Magyar György: Indulhatna nyomozás a legújabb gyermekvédelmi ügyben – ha lenne rá akarat

A Demokratikus Koalíció rendkívüli parlamenti bizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderítsék, valóban voltak-e olyan jelenleg is magas rangú Fidesz- vagy KDNP-politikusok, akik gyerekotthonokban lévő állami gondozottakat szexuális célokra használtak ki. Erről ugyanis megjelent egy volt területi gyerekvédelmi szolgálati vezető nyilatkozata a közelmúltban; név nélkül, de megemlítette, hogy a kormányzat két magas rangú tagjának szállíthattak gyerekeket.

Magyar György ügyvéd a Megbeszéljük adásában elmondta, egyelőre ez pletyka, aminek lehet igazságalapja, de az is lehet, hogy fake news, félrevezetés, valakinek a védekezése. De emlékszünk a közelmúlt kegyelmi botrányára, amely nagyon foglalkoztatta a közvéleményt. Azzal szoros összefüggésben olyan szenzitív információk jelentkeztek, amik végül is egy köztársaság elnök és egy igazságügyi miniszter bukásához vezettek, egy (volt) „házastárs pedig föltűnt, mint üstökös, a magyar belpolitika egén”. Tehát óriási jelentőségük van az ilyen típusú hangoknak. Lehet, hogy most is valami hasonlóval találkozunk, csak hát ezt mi nem tudjuk bizonyítékként értékelni.

A parlamenti vizsgálóbizottság, ha felállna, és erről vannak egyébként kétségei Magyar Györgynek, az maximálisan politikai felelősségi információk birtokába helyezné a közvéleményt. Adatok repkedhetnének, fölmerülhetnének, hogyha ez a vizsgálóbizottság tényleg el tudja végezni a munkáját, és esetleg irányulhat valakire valamiféle gyanúszerűség. De ennek igen kevés a büntetőjogi relevanciája – jelentette ki. Tehát jó az, ha van politikai felülvizsgálat, jó az, ha alakítanak vizsgálóbizottságot, volt már erre példa, de az eredménye nagyon kétes – tette hozzá.

Az a dolog lényege, hogy senki, de senki nincs eltiltva attól, hogy feljelentést tegyen, vagy akár, ha nem tud feljelentést megfogalmazni, akkor bejelentést tegyen. A rendőrség, illetőleg az ügyészség van kizárólag abban a helyzetben, hogy ezeket az információkat értékelheti büntetőeljárás keretei között. Tehát ha valaki, mert hallott, tudott, látott valamit, vagy csak feltételezte, a hatósághoz fordul, a hatóságnak módja és lehetősége van a valóságtartalom kiderítésére. „Ezt úgy hívjuk, hogy például meghívjuk tanúnak azt a versenyzőt, aki volt szíves ezt állítani”.

És akkor tanúként igazmondási kötelezettség terheli, a rendőrségnek az a minimál feladata, hogy beidézi tanúként, és az illetőt nyilatkoztatja. Utána mehet tovább, nyilatkoztathatja esetleg az ott dolgozókat, vagy egy másik intézmény dolgozóit, vagy a házfelügyelőt, vagy a szomszéd lakókat, vagy a hozzátartozókat, vagy magukat a sértetteket, vagy akár a sértettek osztálytársait. „1030 féle módon tudom elképzelni az eset földerítését és kiderítését” – jelezte a jogász.

A fentiekkel kapcsolatban hangsúlyozta: mindez csak akkor működik, „ha van rá akarat”. Ha a hatóság úgy látja, hogy ez mendemonda, nem megy utána. De ha súlyos gyanú merül föl, akár a vizsgálóbizottságon belül, vagy azon kívül, akkor a hatóság csak akkor végzi jogszerűen a munkáját, és nem lesz bűnpártoló, ha kideríti az igazságot. Az igazság kiderítéséhez pedig nagyon szabad eszközei vannak. A bizonyítás Magyarországon teljesen szabad - hangsúlyozta.

És ha ebből összeállnak büntetőeljárásra alkalmas adatok, akár eljuthatunk a vádiratig is, és ha eljuthatunk a vádemelésig, előbb-utóbb abból bíróság is lehet, és mint tudjuk ebben az adott ügyben az a fiatalember, aki vezeti ezt az intézményt, talán még az élettársa is, már büntetőeljárás hatálya alatt áll. „Tehát én azt gondolom, hogy a parlamenti vizsgálatbizottság bedobása (…) sokkal inkább politikai, mintsem inkább büntető eljárásjogi eszköz.

Ha két vezető gyerek volt gyerekvédelmi szakember a nyilvánosság előtt beszámol arról, hogy tudomásuk szerint politikusok is érintettek voltak a Szőlő utcai javítóintézetben történt szexuális visszaélésekben, akkor ennek alapján a rendőrségnek nem kötelessége elindítani egy eljárást? Vagy meg kell várnia, hogy ez a két illető bejelentést vagy feljelentést tegyen? – kérdezte műsorvezetőnk. Nem kell várnia a rendőrségnek – válaszolt Magyar György. A rendőrségnek lehetnek hivatalból szerzett információi is, és indíthat eljárást. Lehet feljelentésre, bejelentésre, vagy hivatalból. A hatályos büntető eljárásjogi törvény megengedi a hatóságnak, hogy a tudomására jutott információk alapján eljárást kezdeményezzen.

Felidézte a Schadl-Völner ügyet, és azt mondta, ott arról szólt a nóta, hogy az ügyészségen bizonyos információk eltűntek. Na, hát itt a sztori hasonlít – vélekedett Magyar György, aki szerint évek óta, ha „nagyon felfelé ment a bizonyítás, akkor egyszer csak megállt, és ledugózták”.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)