország csatlakozott. Az uniós jog értelmében ilyenkor úgynevezett megerősített együttműködésre lépnek egymással a szorosabb integrációra hajlandó tagállamok. A 27 EU-tagországból öt nem részese az EPPO-nak: Írország, Dánia, Svédország, Magyarország és Lengyelország. Ezen tagállamok számára – írja az Allgemeine – túlságosan mélyen belenyúl a nemzeti joghatóságba.

Andrés Ritter úgy számol, hogy már az első hetekben több ezer ügy kerül az Európai Ügyészi Hivatal elé. Az EPPO illetékességéről szóló uniós irányelv ugyanis már 2017 novemberében hatályba lépett, és azóta gyűlnek az esetek, amelyeknek az áttekintésére hivatott szervezet eddig nem létezett. Az ügyhátralékon túl évente mintegy háromezer ügyre lehet számítani az Európai Bizottság becslése szerint. Ritter azonban úgy véli, hogy ennél lényegesen több lesz. Mindezek feldolgozásához az EPPO vezetése szerint mintegy 290 fős apparátusra lenne szükség, de a brüsszeli Bizottság eddig csupán 130 fős személyi keretet hagyott jóvá.

Az EPPO-t az különbözteti meg az EU régóta létező csalás elleni hivatalától, az OLAF-tól, hogy saját jogán vádat emelhet, míg az OLAF csak figyelemfelhívó-közvetítő szerepet láthat el, és az aktákat továbbíthatja a tagállami ügyészi szervekhez, amelyek aztán saját belátásuk szerint járnak el. Az uniós kimutatások szerint az ilyen OLAF-jelzéseknek csak mintegy a felét követi tényleges vádemelés – ez azonban az átlag, és igen nagyok az eltérések az egyes tagállamok között.

Az EPPO-nyomozásokat az úgynevezett delegált államügyészek végzik, akik ugyan a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerhez tartoznak, ám amikor az EU-hatóság nevében folytatnak nyomozást, akkor nem fogadhatnak el utasítást mástól. A Frankfurter Allgemeine szerint ez egyfelől előnyös, hiszen ők ismerik a legjobban saját államuk jogrendszerét, másrészt kétséges, hogy meg tudják-e őrizni saját függetlenségüket az őket delegáló államapparátustól. A választ csak az idő mondhatja meg, de már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be az EPPO-ba. A frankfurti lap szerint ez Bulgáriára, Máltára, illetve Portugáliára vonatkozik. Szlovéniában pedig Janez Janša minszterelnök a múlt héten leállította a jelölési eljárást, mire tiltakozásul lemondott az igazságügyi miniszter. „Harcolni fogunk a függetlenségünkért” – ígéri Andrés Ritter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva.

Digitális eszközökkel a bevándorlás ellen

És még egy téma, rövidebben. A világjárvány utáni Európa határán a migránsok valóságos digitális erődítménnyel találják szembe magukat – írja az AP amerikai hírügynökség, a Washington Post által is átvett, görögországi keltezésű cikkében.

A görög határőrök a török határon egyebek közt olyan hangágyút használnak, amely nem méretesebb, mint egy kisebbfajta tévékészülék, mégis szuperszonikus repülőgép hangerejét képes kibocsátani, és azt a fülsiketítő üzenetet küldi az illegális határátlépéssel próbálkozóknak, hogy maradjanak távol. A járványos időszak alatt alaposan megcsappant a személyek mozgása, és ezt az időszakot arra használták fel, hogy az Evrosz folyó mentén ahhoz hasonló acélfalat emeltek, amilyen az amerikai-mexikói határ mentén épült. A megfigyelő tornyokban nagy távolságra és éjjel is látó kamerákat, különféle érzékelőket helyeztek el. Az Európai Unió az AP adatai szerint hárommilliárd eurót fordított biztonságtechnikai kutatásra-fejlesztésre a 2015-16-os menekültválság után. A görög-török határ mentén tucatnyi ilyen projektet valósítottak meg, különböző futurisztikus elképzelések alapján. A személyek azonosítását mesterséges intelligenciát alkalmazó hazugságvizsgálók, virtuális kikérdező programok, illetve olyan biometrikus eszközök segítik, mint például a tenyérszkenner. A műholdképekből nyert információkat összekapcsolják a drónfelvételekkel, illetve víz alatti kamerák képeivel, hogy felderíthessék a határ közelében rejtőzködő embereket.

Az AP beszámolója ugyan a görögországi fejlesztésekről szól, de megemlíti, hogy hasonló technológiai kísérleteket Magyarországon, Lettországban, illetve az EU keleti határának más szakaszain is folytatnak.

A alapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.06.01., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János