Magyar zsidó lett a német hadsereg első tábori rabbija

Balla Zsolt rabbi Németországból, akit hétfőn a német hadsereg, a Bundeswehr tábori rabbijává avattak. Az ő esete azért is különleges, mert száz éve nem volt ilyen Németországban. Avatásán jelen volt a német honvédelmi miniszter, a szász miniszterelnök, más egyházak képviselői, és egy tévécsatorna élőben közvetítette a ceremóniát, ezzel is kifejezve az ügy fontosságát.

Eredetileg egy évre tervezte

Balla Zsolt a Megbeszéljük adásában elmondta: egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána egy évig szerette volna a zsidó vallásról szerzett ismereteit elmélyíteni, ennek keretében került Berlinbe, egy jesivába, egy klasszikus Talmud-iskolába. Ez „kicsit elhúzódott”, mert lassan húsz éve él ott, 2009-ben szerzett ortodox rabbiként diplomát. A feleségét is ott ismerte meg, a lipcsei közösség tagjaként.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviseletében próbálták segíteni azt a munkát, amelyet a hadseregben az úgynevezett belső vezetés végez. Ezt a szervezetet, amely Koblenzben található, azért alapították az ’50-es években, hogy senki ne használhassa úgy a saját céljaira a hadsereget, ahogy azt a nemzeti szocialista rezsim tette. Ebben a központban dolgoztak katonatisztek, akiknek a feladata volt, hogy a nem katolikus vagy evangélikus katonáknak is biztosítsanak valamilyen módon lelkisegély-szolgálatot.

Szépen lassan, két-három évtized munkája alatt jutott el a német állam és a zsidó közösség arra a pontra, hogy legyen rabbinátus a seregben. Ő abban a véletlen helyzetben van – mondta –, hogy akkor került oda, amikor a korosztálya alkalmas erre, és az elmúlt években tanúsított szerepvállalása is valószínűleg ebbe az irányba mutatott. Balla Zsolt több mint tíz éve kettős állampolgár, ott lett rabbi, sokat tettek a képzéséért, így aztán alapvető, hogy megpróbálja viszonozni – hangsúlyozta. Úgy érezte, ezért a közösségért kell felelősséget vállalnia. Az csak véletlenül alakult így, hogy „egy magyar srác” került ebbe a pozícióba – jegyezte meg.

Miért nem meglepő egy magyar rabbi?

Beszélt arról is, hogy a németországi zsidóság létszáma sajnos a ’90-es évek elején nagyon alacsony volt, húsz éve nőtt 120 és 200 ezer közé. Ez mind a bevándorlásnak köszönhető a volt Szovjetunió területéről a Kohl-kormányzat alatt. Lipcsében is mindössze 25 zsidó élt 1990-ben, és ez a létszám duzzadt fel 1300-ra. Tehát természetes, hogy sokan vannak köztük, akik nem ott születtek. Jelezte, 18 ezres virágzó közösség volt a városban az 1930-as évek közepéig, ezt szeretnék valamilyen módon visszahozni.

A zsidó származású katonák pontos száma nem ismert, csak azt tudják, hogy kevesen vallásosak. Amikor felteszik neki a kérdést, hogy ez igazolja-e, hogy tábori rabbira van szükség, akkor azt szokta válaszolni: a jövő társadalmára kell tekintettel lenni, ő a gyerekeinek is azt szeretné mondani, ha eljutnak addig, hogy nyugodtan beléphetnek a hadseregbe. Számos országban, például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban is természetes, hogy a zsidó közösség tagjai a fegyveres szolgálatban is részt vállalnak. Balla Zsoltnak személyes kötődése is van a hadsereghez, édesapja a bicskei laktanya parancsnoka volt jó ideig. Szerinte a katonáknak interkulturális kompetenciákkal is rendelkezniük kell, például, hogy a NATO berkein belül Szíriában, Afganisztánban emberi értékeket, kulturális örökséget tudjon védeni.

Szóba került, hogy a múlt héten is kipattant egy neonáci botrány a hadseregben. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a hadsereget az ’50-es években újraszervezték, nagyon fontos lett az etikai és erkölcsi képzés. Ebben fognak a következő rabbik (reméli, nem ő lesz az egyetlen, több posztra van még lehetőség) részt venni. A munkájuk alapvetően három területre terjed ki, a zsidó katonák lelkészi szolgálata, minden katona lelkészi szolgálata, aki hozzájuk fordul, és a részvétel minden katona erkölcsi-etikai oktatásában – sorolta fel. Balla Zsolt szerint nagyon fontos, hogy személyes kapcsolatokat építsenek, és ha az esetlegesen radikalizálódó fiataloknak lehetőségük lesz egy zsidó emberrel találkozni, így a zsidó szó nemcsak egy fals képzetet jelent számukra, hanem valakit, aki ráadásul ugyanazt képviseli, amit ők (a hadsereget), akkor az antiszemitizust talán lehet izolálni. Muszlim vallású katonák is vannak, és előfordult már, hogy muszlim katona hozzá fordult kérdéssel, talán azért, mert azt érezte, hogy a kultúrák közötti kapocs kapcsolat kicsivel erősebb, mint a kereszténységnél. Nagyon oda kell figyelni, hogy ne baltázzák el, de ezek a személyes kapcsolatok sok ajtót kinyithatnak – összegezte a rabbi.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: zsinagóga Lipcsében, 2013-ban. fotó: Nkunin / Wikimedia Commons