Mégis iskolásítják az ovisokat

Feltehetően a tiltakozások hatására finomított a Belügyminisztérium korábbi tervein és nem kell külön helyiségekben, külön csoportokat létrehozniuk az óvodáknak a nagycsoportos korú gyermekek számára az iskolafelkészítéshez. Feltehetően belátták, hogy az intézmények nagy részében sem hely, sem megfelelő számú pedagógus nincs komplett új csoportok létrehozására.

Az eredeti terv szerint a legalább három csoporttal működő óvodákban az iskolakezdés előtt álló gyerekeket külön csoportokba kellett volna tenni, ha a létszámuk eléri a köznevelési törvényben meghatározott 13 fős minimumot. Ezzel kiszakították volna a gyerekeket a megszokott környezetükből, elvesztették volna a korábbi óvónőjüket. Annyiban siker ez a szülők számára, hogy erre a jövőben már nem lesz szükség.

Az új rendelet szerint napi 45 percben azonban iskolafelkésztést kell a nagycsoportos korú gyermekeknek tartani. Ezt lehet vegyes korú csoportban és homogén csoportban is elvégezni. Szilágyi Kitti, óvodapedagógus, az Országos Közös Akarat tagja azonban azt mondja, ez a megoldás sem megfelelő.

A Klubrádiónak nyilatkozva az óvodapedagógus azt mondta, az iskolára való felkészítés nem a nagycsoportban kezdődik, hanem akkor, mikor a gyermek bekerül az óvodába 3 évesen. Az egész három év arra épül, hogy 6-7 éves korukban iskolába tudjanak menni. A kormányzati lépést nem tartja megfelelőnek, mert nem napi 45 percben kell készíteni az iskolára, hanem az egész napjukat ez kell, hogy lefedje. A rendeletben szerepel, hogy ha van rá mód, külön helyiségben tartsák ezeket a foglalkozásokat, így várhatóan ki fognak alakulni a 45 perces kötött iskolafoglalkozások, holott erre a gyerekek többsége nem alkalmas még. 

Tavaly minden negyedik elsős gyerek maradt vissza első osztályba, tehát a probléma létezik, de Szilágyi Kitti szerint nem ez a megoldás az iskolára felkészítésre. Szerinte olyan koncepciót kellene kitalálni, mely az óvoda és az iskola közt átmenetet képez, ebben együtt kell működni a családokkal - mert a gyerek családi körülményei is nagyban befolyásolják szociális és egyéb fejlettségét -  és az iskolákkal. Emellett a gyermek iskolaérettségéről szóló döntést is vissza kellene adni az óvodák kezébe, melyről most az Oktatási Hivatal dönt - vélekedett az óvodapedagógus.

A szülők a hatályba lépett rendeletet sem tartják jónak. Erről az Esti gyorsban beszélt a Szülői Hang képviselője, Miklós György. Úgy vélik, az egész pótcselekvés, többet árt, mint használ. A fő problémájuk, hogy nem az óvodát kellene iskolásítani, hanem az iskolakezdést egyszerűbbé tenni. A Szülői Hang szerint ez egy központosított intézkedés, de óvodánként és egyénenként változhat, miként lehet legjobban szervezni a gyermekek fejlesztését. A külön térben szervezett foglalkozások azt jelenthetik, hogy a gyerekekkel nem az őket legjobban ismerő óvodapedagógus, hanem valaki más foglalkozik, ami hátrányos lehet. A rendelkezés azt is eredményezheti, hogy inkább egyben tartanak egy 45 perces foglalkozást, holott a gyerekeknek lehet, hogy jobb lenne több, rövidebb és mikrocsoportos játékos fejlesztés. Sokféle megoldás létezik, de azt az óvodákra kellene Miklós György szerint hagyni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)