Le Monde: Magyarország Európa beteg gazdasága

Abban az esetben, ha sikerült tető alá hozni Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját, majd azt követően Donald Trump amerikai elnökkel kiegészülve a háromoldalú csúcstalálkozót, eldöntendő, hogy ezt hol szervezzék meg. Mint a Politico írja, a lehetséges helyszínek listája nem hosszú, hiszen érvényben van Putyinnal szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ukrajnai gyermekek elrablásában való állítólagos bűnrészessége miatt, így az orosz vezető csak korlátozott számú országot kereshet fel.

A svájci külügyminiszter tegnap közölte, hogy országa mentességet adna Putyinnak, ha ott kerülne sor a béketárgyalásokra. Emmanuel Macron francia elnök Genfet javasolta helyszínnek. Putyin – a Politico értesülése szerint – Moszkvában kívánná megrendezni a találkozót, a Fehér Ház preferencialistájának az élére azonban a magyar főváros került, olyannyira, hogy az amerikai elnök védelméről gondoskodó Titkosszolgálat már el is kezdte a felkészülést a budapesti helyszínre, bár a tervek még véglegesítésre várnak. A budapesti csúcstalálkozó esetén – jegyzi meg a hírportál – Orbán Viktor miniszterelnök, Trump szövetségese lenne a házigazda. Ez a helyszín fájdalmas történelmi visszhangot kelthetne Ukrajnában, hiszen az 1994-es Budapesti Memorandumban tettek ígéretet Ukrajna szövetségesei arra, hogy megvédik az ország területi épségét, cserébe azért, hogy Kijev lemondott a nukleáris fegyverekről. Ez a kötelezettségvállalás értelmét vesztette, amikor Ukrajna partnerei nem nyújtottak segítséget a 2014-es orosz támadással szemben.

Ha már lehetséges helyszínként felmerült Svájc, belepillantottam a Neue Zürcher Zeitungba, ahol lényegében ugyanerről írnak, azzal kiegészítve, hogy a lap tudomása szerint Putyin kritikusan viszonyul Svájchoz.

A jónevű és mértéktartóan konzervatívként számontartott zürichi lap azonban meglepetésemre egy vaskosan bulvárosnak tűnő kommentárral is előállt, Trump-témában. Az írás felcíme: Marx a Fehér Házban, főcíme pedig így fest: A kapitalista Trumpból szocialista válik. A kommentátor szerint az amerikai piaci liberalizmus lejtmenetbe került, az Inteltől az Nvidián át a US Steelig egyre gyakoribbak a beavatkozások, a piac úgymond láthatatlan keze az Egyesült Államokban mindinkább láthatóvá válik. A mindenkori amerikai elnököt a szabad világ vezetőjének szokták tekinteni, hiszen a hidegháború idején az Egyesült Államok világszerte a demokrácia, az emberi jogok, és a szabad piac támogatójának számított. Ez a leírás ma már alig érvényes a liberális és szabad gazdasági berendezkedés védelmezőinek szemében: a mostani elnök olyan gazdasági modellt propagál, amely növekvő mértékben hordoz dirigista vonásokat, és a kínai jellegű államkapitalizmusra emlékeztet – véli a Neue Zürcher Zeitung újságírója.

De térjünk vissza még egy írás erejéig az orosz-ukrán békéltető törekvésekhez. A bécsi Die Presse interjút közöl Wolfgang Ischingerrel, Németország volt washingtoni nagykövetével, aki aztán hosszú éveken át szervezte a müncheni biztonságpolitikai fórumokat. Ischinger szerint az orosz elnök időnyerésre játszik, ezért aligha lesz hamarosan vége a háborúnak. Azt mondja, „Putyin az Egyesült Államok vazallusainak tart minket, európaiakat, és – igaza van.”

Külön tanulmányt érdemelne az interjúhoz csatolt fotó, amelyen úgy látszik, a vazallusok nem szomorkodnak besorolásuk miatt. Trump lelkes idegenvezetőként magyaráz a Fehér Házban a minapi csúcstalálkozó résztvevőinek. Macron és Zelenszkij arcán tagadhatatlan gúnyos mosoly, a két politikus szemmel láthatóan egy húron pendül. Von der Leyen jóindulatú érdeklődést mutat, a csak háttal félprofilból látható Meloni mintha megilletődött lenne, az olykor Trump-suttogóként emlegetett Rutte NATO-főtitkárnak pedig – talán szerencséjére – nem látszanak az arcvonásai.

Végül arról, hogy Magyarország Európa beteg gazdasága címmel jelent meg riport a párizsi Le Monde-ban. Hélène Bienvenu, a liberális lap különtudósítója kiemeli, hogy az árak 2020 óta 50 százalékkal emelkedtek, és hogy emiatt a magyarok fogyasztása megtorpant. Az pedig, hogy az ipar fellendülését a kínai akkumulátorokra akarták alapozni, még nem hozott eredményt. Ez néhány hónappal a parlamenti választások előtt nehéz helyzetbe hozza a nacionalista miniszterelnököt, Orbán Viktort.

Az írás fogyasztói panaszokon keresztül érzékelteti egyebek közt az élelmiszerárak magasba szökését, illetve azt, hogy a vendéglői számlák a párizsiakkal vetekednek. Megszólaltatja Győrffy Dórát, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát, aki szerint ki kell mondani, hogy amikor a 2022 óta egy helyben topogó gazdasági teljesítmény emelkedő árakkal párosul, az már a stagfláció állapotának felel meg.