„Támogassa
Tükörfordítás

Magánember a krédóban

26/09/2021 09:20

| Szerző: Klubrádió

A Tükörfordítás szombati adásában a szerkesztő-műsorvezető, Pályi Márk Gerőcs Péter író, illetve Bárány Tibor irodalomkritikus, művészetfilozófus segítségével boncolgatta az irodalmi művek és a valóság viszonyának újabb szeletét. Az adásban elhangzott egy részlet Gerőcs Győztesek köztársasága című regényéből, valamint Lovas Rozi is felolvasott Kapecz Zsuzsa fiktív emlékiratából. A két szöveget az kötötte össze, hogy jól azonosíthatóan rá lehet ismerni bennük valós személyekre – vagy éppen hogy mégsem?

2021. szeptember 25. Tükörfordítás (2021. szeptember 25., szombat 14:00)
53:56
00:00
Műsorvezetők: Pályi Márk Szerkesztők: Pályi Márk
Milyen lehet, ha életünk egy adott szakaszában kicsit feltűnően, szabálytalanul, netán ellentmondásosan viselkedünk, és a körülöttünk élők között akad valaki, aki mindezt kellően érdekes mintázatnak látja ahhoz, hogy irodalmat formáljon belőle? Vagy még ez sem kell hozzá: egyszerűen látásból ismer bennünket és tetszik neki a nevünk, az alakunk vagy az életutunk, amit belesző a történetébe. A szombati adás ilyenekkel foglalkozott, Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye és Kapecz Zsuzsa Csudajó, gyönyörű az élet – Schön Zsófi önéletírása című fiktív emlékirata kapcsán. Az előbbinek a főhősét a megjelenését követően sokan a mai Partizán-csatornát, akkor még a Krétakört vezető Gulyás Mártonnal azonosították, az utóbbiban pedig saját becenevén és alig módosított valós nevén szerepel egy ma már Párizsban élő pszichoanalitikus, akit kamaszlányként írtak bele a hetvenes években játszódó történetbe. A két esetben megegyező, hogy az adott irodalmi műben egyikük szerepe sem épp pozitív: Kapecz Pandája akaratos kamaszlány, aki kommunista káder szülei szolgálati sofőrjével viteti magát be az iskolába reggelenként, és annyira magába bolondít két egymással jóbarátságban álló fiút is, hogy az egyikük végül öngyilkos lesz. A másik történetben Vincze Sámuel viszontagságos, a prostitúcióval is kacérkodó kamaszkora után kulturális és politikai aktivistaként hagymázas tervek megvalósításába kezd, erőszakos ellenzéki vezérként kisebb alkukat köt a hatalommal, majd egyszer csak eltűnik.

A párhuzamok itt természetesen véget is érnek, hiszen két teljesen különböző műről van szó, amelyet csak a mai adás tárgya, a fikció és valóság adott esetben kényelmetlen találkozásának témája köt össze. Kapecz Zsuzsa szándékosan írta ugyanis bele Panda nevét egy olyan történetbe, amelyben az életrajzi kereteken kívül semmi nem felel meg a valóságnak; Gerőcs Péter ugyanakkor a klasszikus írói módszerrel élve gyúrta össze regénye főszereplőjét bizonyos, a külvilágban látott elemekből, saját magából, fantáziáiból és ezek kiismerhetetlen elegyéből. Kétségtelen és dokumentált tény, hogy Gerőcs annak idején kapcsolatban állt a Krétakör társulatával és személyes ismeretségben Gulyás Mártonnal – jóllehet ebből még korántsem kell következnie, hogy tőle merítette a figuráját. A szerző elsősorban egy kellőképpen ellentmondásos jellemet igyekezett fölépíteni, hogy az szolgálni tudja a narrációs technikát, a váltott elbeszélős modellt. Hiszen a szereplő meg sem jelenik a regényben, az alakja ismerősei emlékeiből áll össze.

Gerőcs Péter író
 
Gerőcs Péter író
Fotó: Kiss Andrea / Gerőcs Péter Facebook-oldala
 

Gerőcs Péter az adás során mindvégig nem adott egyértelmű választ arra, hogy a karaktereit miből gyúrja össze; ám a szerző felolvasásában hallott regényrészletet követően igencsak elterelődhettek a gondolataink Gulyás Mártonról, hiszen az anya jellemének problematikája egészen másfelé is elviheti az értelmezést és a figyelmünket. Bárány Tibor irodalomkritikus és művészetfilozófus mindenesetre leszögezte: az Élet és Irodalomban annak idején közölt kritikájában azért látta mégis fontosnak kimondani a főszereplő Gulyással való azonosíthatóságát, mivel a könyv egyik első recenzenseként kötelességének érezte megelőlegezni az olvasó számára azt az ismeretet, amelyre az az olvasás közben mindenképpen rá fog ismerni; illetve arra számított, hogy a kötet recepciójában kiemelt figyelmet fog kapni ez a pont.

Bárány Tibor
 
Bárány Tibor
Facebook
 

Bárány mindenesetre hozzátette, hogy a mai olvasónak már nem feltétlenül jutna eszébe Vincze Sámuel alakjáról Gulyás, az aktivistából lett médiaszemélyiség nyilvános karaktere ugyanis jelentős változáson ment át – így az idő és az azóta történtek el is döntötték, hogy a regény semmilyen értelemben nem szólhat róla. Gulyás Márton semmilyen formában nem kívánta nyilvánosan kommentálni az ügyet, a Kapecz Zsuzsa fiktív emlékiratában szereplő Panda viszont vállalkozott rá, hogy találkozzon a szerzővel. Vámos Julianna párizsi pszichoanalitikussal és a Schön Zsófi-önéletírás megalkotójával, Kapecz Zsuzsával még a Belső közlés egyik korábbi adásában beszélgetett Marton Éva, ezt hallhatták szombaton a Tükörfordításban is. A szövegben kéretlenül szereplő Panda az énhatárait sértve érző magánember pozíciójától jutott el a szakember olvasatáig, ahol önmagát egyszerre tudta látni az irodalmi műben és teljesen kívülállóként is. A mű szerzője, Kapecz Zsuzsa a szembenézés bátorságának rendkívüli képességéért dicsérte a pszichoanalitikust.

Kapecz Zsuzsa író és Vámos Julianna pszichoanalitikus a Porcelán Panda előtt
 
Kapecz Zsuzsa író és Vámos Julianna pszichoanalitikus a Porcelán Panda előtt
Fotó: Pályi Márk / Klubrádió
 

Bárány Tibor a műsorban általánosságban is beszélt a kérdésről, mint elmondta, már csak az angolszász analitikus művészetfilozófián belül sincs egyetértés abban, hogy egyáltalán mit is nevezünk fikciónak, így aztán a fiktív szövegek és az életből beemelt valós szereplők viszonyáról is igen nehéz átfogóan érvényes állítást tennünk. Egyébként az adásban Gerőcs Péter regényéből elhangzott részletet, valamint Kapecz Zsuzsa írását külön is meghallgathatják a honlapunkon.

Tükörfordítás
2021. szeptember 25. szombat 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Pályi Márk