Lesz-e fegyvernyugvás az orosz-ukrán háborúban 2025-ben?

Fárad az ukrán társadalom, egyre többen akarják lezárni a háborút – halljuk újabban egyre többször. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő azonban egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az ukránok automatikusan feladnák a harcot, ha az amerikai támogatás elapadna. Ráadásul valószínűtlen, hogy a segítség egyik napról a másikra megszűnne. Beszédes, hogy amikor 2022-ben az oroszok néhány hét alatt majdnem elérték Kijevet, akkor az ukrán hadsereg óriási társadalmi támogatást kapott, ezzel szemben augusztusban, mikor az ukránok betörtek Oroszországba Kurszknál, a lakosság a szövetségi erőktől várta a segítséget, szó nincs arról, hogy önvédelmi erők szerveződnének, vagy bármilyen aktivitásba kezdtek volna – mutatott rá Sz. Bíró a Reggeli személyben. 

Igaz, míg a '22 végén készült közvélemény-kutatások alapján még az ukrán társadalom több mint 90 százaléka hallani sem akart arról, hogy területi engedmények árán üljenek tárgyalóasztalhoz a felek, mára más a helyzet, 40 százalék úgy gondolja ideje lenne tárgyalni. Ugyanakkor a felmérések szerint ennek a 40 százaléknak a döntő többsége nem fogadná el az oroszok követeléseit – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ezek a követelések ma nagyjából úgy foglalhatók össze, hogy a négy részben vagy nagyjából egészben elfoglalt megye teljes területe illetve a Krím kerüljön Oroszországhoz, Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozási szándékáról, emellett pedig korlátoznák az ukrán hadsereg létszámát és fegyverzetét. Ennek az elfogadása teljes kiszolgáltatottságot jelentene Ukrajnának, érthető, hogy a társadalomnak az a része, amely úgy gondolja, jó lenne lezárni a háborút, biztonsági garanciákat várna  – mondta Sz. Bíró.

Az is kétségtelen, hogy amióta novemberben kiderült, az amerikaiak Donald Trumpot választották, az ukrán elnöki irodából szivárgó, majd a Volodimir Zelenszkij kommunikációjában is megjelenő álláspont afelé billent, hogy a biztonság fontosabb, mint a terület. Egyre nyíltabban és egyértelműbben beszélnek erről, ami helyénvaló felismerés, mert azzal a szintű nyugati támogatással, amit eddig kaptak, képtelen megfordítani az eseményeket a harctéren az ukrán hadsereg – véli Sz. Bíró, aki szerint az egyetlen reális és tényleges biztonsági garancia a NATO-tagság lenne.

A beszélgetésben szó volt arról, miért nem tűnik jó megoldásnak békefenntartók kijelölése, arról, hogy lehetséges, hogy bár az európai gazdaság jóval erősebb az orosznál, mégis ide jutottunk, milyen megalapozott nyugati félelmek miatt igyekeztek elkerülni az eszkalációt, arról, hogyan zajlik az orosz társadalom indoktrinációja vagy, hogy miért nem feltétlen igaz, hogy az idő Oroszországnak dolgozik. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.