„Klubrádió“
Hetes Stúdió

Már vezető halálozási ok az opioid okozta túladagolás – A krízis új szakaszba lépett az USA-ban

3/08/2019 18:14

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

A héten 48-ra nőtt azon államok száma, amelyek beperelték a Sackler családot, a Purdue Pharma cég vezetőit, mert évtizedeken át félrevezették a gyógyszeripart, a fogyasztókat, de még a tudományos élet is hitt nekik. Mert érdekükben állt. A Sackler család azt állította, hogy az általuk előállított fájdalomcsillapító nem okoz függőséget. Így ütött be az opioid krízis az Egyesült Államokban, aminek következtében az opioid szerek túladagolása vezető halálozási ok lett az 50 alatti korosztályban. Tavaly már 72 ezren vesztették emiatt életüket. Két év alatt duplájára nőtt ez a mutató.

2019. augusztus 03. Hetes Stúdió-részlet (2019.08.03. Csernyánszky Judit riportja)
13:57
00:00
300-an halnak meg naponta az Egyesült Államokban az opioid szerek használata miatt - ütötte meg fülemet a hír vezetés közben a konzervatív médiasztár, Sean Hannity Showját hallgatva. Az NPR állami rádió napi 90 halálos áldozatról tud. Az igazság a kettő között van, ami később kiderül. Az ilyen hírek mindennaposak és sokkolóak. TV-ben, rádióban, újságban, magazinban. Úgy tűnik, nem birkózik meg az ország azzal az opioid krízissel, amit már 2017-ben is úgy jellemeztek a szakemberek: soha nem volt ilyen súlyos, mint abban az évben. A helyzet azóta sajnos romlott. Ez az utcaképen is látszik. Mert már sokan nem is titkolják, az utcán adják be maguknak a szert, és persze ott nyomban a hatása alá kerülve döbbenti meg a járókelőket a látványuk. Jó esetben mentőket, rendőröket hívnak, rossz esetben ott hagyják őket. És utóbbi a gyakoribb. Környéke válogatja. Ne essünk persze túlzásokba, Amerika utcaképe mit sem változott, a jó helyek most is szépek, azt a képet mutatják, amit évtizedek óta ismerünk.

Breaking Bad, Euphoria – csakhogy a legfrissebb tv-sorozatokat említsük, amelyek a szerzők szándéka szerint nem csak szórakoztatni akarnak – valljuk be, az bejött -, hanem bemutatni, mi van a háttérben, miért alakulhatott ki, és mire számíthatunk. És persze ahogy azt az alkotásoktól megszoktuk, tanítani és nevelni is akarnak. Arra, hogy a céljukat egyelőre nem érték el – mérget vehetünk.

Breaking Bad Trailer (First Season)

A fan made Movie style trailer for season 1 of AMC's Breaking Bad.

