Magyar Péter erősíteni kívánja Varsó és Budapest kapcsolatát
20/05/2026 08:35
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Magyar Péter ma Varsóban találkozik Donald Tusk miniszterelnökkel és Karol Nawrocki államfővel. A lengyel média kiemeli, hogy a regionális biztonság, az ukrajnai háború, valamint az energiaügy tárgyalási témái mellett napirendre kerül az is, hogy a Lengyelországban körözött volt igazságügyi miniszternek, aki korábban menedéket kapott Orbán Viktortól Magyarországon, sikerült eljutnia az Egyesült Államokba, holott az útlevelét időközben Varsó már érvénytelenítette.
A TVP angol nyelvű lengyel tévécsatorna vezető hírként számolt be arról tegnap, hogy Magyar Péter miniszterelnök erősíteni kívánja Varsó és Budapest kapcsolatát, illetve ki akarja bővíteni a Visegrádi Csoport elnevezésű regionális együttműködési formát. Látogatásának első állomásán, a dél-lengyelországi Krakkóban a kormányfő arról beszélt, hogy a lengyel-magyar-cseh-szlovák kooperációba be lehetne vonni Ausztriát, illetve más országokat is.
A TVP megjegyzi, hogy a visegrádiak együttműködésének a gondolatát felkarolta ugyan az előző, konzervatív-nacionalista lengyel kormányzat, ám Donald Tusk centrista kormányának a 2023-as megalakulása után csökkent az ilyen irányú korábbi lendület. Tusk uniópárti politikai hozzáállása szemben állt Orbán Viktor – valamint, idézem a lengyel forrást, „az azonos istállóból való szlovák Robert Fico” - Moszkva-barát, euroszkeptikus retorikájával. Egészen privát megjegyzésem: az istállót azért nem szükségszerűen kell túlzottan dehonesztáló minősítésként értelmezni, hiszen például a Forma 1-es autóversenyek világában is ez a szóhasználat, a nagy gyártók, mint istállók versengenek egymással. De az kétségtelen, hogy a megfogalmazás lehetne fennköltebb is.
Magyar Péter ma Varsóban találkozik Donald Tusk miniszterelnökkel és Karol Nawrocki államfővel. A lengyel média kiemeli, hogy a regionális biztonság, az ukrajnai háború, valamint az energiaügy tárgyalási témái mellett napirendre kerül az is, hogy a Lengyelországban körözött volt igazságügyi miniszternek, aki korábban menedéket kapott Orbán Viktortól Magyarországon, sikerült eljutnia az Egyesült Államokba, holott az útlevelét időközben Varsó már érvénytelenítette.
Orbán távozása nem garantálja, hogy sikerül elfogadtatni a szankció hatályának a meghosszabbítását
A Politico értesülése szerint az unió igyekszik maximálisan érvényesíteni az abból fakadó előnyöket, hogy Orbán Viktor elvesztette az országgyűlési választást: így például a tagállami csúcsvezetők júniusi brüsszeli találkozójára azzal készülnek, hogy megvitassák az Oroszország elleni szankciók hatályának hat hónapról egy évre történő meghosszabbítását. Ez, tehát hogy nem kellene évente kétszer újra és újra megerősíteni az intézkedéseket – érveltek EU-diplomaták a portálnak – megerősítené a szankciós rendszer politikai és jogi hitelességét.
A korábbi magyar miniszterelnök következetesen akadályozta az ilyen értelmű kiterjesztést, márpedig szankciós döntéshozatal csak a tagállamok teljes körű egyetértése mellett történhet. A Politico emlékeztet arra, hogy Orbán, amikor még hivatalban volt, leállított egy 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amelyet védelmi eszközök beszerzésére fordíthatna a pénzszűkében levő Kijev. A vétót Budapest nem sokkal azután feloldotta, hogy Magyar Péter lett a kormányfő.
Moszkva ellen eddig húsz szankciós csomagot fogadtak el, de már készül a huszonegyedik, amelyet uniós diplomaták minicsomagnak neveznek, és az úgynevezett orosz árnyékflotta, illetve az orosz védelmi ipar ellen irányul.
Orbán távozása mindazonáltal nem garantálja, hogy sikerül elfogadtatni a szankció hatályának a meghosszabbítását – írja a brüsszeli portál, és megjegyzi, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök gyakran állt ki magyar hivatali partnere mellett, és hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök szintén támogatta Orbán lépéseit. Diplomaták mégis azt remélik, hogy Fico és Babiš engedékenyebb lesz, amikor már nincs ott Orbán – fogalmaz a Politico.
Új harci gépek kifejezetten Putyin ellen
Végül vessünk egy pillantást a Frankfurter Rundschaura, amely arról ír, hogy a portugál légierő korszerűbbre kívánja cserélni elöregedett harci gépeit, és a svéd Saab Gripen E-szériája állítólag jobb az amerikai Lockheed Martin F-35-ösénél.
Ez a cikk – kevéssé meglepő módon, hiszen nem avitatikai szaklapról van szó – egyetlen olyan konkrét műszaki paramétert sem ismertet, amely ezt az állítást alátámasztaná. Megszólaltatja viszont a svéd légierő Jussi Halmetoja nevű korábbi veteránját, aki most a Saab tesztpilótája. Ő azt mondja: ezt a harci gépet kifejezetten Putyin ellen alkották meg, vagyis jellemzően olyan tulajdonságokkal bír, amelyek különösen az orosz gépek jellemzőivel szemben lehetnek hatékonyak.
A Gripen E típusával a legkorszerűbb érzékelők, a hálózatvezérelt fegyverrendszerek, az elektronikus harci irányítás révén a legbonyolultabb harci körülmények közt is biztosítható a légi fölény – írja a Rundschau, de ez persze nem a reklám helye. A német lap megjegyzi: Donald Trump amerikai elnök tévedésektől hemzsegő külpolitikájának a fényében az amerikai hadfelszerelés-gyártóktól való túlzott függéssel szemben jó alternatíva lehet, ha az európaiak utat nyitnak a Saab előtt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.05.20., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János