Megfáradt ötvenesek a munkaerőpiacon

Kovács Tamás kiemelte, Magyarországon ma elviekben teljes foglalkoztatás van, legalábbis az adatok ezt mutatják. Ehhez azonban fontos adat, hogy nálunk - szemben az unióban megszokott hat-kilenc hónappal – három hónapig kapják az álláskeresők a támogatást. A professzor elismeri, hogy mi 4.2-4.3 százalék körüli munkanélküliségi rátánk az Európai Unióban nagyon jónak számít. Azonban ez az adat kiegészítésre szorul, az unióban a közmunkásokat általában a szociális foglakoztatáshoz sorolják. Ha mi is ugyanígy számolnánk, és a jelenlegi 80.000 közmunkás itt jelenne meg a statisztikában, akkor itt is 5.3 százalék felett lenne a munkanélküliség, ami még ugyan mindig a jobbak közé tartozik. Hozzátettel, hogy az alacsony számok mellett elgondolkodtató, hogy Magyarországon a legmagasabb az unióban a korai iskolaelhagyók aránya. A másik probléma, hogy az idősebbek nehezen kapnak munkát, ha valamiért ötvenév felett elveszítik az állásukat.

Szerinte nem kelet-európai jelenség, hogy az ötven felettieknek rossz az egészségügyi állapota, hanem kifejezetten magyar, itt kirívóan rossz a középkorúak egészségügyi állapota. Az életmódbeli szokások mellett ebben az is szerepet játszik, hogy az állami egészségügy összeomlóban van, nem lehet megbízható ellátásra számítani az ország jelentős részében.

Kovács Tamás szerint az elmúlt harminc évben a zsebbe kapott fizetések olyan csapda helyzetet okoztak, amit az ötvenöt-hatvan évesek már egyre inkább érzékelnek: a pénz arra volt elég, hogy ne nyomorogjanak, de a nyugdíjukat a minimálbér után fogják kapni. Fontosnak tartja a munka nélkül maradtak mielőbbi szakképzését és átképzését. „Nyugaton a foglalkoztatási szolgálatnak az egyik legfontosabb feladata, hogy átképezzék az embereket, nálunk ezzel szemben pecsételnek és hatóságot játszanak” – véli a közgazdász.

Garancsi Gergő a Munkaerő Toborzó Zrt. cégvezetője röghöz kötöttnek látja a magyar munkaadók nagy részét. Míg külföldön a tapasztalat, a személyiség, a munkavállalóban rejlő potenciál számít, addig Magyarországon olyan szubjektív tényezők kerülnek előtérbe, mint a jelentkező életkora, vagy hogy hol lakik és milyen adómegtakarításokat tud vele elérni a cég.

Garancsi szerint a vezetők többsége fiatal munkaerőt keres, pedig a szakmai tapasztalat, az a tudás, amivel az idősebb korosztály rendelkezik ugyanolyan hasznos tudna lenni. Kiemelte, a fiatalok sokkal gyakrabban váltanak munkahelyet, annyira, hogy 2005-ben, amikor a munkaerő toborzást kezdte hét-tíz év volt az egy munkahelyen töltött idő, ma három-öt év. A fiatalok jó része nem csinál lelkiismereti kérdést semmiből, ha nem elégedet, betanítás vagy más invesztáció után is tovább áll akár szó nélkül.

A szakember szerint az ötvenes korosztály ellen szól, hogy picit mentálisan elfáradtak. Felmérések szerint az egészségben töltött munkahelyi éveket nézve Magyarország körülbelül tíz évvel van az unios átlag mögött.

Azt tanácsolja a munkavállalóknak, vállaljanak több feladatot egy helyen, stabilizálva így a pozíciójukat, hiszen esetleges elbocsájtáskor, fontos szempont lehet a döntésnél, hogy a cégnek több poszton kellene pótolni a hiányt.

Kovács László a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke elmondta, a védett kor jogintézménye még létezik, tehát ha a nyugdíjba vonulás előtti öt évben akarnak elbocsájtani valakit, azt nagyon erősen meg kell indokolni. Természetesen kivételt képez, ha megszűnik a munkakör, vagy ha munkaköri szabálysértés történik.

Úgy véli, mindenképpen nehéz helyzetbe találja magát, aki ötvenéves kor felett elveszti az állását. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a kevésbé iskolázottak vannak, akik szaktudással vagy diplomával rendelkeznek, hamarabb találnak valamilyen állást, még ha nem is a képesítésüknek megfelelőt, de lesz munkájuk.

Kovács László egyetértett abban, hogy az ötvenes korosztály egészségügyi állapota nem a legjobb. Szerinte nehezíti a helyzetet, hogy negyvenöt év felett nem növekszik a szabadnapok száma, de a nyugdíj korhatár kitolódott hatvanöt évre. Szükséges volna olyan intézkedésekre, amik figyelembe veszik ezeket a változásokat, mert az emberek fizikailag és pszichésen is elfáradnak. Az igaz, hogy akik idősebb korban új munkahelyre kényszerülnek sokszor rugalmatlanabbá válnak, nehezebben veszik fel a fonalat egy dinamikus, fiatalos csapatban. Úgy véli, jobban oda kellene figyelni és támogatni azokat, akik ilyen korban veszítik el az állásukat. Viszont a cégeknek a lojalitást is figyelembe kellene venni, mivel fluktuáció komoly károkat okoz a cégeknek a költségvetésében.