Magyar Péter Varsóban: közös mezőgazdasági célok lehetnek, nem függetlenül az ukrán EU-közeledéstől

Ahogy Magyar Péter korábban megígérte, első miniszterelnöki látogatása Lengyelországba vezetett. Donald Tuskkal tartottak egy nagyon barátságos sajtótájékoztatót, kevés konkrétummal. Viszont bejelentették mind a ketten a V4-ek újrakezdését, és Varsó felajánlotta Magyarországnak, hogy segít az orosz energiafüggőségtől megszabadulni. Mire gondolhat ez utóbbival kapcsolatban Tusk? – kérdeztük Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, a Corvinus Egyetem doktoranduszát az Esti gyorsban.

Azzal kezdte: amikor az energiabiztonságról beszélünk, a lengyel állásponttal kapcsolatban érdemes tudni, hogy nagyjából tíz évvel korábban még az előző, más politikai irányzattal bíró lengyel kormányok alatt kezdődött el annak az energetikai infrastruktúrának a kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak Észak-Európából, hanem például a tengerentúlról is cseppfolyósított földgázt vagy LNG-t szállítsanak be az országba, és hogy ezt terítsék a régión belül. Ez egy nagyon hosszú távú, nagyjából tíz éves lengyel stratégiai cél ahhoz, hogy a teljes közép-európai térségben regionális gázelosztóvá váljanak. Ezt az infrastruktúrát folyamatosan építik.

A következő feladat az, amit egyébként már elkezdtek megvalósítani: mivel értelemszerűen tengeri úton érkezik majd a cseppfolyósított földgáz az országba, ehhez ki kell építeni a megfelelő a csővezeték-hálózatot, amelyik majd később ezt tovább tudja szállítani délre, akár Ukrajna, akár Szlovákia, akár Magyarország felé. Részletezte: vannak úgynevezett összekötő gázvezetékek, interkonnektorok, amelyek a két országban kiépített csővezetékeket összekapcsolják. Ezek közül nem annak az összekötő szakasznak az áteresztő kapacitásán múlik, hogy Magyarország északról nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz tudjon beszerezni, amelyik a lengyel-szlovák határon épült, hanem a szlovák-magyar határon már meglévő létesítmény kapacitása tűnik szűk keresztmetszetűnek. 

Az európai uniós témák kapcsán egyébként miben tud a két ország együttműködni? A szakértő úgy látja, a közös agrárpolitika lehet az, amiben a két országnak vannak közös érdekei és közös álláspontja is. Szerinte a következő években a magyar-lengyel együttműködés határait az fogja kijelölni, hogyan lehet a magyar stratégiai célokat a lengyel stratégiai célokhoz igazítani. Lehetnek olyan érdekeltérések, amikben valószínűleg a két ország között nem feltétlen lesz teljes egyetértés. Ilyen lehet például a kétsebességes Európai Unióval kapcsolatos vélemény. 

Zeöld szerint a lengyel álláspont minden regionális együttműködéssel kapcsolatban hihetetlen módon rugalmas. Varsóban azt keresik, hogy a V4 miért fontos, a Három Tenger Kezdeményezésben, a Bukaresti Kilencek vagy a weimari hármak együttműködésében melyek  azok a stratégiai célok, amiket el akarnak és el tudnak érni. Mi az, amivel azok munkáját előre tudják mozdítani. Innen kezdve azon múlik majd minden, hogy melyek lesznek azok a közös érdekek, amiket V4-ként definiálunk, mik azok, amiket a négy ország egymással szorosan egyeztetve meghatároz majd önmagának. Természetesen az még a jövő zenéje, hogy a lengyelek mennyire szeretnék pontosan azokat a célokat, éppen azok között a keretek között megvalósítani, ahogyan a többiek is gondolják. 

A magyar miniszterelnök Ausztriát javasolja ötödik tagnak, de Ausztria bekapcsolása nem feltétlenül szerepel a lengyelek elképzeléseiben. Ennek egyik oka éppen a közös regionális álláspont felfogásának különbsége, de vannak eltérések a külpolitikai elképzelésekben és a biztonságpolitikai gondolkodásban is, ami nehezen egyeztethető össze Ausztria katonai semlegességével. 

A közös mezőgazdasági célokra visszatérve Zeöld Zsombor azt mondta: alapvetően arról van szó, hogy ez a kérdés nem választható el teljes mértékben az ukránok uniós csatlakozási folyamatától. A probléma gyökere abban van, amit az elmúlt években már mind a lengyel, mind pedig a magyar agrárium megérzett: a Fekete-tenger hajózási útvonalának lezárásával, illetve az azt blokkoló orosz fenyegetettség miatt számos agrárterméket a közép-európai térségen keresztül exportálnak. Ezzel  belső problémákat okoznak az érintett országok mezőgazdasági piacán. Ezeket a kérdéseket előbb-utóbb rendezni kell.

Jelezte, személy szerint nem látott olyan véleményt sem a lengyel sajtóban, sem a lengyel politikusok nyilatkozatai között, amelyek arról szóltak volna, hogy azonnal, vagy akár gyorsított eljárással kellene Ukrajnát felvenni az Unióba. Ez egy hosszabb folyamat, amit a lengyelek már a maguk részéről elindítottak az ukrán csatlakozási folyamat előkészítésével és gyakorlati segítésével. Többek között a megyei szintű kapcsolatokat kezdték el kiépíteni, mert az elmúlt években kialakult az az álláspont, hogy a tapasztalatokat át kell adni, és ez nemcsak az EU-s jogrendszernek bizonyos elemeire vonatkozik, hanem az Ukrajnában jelen lévő korrupció visszaszorítására is.

A beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)