Azt hiszem, jó partnerek lehetünk, te kened-vágod az piacot, és meg a kémiát – köszön vissza a film traileréből ismert mondat, ami persze jól bevált recept, amióta csak léteznek a bódítószerek. De most ennél súlyosabb válságról van szó – legalábbis itt a tengerentúlon. Ugyanis nemcsak házi laboratóriumban összerakott szerek eladásáról van szó, hanem az amerikai gyógyszeripar korruptságáról is. Épp tegnap nyújtotta be Arizona állam a Sackler-család ellen keresetét az alkotmánybíróságra, mert bizonyítani szeretnék, hogy a Purdue Pharma cég profitéhsége nagyban hozzájárult az államban elterjedt addikciós járványhoz – nyilatkozta Mark Brnovich, Arizona igazságügyminisztere. A Purdue Pharma a Sackler-család tulajdona, gyakorlatilag a család tagjai töltik be az összes vezetői posztot. A Purdue Pharma az opioid járványért leginkább felelős OxyContin legnagyobb előállítója. S a per abban különbözik a többitől – például az Oklahoma által először benyújtottól –, hogy nem a körzeti vagy szövetségi bíróságra, hanem egyenesen a taláros testület elé viszik a pert; nincs idő kivárni azt, hogy az ügy a legalsóbb ítélkezéstől eljusson az alkotmánybíróságig, ami éveket is igénybe vehet. Ugyanakkor az a gyakorlat, hogy az alkotmánybíróság kivárja az alsóbb szintű ítélkezés eredményeit, s utolsóként mondja ki a verdiktet, ha arra igényt tartanak a peresek. Nos, csodának kellene történnie, hogy Brnovich arizóniai igazságügyminiszter kérését formabontóan előrehozzák. Azt írta a miniszter a keresetben, hogy több százezer ember haláláért teszi felelőssé a Sackler-vállalkozást, amely egyedül 30 milliárd dolláros haszonra tett szert a legismertebb opioid szer árusításával. A Sackler-családot nemcsak a leggazdagabbak között tartják nyilván, hanem a kultúra és a művészetek patronálójaként is. A per bejelentése óta több múzeum – példának okáért a párizsi Louvre is –bejelentette, nem fogad el többé támogatást, és leveszik a kiállítótermekben kifüggesztett hálaadó táblácskákat is. Perek tucatjai előtt áll a cég, és közben zajlanak az egyes személyek által kezdeményezett kártérítési eljárások is.

Trump declares opioid epidemic the worst drug crisis in American history

The president calls the opioid epidemic, which kills nearly 100 people a day in the U.S., a "public health emergency."

Emellett a kínai vámhatóságok április elején nagy bejelentést tettek: amerikai kérésre ellenőrzés alá veszik az országba  importált opioid tartalmú fájdalomcsillapítókat. Eddig a hivatalos listán legalább 25, az Oxycontin mellett jól ismert fentanyl-alapú szert találtak. Azt azonban Kína tagadta, hogy ő lenne a legfőbb terjesztője a fájdalomcsillapító okozta kórnak, miután Trump arra kérte kínai kollégáját tavaly decemberi találkozójukon, hogy szabjanak ki halálos ítéletet a fentanyl disztributorokra. Egyelőre nem hallottuk Trumptól, hogy a Sackler-családra halálos ítéletet kért volna; igaz, ők nem fentanylban utaznak.

A '80-as, '90-es években a kokain és morfium szedte áldozatait, a '90-es évek végén és a 2000-es évek elején pedig a metamfetamin. Most pedig a minden eddiginél veszélyesebb és minden korábbinál több áldozatot szedő opioid szerek. Nagyjából 2006-től követik nyomon a járványt. Vanda Felbab-Brown, aki a Harvardon és az MIT-n szerzett képesítést, a téma egyik legnagyobb szakértője, nemrég tartott nyilvános előadásán a legfrissebb, még nem is publikált adatokkal szolgált.

Csak tavaly 2018-ban 72 ezren haltak meg az Egyesült Államokban. 30-40 ezer között volt 2015-ben a túladagolás miatt meghaltak száma, ami akkor 500 milliárd dolláros kárt jelentett az államnak. Azaz a GDP 2,8 százalékáról beszélünk. A kárt nemcsak a közvetlen kiadások okozták, mint az egészségügyi ellátás vagy a hatósági intézkedések, hanem például a munkából, termelésből kiesés tételei is benne vannak, sok egyéb járulékossal egyetemben a GDP-mutatókban. Az elmúlt két év alatt tehát több mint a duplájára emelkedett a halálozások száma. S mi áll ennek a hátterében? Lényeges különbség van az összes korábbi kábítószerek és az opioidok között. Két szempontból is: Törvényes szernek számított. A Purdue Pharma a 90-es években iszonyatos marketing kampányba kezdett, hogy itt van a csodálatos fájdalomcsillapító, ami nem okoz függőséget. Orvosokat győzködtek, ügynököket alkalmaztak, mindenki hitt nekik. A gyógyszerellenőrzési hatóság azonban gyanút fogott és nyomozni kezdett. Ekkor a cég a Capitoliumban kezdett el lobbizni, s el is érte, hogy törvényt hoztak a hatósági nyomozás leállítására. A fájdalom, tudjuk, milyen elviselhetetlen tud lenni, ha hosszantartó. És mi mindenre képes az ember. A kommunista Csehszlovákiában nőttem fel, és apám rákbetegségét végigasszisztáltam, aki iszonyatos fájdalmakat kellett átéljen. Amerikában, de szerte a világon is, a fájdalmat nem kezelték hosszú évtizedeken át. Én magam is kritikus voltam az olyan véleményekkel szemben, amelyek azt mondták, a fájdalmat nem szabad ilyen és ehhez hasonló szerekkel kezelni. S amikor a Purdue Pharma azt állította, hogy nemcsak a végső stádiumban lévő betegek életét lehet megkönnyíteni ezzel, de akár szimpla bokaficam-okozta fájdalmat is lehet csillapítani káros hatások nélkül, pillanatok alatt betört a piacra. Az, hogy most perek sokaságát akasztották a nyakukba, nem sokat jelent. Ugyanis az a 270 vagy 600 millió dolláros kártérítés semmi a csaknem 100 milliárdos bevételhez képest; jut is, marad is. Normális üzletmenet.

