Már az ellátásban is krízis van a kórházak adóssága miatt - Rásky László

A tavalyi évet 64 milliárd forint mínusszal zárták, az ideit bőven 100 milliárd forint felett fogják zárni annak ellenére, hogy három évközi adósságrendezés volt mintegy 140 milliárd forint értékben. Magyarán a magyar egészségügyi rendszerben a mostani helyzet szerint mintegy 250 milliárd forint adósság keletkezik évente, és ezt nem követi le még oly módon sem a kormány intézkedéssorozata, mint ahogy az elmúlt években szokásos volt.

Erről beszélt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Reggeli gyorsban.

Mint mondta, a cégek hozzászoktak abban az időben, amikor 40-60 milliárd forintos kintlévőségeik keletkeztek, hogy tartalékot kell képezniük, ám 2023-2024-re ezek a tartalékok elfogytak és elkezdtek hiteleket felvenni, ám a magas kamatkörnyezet miatt így  elmaradtak a fejlesztéseik, nem vettek fel új munkaerőt…stb. Ez mára odáig jutott, hogy vannak olyan magyar tulajdonú orvostechnikai gyártók, melyeknek körülbelül egy hónapnyi tartalékuk van, és ha decemberben nincs adósságrendezés csődbe mennek.

Ezek ugyan kapnak pár hónap tartalékot a hitelezőiktől, de ez már olyan kockázat egy üzleti szereplő életében,  amire nem lehet gazdasági tevékenységet alapozni - mondja Rásky László.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára emlékeztetett, hogy a magyar kormány kommunikációja szerint, az egészségügyi ipar egy kiemelt szereplője a gazdaságnak és mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar tulajdonú vállalatok fejlődjenek. Ennek azonban pont az ellenkezője történik. A másik oldalon a multik vannak, akikről az a mondás van, hogy ők mindent kibírnak. Ehhez képest vannak már olyanok, akik ki akarnak vonulni a magyar piacról. Ezek itt hagyják ugyan a termék körüket Magyarországon, de ők maguk köszönik szépen nem kínlódnak tovább a magyar piacon. A szakember azonban hozzáteszi, ez nem lehet cél, mert eszköz- és termék hiányos lesz a piac egy idő után, kiesnek termékek, nem lesz kínálat vagy bizonyos eszközöket nem lehet beszerezni és ezzel sérül a betegellátás. 

A mostani fizetési határidő 180 nap, de már ott tartunk, hogy a jelenlegi adósságrendezés kevesebb mint a fennálló lejárt adósság harmadára elég. Példaként említette, hogy van olyan megyei kórház, amely 6-10 millió forintot kapott adósságrendezésre, miközben  milliárdos nagyságrendű tartozására van a beszállítók felé. Ez nonszensz - mondta Rásky.

A krízis mára láthatóan érinti a betegellátást is szerinte de a kórházak összezárnak, még nem szivárgott ki semmi. Ám van két nyilvánosan elérhető adat, melyből láthatóak a kialakult helyzet okai.

Az egyik a Betegjogi Képviselők Szervezete szerint összegyűjtött adat, mely szerint  a betegpanaszok 100%-kal emelkedtek az elmúlt három évben. Ezek  nyilván szerteágazóak, de az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer folyamatosan romlik, annak biztos, hogy az egyik oka az eszközhiány vagy az eszközökhöz való hozzáférés akadozása.

A Magyar Orvosi Kamara pedig felmérte az áthelyező határozatokat (ezek arról szólnak, hogy ha egy intézményben nem lehet ellátni egy beteget, akkor az illetékes állami hivatal kijelöl egy másik egészségügyi intézmény), melyekből kiderült, hogy az áthelyezés indokai között már 20 százalékban az eszközhiány is szerepet játszik.

Tegnap a az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség közös sajtótájékoztatót tartott, ahol amellett érveltek az ágazat képviselői, hogy a kormány igazítsa a valósághoz a dologi költségek finanszírozását is a magyar egészségügyben, mert a jövő évre allokált 150 milliárd forintos pluszpénz nem lesz ez elegendő. A szektor számára a környezet fojtogató, az érintett - többek között magyar tulajdonú - vállalatok próbálnak túlélni, ám ez mára egyre nehezebbé válik.