Lapszemle: Az uniós források gyors visszaszerzését segíti az Európai Bizottság

Az újjáépítési, a koronavírus-járvány utáni, 10 milliárd eurós alap augusztusban lejáró határideje készteti a bizottságot gyors cselekvésre, s most olyan banki megoldásban gondolkodnak, amely lehetővé teszi, hogy az esetleges jogállami feltételek késedelmes teljesítése esetén sem tömődnek el a pénzügyi csatornák. Ami gyakorlatilag a feltétlen bizalom jele – tűnik ki a megszerzett információkból. Az ehhez az alaphoz kapcsolódó hitel felvétele azonban kétséges a bonyolultabb eljárás okán. Névtelenséget kérő uniós forrás az Euronewsnak elmondta: szeretnék, ha mielőbb minél több forrást fel tudna használni Magyarország. Ehhez a kormánynak május végéig elfogadható forgatókönyvet kell benyújtani. Attól nem tartanak a bizottságban, hogy az ehhez szükséges jogszabályok nem mennének át a parlamenten – tekintve a magabiztos kétharmados többséget –, de az utána következő folyamatok instant kivitelezése már problémás lehet. Szóba jöhet az Eximbankon keresztüli utalás vagy az SVP rendszer, ami speciális célokra szakosodott intézményi formula lenne. A cikk említi Kármán András pénzügyminisztert is, akinek a lebonyolítás érdekében nagy lépéseket kell tennie, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozással gyorsan beindulhatnak és jelentősen felpöröghetnek a jogállami feltételek teljesítésének eseményei, hisz a korrupciós ügyletek így ki lesznek iktatva. Az Euronews információi szerint Magyarország elméletileg kérhetné az augusztus utáni meghosszabbítást, de a tisztviselők ezt az eshetőséget mind jogi, mind politikai akadályok miatt nem valószínűsítik, noha Portugália és Görögország példájából kiindulva egyesek nem zárják ki a 2026 év végéig történő halasztott kifizetés lehetőségét sem. Nem kevésbé fontos az úgynevezett SAFE uniós pénzek megszerzése, merthogy utolsóként már csak Magyarország haderőreformjának a támogatása maradt hátra. Ez konkrétan 16 milliárd EUR hitelfelvételi keretet jelent, azonban számos kockázatot rejt a program, mivel az Orbán-kormány nyújtotta be az erre vonatkozó terveket. Az Euronews értesülése szerint nem kizárt a volt kormányfő szövetségeseihez köthető ipari szereplők kizárása a projektekből. A 6,3 milliárd eurós kohéziós alapokhoz jutás mindezeknél jóval kevesebb kockázatot rejt magában, mert gyakorlatilag ugyanazokat a jogállami mérföldkövetet kellene meglépni, azaz feltételeket teljesíteni, amelyek az újjáépítési-felzárkózási alaphoz is vannak kötve. Viszont az Orbán-kormány által nem teljesített migrációs és az LMBTQ-jogosértések miatt kivetett napi 1 millió eurós büntetés órája továbbra is ketyeg, ami azt jelenti, hogy legalább 1 milliárd EUR emiatt már beragadt, azaz minden bizonnyal végleg elveszett. Hacsak – villantja fel a reményt az írás, az új kormány hatályon kívül nem helyezi az erre vonatkozó törvényeket. Az Európai Bizottságot megkereste ennek kapcsán a portál, de választ kérdéseire egyelőre nem kapott.

 

A hazánkkal kapcsolatos másik hír, ami berobbant a nemzetközi médiába: hogy Orbán Anita ma – előzetes információk szerint fél 12-re – bekérette az orosz nagykövetet a Kárpátalját 5 ponton ért súlyos, korántsem következmények nélküli dróntámadások miatt – számolnak be a lapok (Euromaidan,  Kyiv Post). S nemcsak a helyzet súlyosságára tekintettel lett fontos ez a hír, hanem azért is, mert az elmúlt négy évben egyszer sem került sor az orosz nagykövet felelősségre vonására. Andrej Szibiha, ukrán külügyminiszter, köszönetet mondott a magyar külügyminiszter gyors reagálásáért. 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)