A Sackler-család mind a mai napig tagadja a vádakat; azzal takaróznak, hogy sokkal komplikáltabb ügy ez annál, minthogy csak őket vonják felelősségre – foglalta össze Jared Hopkins, a Wall Street Journal oknyomozó újságírója a CBS-nek az eddigieket. Ott vannak az orvoslátogatók, a terjesztők, a gyógyszerészek, maguk az orvosok…

S a nyomozás előrehaladtával újabb fejlemény, hogy a Washington Post hosszas utánajárás eredményeképpen ki tudta csikarni a Gyógyszerellenőrzési Hatóság adatait. S összerakott egy keresőprogramot, amely alapján számszerűen kimutatható, hogy egy-egy városban, településen az orvosok hány opioid tartalmú szert írtak fel, milyen cégek mennyit forgalmaztak. A 320 millió lakosú Amerikában évente 12 milliárd szem opioid tartalmú fájdalomcsillapítót adtak el. S akkor még nem beszéltünk a Kínából érkezettekről, és az illegálisan előállított szerekről, no meg a heroinról.

A terjesztők hamar megtalálták a kiskaput a címke nélküli árusítással, ami persze nem megengedett az Egyesült Államokban sem. Azonban a gyógyszereket az illat- és háztartásiszerekkel együtt árusítják itt, s a patikus szemenként rakja össze az előírt szereket. Teljesen más a rendszer, mint nálunk. A Cephalon gyógyszerterjesztő cég működése sokat elárul. Bruce Boise remek fizetést kapott, remek jutalékot és mindenféle bónuszokat, úgynevezett orvoslátogató volt.

- Minden nap más volt, és minden nap izgalmas volt. De 2000 tájékán minden megváltozott, amikor a főnököm arra kért, beszéljem rá az orvosokat a kínált szerek elfogadására úgy, hogy azok nincsenek címkézve. A Gyógyszerellenőrzési Hatóságot értesítettem, akik tudni akarták, hogy működik ez a gyakorlatban. Együttműködtem, köptem. Még abba is belementem, hogy mikrofonnal a ruhám alatt felvegyem az értekezleteket. Arra kértek minket, hogy fentanyl tartalmú szereket kínáljunk akár migrénes fejfájásra is. A morfiumnál 100-szor nagyobb hatékonyságot produkáló fentanylt általában a betegségek végső stádiumában adják a pácienseknek, amikor már kontrollálhatatlan a fájdalom. Megtudták, hogy együttműködtem a hatságokkal, és persze kirúgtak. Viszont legalább egy szert bizonyítani tudtam, a nyalókába rejtett migrénelleni gyógyszert.

Travis Rieder 2015-ben súlyos motorbalesetet szenvedett. Egyik lába amputálásra volt ítélve, de 6 műtéttel mégiscsak meg tudták menteni, saját testéből transzpantáltak izomszöveteket például, hogy valamelyest helyre tudják állítani. Mondani sem kell, hogy iszonyatos fájdalmakat él át.

