„Vásároljon
Reggeli gyors

Magyarországról sem lehet az Egyesült Államokba utazni

26/01/2021 07:31

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Joe Biden újra életbe léptette a beutazási korlátozásokat. A Frankfurter Rundschau szerint német egészségügyi miniszter a vakcinákra vonatkozó exporttilalom elrendelését javasolja fontolóra venni európai uniós szinten. Drámaian alacsony az AstraZeneca hatása a 65 éven felettiek körében – írja a német Handelsblatt.

2021. január 26. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (21.01.26.)
05:21
00:00

Gyakorlatilag az összes jelentős amerikai médiaintézmény beszámol arról, Joe Biden elnök újra életbe léptette a járvány miatt az Egyesült Államokba történő beutazási korlátozást Brazíliával, Írországgal, az Egyesült Királysággal, továbbá a schengeni övezet 26 tagjával, köztük Magyarországgal szemben. Emellett az újonnan észlelt vírusváltozat miatt felvették a tilalmi listára Dél-Afrikát is. A korlátozás csaknem minden nem-amerikai állampolgár beutazását megtiltja ezekből az országokból.

Pixabay
 

Engedélyhez kötnék a vakcinaexportot

Ami a koronavírus elleni oltóanyagok ügyét, az Európa-szerte tapasztalt vakcinahiányt illeti, ezzel kapcsolatban a Frankfurter Rundschau azt írja, hogy Jens Spahn német egészségügyi miniszter exporttilalom elrendelését javasolja fontolóra venni európai uniós szinten – illetve egészen pontosan azt, hogy az EU kiviteli engedélye legyen szükséges a vakcinaexporthoz.

A lap arról is beszámol, hogy a Merck gyógyszerkonszern és a francia Pasteur-intézet felhagyott a közös kutatási projekttel, mert a kanyaró elleni oltóanyagra alapozott koronavírus-vakcinafejlesztési próbálkozásuk nem járt sikerrel, az előállított szer túl alacsony hatékonyságúnak bizonyult.

Mindeközben még nem látszik a megoldása annak a vitának, amely az Astra-Zeneca által pénteken bejelentett szállítási csúszás miatt robbant ki. A frankfurti lap idézi Sztella Kirikiádész egészségügyi EU-biztost, aki szerint az Európai Bizottság képviselőivel lefolytatott ülésen a gyógyszergyár által adott tájékoztatás nem volt kielégítő.

Alig hat az idősek esetében az AstraZeneca

A Bild című bulvárlap és a Handelsblatt című német üzleti lap ráadásul úgy értesült: az európai gyógyszerhatóság szerint csak azzal a korlátozással lehet majd kiadni a forgalmazási engedélyt az AstraZeneca brit-svéd fejlesztésű oltóanyagára, hogy azt a 65 éven felülieknél nem lehet használni, mert hatásfoka az idősek körében drámaian alacsony, mindössze nyolc százalékos. A Handelsblatt szerint ez fiaskóval fenyegeti a német oltási programot. A gyógyszercég közleménye szerint viszont a rossz hatékonyságról szóló információk teljesen tévesek és alaptalanok. A Handelsblatt ugyanakkor a berlini szövetségi kormány köreiből származó információkra hivatkozva írt erről, és olyasmit a német üzleti körök lapja nem szokott megengedni magának, hogy ekkora horderejű állítást az ujjából szopjon. Az AstraZeneca vakcinájának tehát valószínűsíthető az ilyen jellegű hiányossága, és az sem kizárt, hogy a bejelentett szállítási csúszás valamiképpen összefüggésben állhat ennek a problémának a tudatosulásával.

Koronavírus - Oltás az orosházi Platán Idősek OtthonábanFotó: Rosta Tibor / MTI
 

Vétó helyett hozzájárulással operálnak

És most más téma. Nyilván emlékeznek arra, mennyi vita övezte decemberben az EU úgynevezett helyreállítási alapjának, vagyis a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást ösztönző, 750 milliárd euróról szóló pénzügyi csomagnak az ügyét, amit a magyarok és a lengyelek majdnem megvétóztak az esedékes hétéves uniós költségvetéssel együtt, mert ellenezték a jogállamisági feltételrendszer bevezetését.

Nos, ezúttal a három balti állam sodorta veszélybe az intézkedéscsomag érdemi megvalósítását. Mint a Politico című amerikai portál európai kiadása írja, Észtország, Lettország és Litvánia azt követeli, hogy külön nevesítsék azt az 1,4 milliárd eurót, amibe kerülne a Rail Baltica elnevezésű projekt. Annak keretében nagy sebességű vasúti kapcsolatot építenének ki a balti térség és az EU többi része között. A pénznek a Connecting Europe – vagyis Európai Összeköttetés – elnevezésű, 28,4 milliárdról szóló költségvetési fejezethez kellene kerülnie, de az Európai Parlament ellenzi, hogy a fejezeten belül konkrét projektet megnevezzenek – az ugyanis eddig úgymond nem volt szokásban. A baltiak azonban ehhez ragaszkodni akarnak, és finoman jelezték Brüsszelnek – no nem szó szerint azt, hogy ennek hiányában megakasztják az uniós helyreállítási alap mobilizálását, hanem csak azt, hogy amennyiben hajlandóak megnevezni, írásba adni, hogy a Rail Baltica megkapja az igényelt 1,4 milliárdot, akkor az – idézem – „megkönnyítené” a három szóban forgó ország parlamentje számára a jóváhagyást ahhoz a lépéshez, ami ennek a bizonyos 750 milliárdos alapnak mondhatni a lelke: nevezetesen ahhoz, hogy az EU-tagállamok közösen vegyenek fel hitelt a nemzetközi pénzpiacon. Ehhez a hitelfelvételi aktushoz ugyanis a nemzeti parlamentek kifejezett hozzájárulására van szükség. Tehát a baltiak nem azt mondják, hogy nincs hozzájárulás, ha nincs pénz, hanem azt, hogy ha van pénz, akkor könnyebb megadni a hozzájárulást. A végeredmény ugyan nem hajszálpontosan, de majdnem ugyanaz, csak a hangnem egészen más, mint a vétófenyegetés.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Reggeli gyors/lapszemle
21.01.26. 08:00
Riporter: Kárpáti János