Ha vissza is jön a pénz, akkor sem a független médiumok kapják

Új ablakban

2025. április 28. Megbeszéljük - részlet 25.04.28. Lukács Csaba

13:04

00:00

A kormány több mint egymilliárd euró (440 milliárd forint) értékben, törvénytelenül támogatta a kormányközeli médiát 2015 és 2023 között – állítja a Magyar Hang-os cikkében Lukács Csaba. Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panaszuknak, az állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük a pénzt a magyar költségvetésbe – derült ki a cikkéből.

"Azért azt hadd mondjam el, hogy a Klubrádió is hozzátette a magáét, hiszen már az Európai Bizottság előtt van 6 éve az a mértékbeadvány, amihez ha jól tudom, a Klubrádió és Jávor Benedek is csatlakozott, és ezzel sem csináltak semmit. Közben eltelt 6 év, és mi azt gondoltuk, hogy megpróbáljuk ezt az egészet egy másik oldalról megfogni - mondta. - És hát egy frusztráció is volt bennem, mert például amikor a Covid-járvány volt, és azután a kormánynak az volt a szlogenje, hogy minden élet számít. Ezt nagyon sok pénzből, mindenféle helyen, óriásplakátokon és médiában, médiumokban hirdették, de úgy tűnik, hogy nem volt teljesen igaz ez a szlogen, mert például az akkor létező hat független hetilap egyetlen oldalán sem tartották fontosnak ezt a figyelmeztetést megjeleníteni, mint ahogy az sem a járvány idején sem, hogy tartsunk távolságot, viseljünk maszkot, oltakozzunk. Tehát még egy ilyen világszintű vészhelyzetet is arra használták föl, hogy kitömjék pénzzel a nekik, az ő szívükhöz közel álló sajtót."

Újságíróként bement a Szabó Ervin könyvtárba, több mint 100 munkaórát töltött el. 2020-ban megjelent összes közéleti hetilap összes oldalát megnézte, ez több mint 30 ezer újságoldal, és egy kockás füzetbe húzogatta, hogy milyen hirdetések hol jelentek meg. A négy darab, akkor még létező kormánybarát hetilapban ez a Figyelő, ami azóta megszűnt, a Mandiner, a Szabad Föld, és az ugyan nem KESMÁ-hoz (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) tartozó, de szintén kormánybarát Magyar Demokratában összesen 513 oldalnyi kormányzati vagy állami céghirdetés volt, a független sajtóban meg zéró. Panaszt tettek a Gazdasági Versenyhivatalnál, ők nagyon hosszan, talán másfél évig gondolkodtak, de aztán elutasították. "Utána jött ez az Európai Bizottságos beadvány, és nagy örömünkre olyan neveket tudtunk magunk mellé állítani, mint egy erre szakosodott brüsszeli ügyvédi iroda (Euclid Law), ami versenyjogilag szakosodott, és egy még ennél is nagyobb nevet, ez egy professzornak, Kai-Uwe Kühn a neve, aki a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza volt évekkel ezelőtt, nyugdíjba vonulásáig, és ő volt olyan kedves, hogy nekünk megírta azt a tanulmányt, ami fekete-fehéren bizonyítja az általunk adott adatok alapján, hogy itt bizony nagyon súlyos piactorzító intézkedések zajlanak. Ő ígéretet tett, hogy ezt bizony nagyon komolyan fogják venni." A munkát egy kutatócsoport is támogatta.

Említett egy mértékbeadványát, amin hat éve ül az Európai Bizottság, és nem utasította el, de nem is fogadta be, gondolkodik rajta. De van más iparágakban arra is példa, különösen a Covid-válság idején, hogy nagyon hamar döntöttek. Tehát még arra is van esély, hogy heteken vagy hónapokon belül megszületik döntés.

A panaszukban nem azt kérik, hogy osszák el ezt a 440 milliárd forintot rendesen, és fizessenek vissza annyit a kedvezményezettek, amennyiből a független médiát is megillethetné egy bizonyos összeg. "Az ügyvédek úgy magyarázták, hogy mi ezt nem kérhetjük, mindössze annyit kérhetünk, hogy az eredeti állapot álljon vissza, és utána indíthatunk majd polgári pert, hogy esetleg mi is pénzhez jussunk, ez még a jövő zenéje, várjuk meg az Európai Bizottság döntését, és nézzük meg, hogy például a KESMA, vagy más cégek visszafizetik-e a jogtalanul kapott összegeket."

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)