- Veszettül akartam ezeket az opioid szereket. Egyrészt négy óránként intravénásan kaptam a morfiumot, a fentanylt és még jó pár apróságot. A köztes időszakban pedig tablettákat szedtem, amelyek például Oxycontint tartalmaztak – mesélte a vele történteket az NPR radiónak Travis Rieder, akinek erről szóló könyve most jelent meg In Pain (Fájdalomban) címmel. Hat hét alatt a kórházban a fájdalom növekedésével nőttek az adagok is. S amikor hazamehettem, akkor is az időt néztem, mikor telik le a 4 óra, s visszapörgetve az eseményeket, alig vártam, hogy a testemen végigfusson a megkönnyebbülés, amikor beadtam az adagomat. S persze gyakran az eszméletemet is elvesztettem, de azért mégiscsak megszületett ez a könyv, mert időnként tudtam jegyzetelni. Mindenesetre hazatérve felfogtam, hogy változtatnom kell az életemen. Megpróbáltam a négy órás intravénás szerek beadása közti időt 5 órára növelni. A kórház úgynevezett fájdalom menedzsment csapatot rendelt mellém, de el kell mondjam, soha nem találkoztam velük. Csak az orvosokon, leginkább a plasztikai sebészen keresztül tudtam meg az instrukcióikat. Legalább 8 hónapba tellett, mire tiszta fejjel tudtam gondolkodni önmagamról és az életemről. Azt nem mondom, hogy nem éreztem időnként eufóriát, amikor csillapítottam  fájdalmaimat. De a józan pillanatokban éreztem, fizikailag teljesen kikészülök.

Travis sok baja ellenére mégiscsak szerencsés, mert a Johns Hopkins egyetem bioetikusa. Tehát alapvetően józanul és tudományosan állt a kérdéshez. A könyvet is azért írta meg, mert manapság, amikor az opioid válság szinte megfékezhetetlennek látszik, kórképet adni és a gyógyulás, a kijózanodás, a függőség felszámolásának nagyon is tudatos folyamatáról, hogy az útmutatóul szolgáljon – egypár embernek talán jól jöhet. De ehhez iszonyatos akaraterőre volt szükség.

Többen halnak meg opioid túladagolásban, mint autóbalesetben és rákban. Vezető halálozási ok lett az 50 év alatti korosztályban. A hatóságok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a feladattal. Mert kevesen vannak. A rendőrségen, sheriffeken, parkőrökön, orvosokon és ápolókon kívül önkéntesek is segítenek, ha nagy bajt látnak az utcákon. Óriási botrányt kavart az a kép, amit az ohioi East Liverpoolban tett ki a rendőrség a Facebookra. Azzal magyarázzák, ha nem látják az emberek, nem hiszik el, mekkora a baj. Az autóban 45 év körüli, átlagosnak kinéző férfi a volánnál, mellette a felesége eszméletüket vesztve ülnek az első ülésen. Megálltak, bevették, beadták a szert, még a biztonsági övet sem kapcsolták ki. A hátsó ülésen kétségbeesve gyerekülésben az 5 év körüli kisfiú. A képben egy megnyugtató van, a rendőr keze már matat az ablakon és mentéshez készülődik. Anyák alkotnak közösségeket, akik gyerekeiket veszítették el – például Indiánában, ahol egy hétvégén 3 megyéből 54 OD-t, túladagolt gyereket számoltak össze. Ugyanígy alakulgatnak azok a közösségek is, ahol a gyerekes opioid anyukákat kezelik, gondozzák, lelkileg, testileg. Tanulmányok tucatjai látnak napvilágot: a terhesség alatt is függő anyukák gyerekeinél milyen súlyos, egész életüket meghatározó betegségek lépnek fel. És a szemünk előtt nő fel ez a nemzedék.

Csernyánszky Judit riportja a 2019. augusztus 3-i Hetes Stúdióban hangzott el.